Versenyeredmények, nyílt napon való részvétel, anya is ezen az egyetemen végzett - ilyen jogcímeken járnak pluszpontok a felsőoktatási felvételiben

Az új felvételi szabályoknak köszönhetően 2024-től már nem csak a különböző tanulmányi- és versenyeredményekre vagy hátrányos helyzetért járó címletekre lehet többletpontokat kapni a felsőoktatási felvételiben. Számos esetben egészen egyedi jogcímekkel bővült a lista.

  • Székács Linda

Nyílt napon való részvétel, önkéntesmunka, egy előnyben részesített középiskolában vagy településen szerzett érettségi, hitélet – 2024-től akár ezekre is lehet pontokat kapni a felsőoktatási felvételiben.

A kormány 2022-ben határozott arról, hogy 2024-től átírják a felsőoktatási felvételi szabályait. Ennek az egyik legfontosabb eleme, hogy míg korábban központilag meghatározott jogcímeken, a(z)

  • emelt szintű érettségi vizsgaeredményért,
  • nyelvtudásért,
  • esélyegyenlőségért,
  • felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért,
  • tanulmányi és művészeti versenyeredményekért,
  • szakképesítésért,
  • sporteredményért, és
  • önkéntes katonai szolgálatért

lehetett meghatározott összegű többletpontokat kapni maximum 100 pontig, 2024-től a többletpontokról az egyetemek rendelkezhetnek. Az intézmények határozhatják meg tehát azt, hogy pontosan miért adnak többletpontokat - vagyis az új nevükön intézményi pontokat - és azt is, hogy mekkora összegben.

Ez egy nehezen átlátható rendszert eredményezett: minden egyetem saját felvételi tájékoztatót adott ki arról, mire és hány pontot adnak a maximum 100 ponton belül.

Felülírták a korábbi szabályokat

A legtöbb intézményben a korábban említett jogcímeken adható pontok összegét jelentősen megváltoztatták. Ez leginkább a nyelvvizsgáért kapható pontok számában mutatkozik meg. A nyelvtudásért a korábbi központi szabály szerint ugyanis B2-es középszintű vizsga esetén 28, C1-es felsőfokú nyelvvizsga esetén pedig 40 pontot lehetett kapni. Ellenben az emelt szintű érettségiért 50 pont járt, holott az könnyebben megírható, mint a felsőfokú nyelvvizsga.

Ezt az egyetemek is beláthatták, mivel számosi intézmény határozott úgy, hogy 2024-től gazdagabban jutalmazza a nyelvtudást. Vannak egyetemek, amik például már a részvizsgákra is adnak pontokat, míg bizonyos intézményekben a C1 szintű felsőfokú nyelvvizsgáért a maximum összeg, tehát 100 pont jár. Jóval több tehát, mint korábban.

Vannak azonban olyan egyetemek is, amik a pontok átírása helyett vagy mellett kibővítették az egyes kategóriákat. A tanulmányi és művészeti versenyek kategóriáján belül például a korábbi szabályozás szerint csak az

  • Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV),
  • a Szakmai Előkészítő Tárgyak Versenyen (SZÉTV),
  • az Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyen,
  • a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK),
  • az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen,
  • az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyen, és
  • az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen (OSZTV)

elért bizonyos helyezésekre járhattak pontok. Most azonban a Szegedi Tudományegyetem intézményi pontokkal jutalmazza többek között a WorldSkills és az EuroSkills nevű versenyeket és az „Ifjú tudósok” középiskolai vetélkedőn elért 1-3. helyezést. Az Óbudai Egyetemen pedig 3-20 pont közötti összeg járhat az e-Sportért, és 20-80 pont a First Lego League, a RoboCupJunior és a World Robot Olympiad versenyekért is.

A pontos jogcímeket és szabályokat az egyetemek saját felvételi tájékoztatóiban lehet megtalálni.

Intézményi pontok számítása 2024

Új jogcímek

A korábbi szabályok átírásához hozzátartozik az is, hogy a felsőoktatási intézmények akár teljesen új jogcímeket is bevezethetnek.

Vannak például egyetemek, ahol 3-20 közötti intézményi pontot ér az önkéntesmunka, máshol pedig azt is figyelembe veszik és jutalmazzák, ha a jelentkező a középiskolás évei során az 50 óra közösségi szolgálatot valamilyen az egyetem által preferált szervezetnél vagy intézményben végezte.

Pontokat érhet ugyanakkor a Diákönkormányzatban betöltött pozíció is, az egyházi egyetemek esetében pedig a hitélet.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen például 15 pont járt azért, ha a jelentkező a középiskolában legalább egy éven keresztül tanult katolikus hittant, 10 pont pedig azért, ha aktívan részt vett a helyi katolikus egyházközösség életében. A Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 25 extra pontot ér a hittan érettségi vizsga, és automatikusan megkapja a 25 érettségi pontot az a jelentkező is, aki református középiskolában végzett.

Bizonyos esetekben ugyanakkor az új jogcímek közé „becsúsztak” igen furcsa, intézményi pontokat érő címletek is.

A PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karán például 10 pontot ér a nyílt napon való részvétel. A Dunaújvárosi Egyetemen pedig 15 pont jár, ha a jelentkező egy családtagja is ott végzett, 50 pont azért, ha Paks vagy Dunaújváros valamelyik iskolájába járt, 100 pont pedig az egyetem munkatársainak.

A pontos jogcímeket és szabályokat ebben az esetben is az egyetemek saját felvételi tájékoztatóiban lehet megtalálni.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?