A PSZ szerint nem reális a 2026-os határidő az MI-oktatás iskolai bevezetésére

Bár a kormány döntése szerint 2026 végéig minden magyar iskola köteles bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását, szakmai szervezetek szerint a határidő tarthatatlan, és a gyakorlati megvalósítás jóval több időt igényel.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely előírja: legkésőbb 2026. december 31-ig minden köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményben kötelezővé válik a mesterséges intelligencia oktatása. A döntés célja, hogy a magyar társadalom minél szélesebb rétegei megismerjék és felelősségteljesen használják a modern MI-technológiákat.

A terv azonban komoly kihívásokat rejt magában. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának adott interjúban úgy fogalmazott: a kijelölt határidőn belül nem lehet érdemben felkészülni az oktatás bevezetésére. Véleménye szerint legfeljebb a szükséges jogszabályi háttér és feltételrendszer megalkotása fér bele a következő év végéig, magát a gyakorlati oktatást azonban nem lehet ilyen gyorsan elindítani.

Totyik kiemelte: a hatékony és modern MI-oktatáshoz elengedhetetlen a teljes Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és átdolgozása, a pedagógusok megfelelő továbbképzése, valamint az iskolai infrastruktúra fejlesztése. Utóbbin belül különösen sürgető az elavult számítógépek és digitális eszközök cseréje, illetve a hazai iskolák internethálózatának fejlesztése.

Idén már használt laptopokat kapnak az 5. és 9. osztályosok

Az MI-technológiák bevezetésével a jelenleg is túlterhelt informatikusokra és iskolai rendszergazdákra is több feladat hárul majd. Ezért a szakszervezet szerint elkerülhetetlen a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak bérének rendezése is.

A PSZ elnöke úgy véli, 2026 végéig elsősorban a feltételrendszer megteremtésére kell fókuszálni; magát az érdemi, gyakorlati MI-oktatást csak ezt követően lehet felelősen elindítani.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.