Itt vannak a 2025-ös általános felvételi eljárás legfontosabb dátumai

December 20-án nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2025-ös általános felvételi eljárás felvételi tájékoztatóját. Összeszedtük a felvételi legfontosabb dátumait.

  • Székács Linda

2024. december 20.: megjelent a 2025-ös felvételi tájékoztató a felvi.hu-n és megnyílt a jelentkezési felület, az e-felvételi rendszere is. A felvételi tájékoztató többek között tartalmazza, hogy az egyetemek és főiskolák milyen képzéseket hirdetnek meg és milyen pontszámítási szabályok alapján rangsorolják a jelentkezőket. Ugyanakkor a felvételi tájékoztató kiegészítése általában január végén jelenik meg. Ez azokat a szakokat tartalmazza majd, amiket a felsőoktatási intézmények decemberben valamilyen oknál fogva nem tudnak meghirdetni. A jelentkezés véglegesítésével tehát érdemes eddig várni.

2025. február 15.: a felvételi jelentkezés határideje. Eddig kell elektronikusan véglegesíteni a jelentkezést az e-felvételi rendszerében. Ehhez regisztrálni kell egy olyan e-mail-címmel, amit a jelentkező rendszeresen ellenőriz, hiszen erre az e-mail-címre küldi a különböző értesítéseket az Oktatási Hivatal. A regisztráció után meg kell adni a személyes adatokat, megjelölni a kiválasztott felsőoktatási intézményeket és szakokat. Ezt követően meg kell adni a már meglévő tanulmányi eredményeket, tehát például az előző évi középiskolai jegyeket, és jelezni, ha a jelentkezőnek van nyelvvizsgája, versenyeredménye vagy szakmája. A felvételin az általános felvételi eljárásban is legfeljebb hat jelentkezési helyet lehet megjelölni; hármat ingyen, hármat pedig 2-2 ezer forint ellenében.

2025. február 15: ez a felvételi hitelesítésének határideje is. Ezt az Ügyfélkapu+ elektronikus rendszerében vagy a DÁP alkalmazásban kell megtenni.

2025. március 20 : ekkor indul az ügyintézési időszak, a jelentkezők ettől kezdve nyomon követhetik a felvételi kérelmük sorsát az elektronikus felvételiben.

2025. május 5-étől július 2-áig: ekkor lesznek az érettségik a 2024/2025-ös tanévben. Az írásbeli érettségik 2025. május 5–23. között lesznek. Az emelt szintű szóbeli vizsgák 2025. június 3-ától június 11-éig tartanak majd, a középszintű szóbeli vizsgákat pedig 2025. június 16. és július 2. között kell megrendezniük az iskoláknak. A jelentkezésről, időpontokról és vizsgaeredményekről a középiskolákban és az Oktatási Hivatalnál lehet érdeklődni.

2025. június 25 : felszólítást kapnak azok a felvételizők, akik hiányosan nyújtották be a jelentkezési kérelmüket. Ilyen lehet, ha például nem írták be minden személyes adatukat, nem töltötték fel a szükséges középiskolai bizonyítványukat, a 2006 előtt szerzett érettségi bizonyítványukat, vagy egyéb fontos dokumentumot.

2025. július 9 : a hiánypótlás határideje. Eddig lehet feltölteni azokat a dokumentumokat, amik a jelentkezés leadásakor még nem voltak meg, egyetlen alkalommal módosítani a megjelölt képzések sorrendjén, vagy törölni valamelyiket. Új képzést ilyenkor már nem lehet megjelölni a rendszerben.

2025. július 23: ekkor határozzák meg és hirdetik ki a felvételi ponthatárokat. A fővárosban és a nagyobb egyetemvárosokban ilyenkor általában közös ponthatárváró rendezvényeket tartanak, valamint azok a jelentkezők, akik megadták a telefonszámukat, sms-t kapnak a felvételi eredményükről. A besorolási döntés általában augusztus 5-éig válik elérhetővé, ezt követően pedig – nyolc napon belül – az egyetemektől és főiskoláktól is megérkezik a felvételi határozat.

2025. augusztus: kezdődik a pótfelvételi. Erre csak azok jelentkezhetnek, akik az általános felvételi során nem jelentkeztek, vagy akik egyetlen szakra sem kerültek be. A pótfelvételin csak egyetlen szakot lehet megjelölni, és a „rendes” eljáráshoz képest általában kevesebb szakból válogathatnak a jelentkezők, többségében önköltséges képzésekből. A pótfelvételi kérelem és a hozzá szükséges dokumentumok benyújtására általában csak néhány napjuk van a jelentkezőknek. A ponthatárokat augusztus végén húzzák, a sikeres felvételizők pedig ugyanúgy szeptemberben kezdik az egyetemet, mint azok, akik az általános felvételi eljárásban kerülnek be.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.