A Pedagógusok Szakszervezetének hétfői konferenciáján arra hívták fel a figyelmet, hogy az iskolarendszer jelenlegi formájában nem tartható fenntartható. Központi témájuk a népességfogyás oktatásra gyakorolt hatása volt.
Már vannak olyan magyar iskolák, ahol egyetlen első osztályos sem iratkozott be, máshol mindössze 5–6 fős osztályokkal indult a tanév – írja a Népszava.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke szerint a magyar iskolarendszer továbbra is 110 ezer fős évfolyamokra van tervezve, miközben az élveszületések száma idén várhatóan 75 ezer alá esik.A probléma összetett, de sürgős megoldásokra lenne szükség, mert a jelenlegi iskolarendszer a mostani formájában nem lesz fenntartható”
– hangsúlyozta Totyik.
Szabó Andrea szociológus hozzátette: Magyarországon már az 1980-as évektől többen halnak meg, mint amennyien születnek, és a termékenységi ráta tavaly 1,55 volt, mára 1,3 alá csökkent. Az önfenntartáshoz 2,1-es értékre lenne szükség. A demográfiai válságot tovább súlyosbítja, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő, és az első gyermek vállalása is későbbre tolódik.Lannert Judit oktatáskutató a rendszer pazarló működésére hívta fel a figyelmet. Az általános iskolai feladatellátási helyek közel fele 150 fő alatti gyereklétszámmal működik, miközben az egy pedagógusra jutó diákok száma mindössze 9,7 fő.Az elmúlt években sehol nem nőtt a tananyag Európában, csak Magyarországon. Miközben egyre kevesebb a diák, egyre több a tantárgy, amihez egyre több pedagógusra van szükség”
– mondta.
Az oktatáskutató szerint a magyar rendszer „olcsó és sok munkaerőre” épít, ahelyett, hogy kevesebb, de jobban megfizetett pedagógusra támaszkodna. Példaként Portugáliát említette, ahol a tanárok a diplomás átlagbér 130 százalékát keresik, az iskolahálózat nem elaprózott, és a diákok jobb PISA-eredményeket érnek el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
