Egyházi egyetemek – növekvő népszerűség, pluszpontok a hitéletért

Az egyházi egyetemek népszerűsége az elmúlt években folyamatosan növekedett. A nagyobb intézményekbe a 2024-es felvételin már több mint tízezren adták be a jelentkezésüket.

Magyarországon jelenleg 27 egyházi egyetem és főiskola közül választhatnak a felvételizők. A katolikus egyetemek közül kiemelkedik a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, melyek világi és hittudományi szakokat is nyújtanak.

A református egyetemek, mint a Károli Gáspár Református Egyetem és a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem, a protestáns teológiai oktatás központjai. Emellett működik az Evangélikus Hittudományi Egyetem, amely az evangélikus hagyományokhoz kapcsolódik. De az országban található rabbi és lelkészképző is, illetve számos teológiai és hittudományi főiskola.

A kisebb intézményekben jellemzően hitéleti szakok között lehet válogatni. A nagyobb egyházi egyetemek kínálatában viszont a teológiai, hittudományi, valláspedagógiai szakok mellett szerepelnek olyan képzések is, amelyekkel az állami és magán felsőoktatási intézményekben is találkozhatunk. Az ide felvételizők jogi, gazdasági, de akár bölcsész vagy társadalomtudományi képzéseken is tanulhatnak. Népszerűségüket pedig jól mutatják a számok.

A 2024-es felsőoktatási felvételi során különösen két nagy keresztény tudományegyetem vonzotta a legtöbb hallgatót: a Károlira több mint 12 ezren, míg a Pázmányra több mint 11 ezren jelentkeztek. A harmadik legnépszerűbb egyetem sem sokkal maradt le az előtte lévőktől. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem az előző évben 7000-nél is több érdeklődőt vonzott be a képzéseivel.

HVG Diploma 2025

Fontos a hitélet: pluszpontot is érhet a felvételin

A felvételi követelmények tekintetében nem feltétlenül mutatkoznak jelentős eltérések az egyházi és más egyetemek rendszere között. Azonban az egyházi intézmények kiemelt figyelmet fordítanak a vallási tevékenységekre, amikért a felvételizők pluszpontokat kaphatnak. Minden egyetem maga határozhatja meg, hogy a megszerezhető maximum 100 intézményi pontot mire ítéli oda. A hitélettel kapcsolatban leggyakrabban a vallási elköteleződést, a hittudományi vagy teológiai ismereteket és az egyházi iskolákban szerzett érettségit jutalmazzák.

A Pázmányon például 10 pontot kaphatnak azok a jelentkezők, akik a helyi katolikus egyházközség életében aktívan részt vesznek. Kicsivel több, összesen15 ponttal jutalmazzák azokat a felvételizőket, akik a középiskolában katolikus hittan tantárgyat tanultak legalább egy éven keresztül.

A Károli egyetemen a református egyházi közösségek aktív tagjai, szerezhetnek pluszpontokat. A Magyarországi Református Egyház szervezetében, közintézményében végzett önkéntes tevékenységért vagy munkáért maximum 20 pont jár. A hittanból tett érettségi vizsgáért 25, a református középiskolai végzettségért pedig szintén 25 pont adható.

Valamennyi szakképzési területen és szakon 20 pontot kapnak azok a felvételizők, akik az egri Eszterházy egyetemre jelentkeznek és egyházi fenntartásban működő köznevelési intézményben vagy szakképző iskolában szereztek érettségit. A hittan tantárgyból szerzett jeles érettségiért 30, a jó eredményért pedig 20 pont jár.

 

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.