Bár a kormány döntése szerint 2026 végéig minden magyar iskola köteles bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását, szakmai szervezetek szerint a határidő tarthatatlan, és a gyakorlati megvalósítás jóval több időt igényel.
Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely előírja: legkésőbb 2026. december 31-ig minden köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményben kötelezővé válik a mesterséges intelligencia oktatása. A döntés célja, hogy a magyar társadalom minél szélesebb rétegei megismerjék és felelősségteljesen használják a modern MI-technológiákat.
A terv azonban komoly kihívásokat rejt magában. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának adott interjúban úgy fogalmazott: a kijelölt határidőn belül nem lehet érdemben felkészülni az oktatás bevezetésére. Véleménye szerint legfeljebb a szükséges jogszabályi háttér és feltételrendszer megalkotása fér bele a következő év végéig, magát a gyakorlati oktatást azonban nem lehet ilyen gyorsan elindítani.
Totyik kiemelte: a hatékony és modern MI-oktatáshoz elengedhetetlen a teljes Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és átdolgozása, a pedagógusok megfelelő továbbképzése, valamint az iskolai infrastruktúra fejlesztése. Utóbbin belül különösen sürgető az elavult számítógépek és digitális eszközök cseréje, illetve a hazai iskolák internethálózatának fejlesztése.
Idén már használt laptopokat kapnak az 5. és 9. osztályosok
Az MI-technológiák bevezetésével a jelenleg is túlterhelt informatikusokra és iskolai rendszergazdákra is több feladat hárul majd. Ezért a szakszervezet szerint elkerülhetetlen a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak bérének rendezése is.
A PSZ elnöke úgy véli, 2026 végéig elsősorban a feltételrendszer megteremtésére kell fókuszálni; magát az érdemi, gyakorlati MI-oktatást csak ezt követően lehet felelősen elindítani.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
