Több helyen 5–6 fős elsős osztályokkal kezdődött a tanév

A Pedagógusok Szakszervezetének hétfői konferenciáján arra hívták fel a figyelmet, hogy az iskolarendszer jelenlegi formájában nem tartható fenntartható. Központi témájuk a népességfogyás oktatásra gyakorolt hatása volt.

Már vannak olyan magyar iskolák, ahol egyetlen első osztályos sem iratkozott be, máshol mindössze 5–6 fős osztályokkal indult a tanév – írja a Népszava. 

Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a magyar iskolarendszer továbbra is 110 ezer fős évfolyamokra van tervezve, miközben az élveszületések száma idén várhatóan 75 ezer alá esik.

A probléma összetett, de sürgős megoldásokra lenne szükség, mert a jelenlegi iskolarendszer a mostani formájában nem lesz fenntartható”

– hangsúlyozta Totyik.

Szabó Andrea szociológus hozzátette: Magyarországon már az 1980-as évektől többen halnak meg, mint amennyien születnek, és

a termékenységi ráta tavaly 1,55 volt, mára 1,3 alá csökkent

. Az önfenntartáshoz 2,1-es értékre lenne szükség. A demográfiai válságot tovább súlyosbítja, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő, és az első gyermek vállalása is későbbre tolódik.

Lannert Judit oktatáskutató a rendszer pazarló működésére hívta fel a figyelmet.

Az általános iskolai feladatellátási helyek közel fele 150 fő alatti gyereklétszámmal működik

, miközben az egy pedagógusra jutó diákok száma mindössze 9,7 fő.

Az elmúlt években sehol nem nőtt a tananyag Európában, csak Magyarországon. Miközben egyre kevesebb a diák, egyre több a tantárgy, amihez egyre több pedagógusra van szükség”

– mondta.

Az oktatáskutató szerint a magyar rendszer „olcsó és sok munkaerőre” épít, ahelyett, hogy kevesebb, de jobban megfizetett pedagógusra támaszkodna. Példaként Portugáliát említette, ahol a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, az iskolahálózat nem elaprózott, és a diákok jobb PISA-eredményeket érnek el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.