Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Már vannak olyan magyar iskolák, ahol egyetlen első osztályos sem iratkozott be, máshol mindössze 5–6 fős osztályokkal indult a tanév – írja a Népszava.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a magyar iskolarendszer továbbra is 110 ezer fős évfolyamokra van tervezve, miközben az élveszületések száma idén várhatóan 75 ezer alá esik.
A probléma összetett, de sürgős megoldásokra lenne szükség, mert a jelenlegi iskolarendszer a mostani formájában nem lesz fenntartható”
– hangsúlyozta Totyik.
Szabó Andrea szociológus hozzátette: Magyarországon már az 1980-as évektől többen halnak meg, mint amennyien születnek, és
a termékenységi ráta tavaly 1,55 volt, mára 1,3 alá csökkent
. Az önfenntartáshoz 2,1-es értékre lenne szükség. A demográfiai válságot tovább súlyosbítja, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő, és az első gyermek vállalása is későbbre tolódik.
Lannert Judit oktatáskutató a rendszer pazarló működésére hívta fel a figyelmet.
Az általános iskolai feladatellátási helyek közel fele 150 fő alatti gyereklétszámmal működik
, miközben az egy pedagógusra jutó diákok száma mindössze 9,7 fő.
Az elmúlt években sehol nem nőtt a tananyag Európában, csak Magyarországon. Miközben egyre kevesebb a diák, egyre több a tantárgy, amihez egyre több pedagógusra van szükség”
– mondta.
Az oktatáskutató szerint a magyar rendszer „olcsó és sok munkaerőre” épít, ahelyett, hogy kevesebb, de jobban megfizetett pedagógusra támaszkodna. Példaként Portugáliát említette, ahol a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, az iskolahálózat nem elaprózott, és a diákok jobb PISA-eredményeket érnek el.
