Egyházi egyetemek – növekvő népszerűség, pluszpontok a hitéletért

Az egyházi egyetemek népszerűsége az elmúlt években folyamatosan növekedett. A nagyobb intézményekbe a 2024-es felvételin már több mint tízezren adták be a jelentkezésüket.

Magyarországon jelenleg 27 egyházi egyetem és főiskola közül választhatnak a felvételizők. A katolikus egyetemek közül kiemelkedik a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, melyek világi és hittudományi szakokat is nyújtanak.

A református egyetemek, mint a Károli Gáspár Református Egyetem és a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem, a protestáns teológiai oktatás központjai. Emellett működik az Evangélikus Hittudományi Egyetem, amely az evangélikus hagyományokhoz kapcsolódik. De az országban található rabbi és lelkészképző is, illetve számos teológiai és hittudományi főiskola.

A kisebb intézményekben jellemzően hitéleti szakok között lehet válogatni. A nagyobb egyházi egyetemek kínálatában viszont a teológiai, hittudományi, valláspedagógiai szakok mellett szerepelnek olyan képzések is, amelyekkel az állami és magán felsőoktatási intézményekben is találkozhatunk. Az ide felvételizők jogi, gazdasági, de akár bölcsész vagy társadalomtudományi képzéseken is tanulhatnak. Népszerűségüket pedig jól mutatják a számok.

A 2024-es felsőoktatási felvételi során különösen két nagy keresztény tudományegyetem vonzotta a legtöbb hallgatót: a Károlira több mint 12 ezren, míg a Pázmányra több mint 11 ezren jelentkeztek. A harmadik legnépszerűbb egyetem sem sokkal maradt le az előtte lévőktől. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem az előző évben 7000-nél is több érdeklődőt vonzott be a képzéseivel.

Fontos a hitélet: pluszpontot is érhet a felvételin

A felvételi követelmények tekintetében nem feltétlenül mutatkoznak jelentős eltérések az egyházi és más egyetemek rendszere között. Azonban az egyházi intézmények kiemelt figyelmet fordítanak a vallási tevékenységekre, amikért a felvételizők pluszpontokat kaphatnak. Minden egyetem maga határozhatja meg, hogy a megszerezhető maximum 100 intézményi pontot mire ítéli oda. A hitélettel kapcsolatban leggyakrabban a vallási elköteleződést, a hittudományi vagy teológiai ismereteket és az egyházi iskolákban szerzett érettségit jutalmazzák.

A Pázmányon például 10 pontot kaphatnak azok a jelentkezők, akik a helyi katolikus egyházközség életében aktívan részt vesznek. Kicsivel több, összesen15 ponttal jutalmazzák azokat a felvételizőket, akik a középiskolában katolikus hittan tantárgyat tanultak legalább egy éven keresztül.

A Károli egyetemen a református egyházi közösségek aktív tagjai, szerezhetnek pluszpontokat. A Magyarországi Református Egyház szervezetében, közintézményében végzett önkéntes tevékenységért vagy munkáért maximum 20 pont jár. A hittanból tett érettségi vizsgáért 25, a református középiskolai végzettségért pedig szintén 25 pont adható.

Valamennyi szakképzési területen és szakon 20 pontot kapnak azok a felvételizők, akik az egri Eszterházy egyetemre jelentkeznek és egyházi fenntartásban működő köznevelési intézményben vagy szakképző iskolában szereztek érettségit. A hittan tantárgyból szerzett jeles érettségiért 30, a jó eredményért pedig 20 pont jár.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

„Attól nem lesz olvasó senki, ha tudja, hogy hívták az adott Móricz-regény főhősét”

Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.