A PSZ szerint nem reális a 2026-os határidő az MI-oktatás iskolai bevezetésére

Bár a kormány döntése szerint 2026 végéig minden magyar iskola köteles bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását, szakmai szervezetek szerint a határidő tarthatatlan, és a gyakorlati megvalósítás jóval több időt igényel.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely előírja: legkésőbb 2026. december 31-ig minden köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményben kötelezővé válik a mesterséges intelligencia oktatása. A döntés célja, hogy a magyar társadalom minél szélesebb rétegei megismerjék és felelősségteljesen használják a modern MI-technológiákat.

A terv azonban komoly kihívásokat rejt magában. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Népszavának adott interjúban úgy fogalmazott: a kijelölt határidőn belül nem lehet érdemben felkészülni az oktatás bevezetésére. Véleménye szerint legfeljebb a szükséges jogszabályi háttér és feltételrendszer megalkotása fér bele a következő év végéig, magát a gyakorlati oktatást azonban nem lehet ilyen gyorsan elindítani.

Totyik kiemelte: a hatékony és modern MI-oktatáshoz elengedhetetlen a teljes Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata és átdolgozása, a pedagógusok megfelelő továbbképzése, valamint az iskolai infrastruktúra fejlesztése. Utóbbin belül különösen sürgető az elavult számítógépek és digitális eszközök cseréje, illetve a hazai iskolák internethálózatának fejlesztése.

Idén már használt laptopokat kapnak az 5. és 9. osztályosok

Az MI-technológiák bevezetésével a jelenleg is túlterhelt informatikusokra és iskolai rendszergazdákra is több feladat hárul majd. Ezért a szakszervezet szerint elkerülhetetlen a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak bérének rendezése is.

A PSZ elnöke úgy véli, 2026 végéig elsősorban a feltételrendszer megteremtésére kell fókuszálni; magát az érdemi, gyakorlati MI-oktatást csak ezt követően lehet felelősen elindítani.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.