szerző:
Kurucz Tünde
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jó lenne egy kis plusz pénz a tandíjra, ebédre, és az sem lenne rossz, ha még maradna egy kicsi a szórakozásra is? A szülői támogatás, a diákhitel és az ösztöndíjak mellett a diákmunka is egy jó opció lehet, arról nem beszélve, hogy még szakmai tapasztalatot is szerezhettek.

Az Eurostat adatai szerint minden negyedik az európai fiatal vállal munkát a középiskolai és az egyetemi évei alatt.

Hollandiában például alapvető, hogy a felsőoktatásban tanuló diák találjon magának diákmunkát, hiszen ezért plusz ösztöndíjat kaphat az egyetemétől. Ennek tükrében nem meglepő, hogy nemzeti szinten a középiskola, egyetem mellett foglalkoztatott fiatalok legmagasabb aránya Hollandiában (73%) van. Hollandiát Dániában (52%) és Németország (45%) követi. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Románia (2%), Szlovákia (5%) és Magyarország (6%) jelentette a 2022-es statisztikák szerint.

Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy az Eurostudent felmérése alapján itthon az egyetemisták jóval magasabb arányban dolgoztak, mint a középiskolások. Ami nem is meglepő, hiszen a jegyzetek, a kollégium, a megélhetés vagy éppenséggel a tandíj nem két forintba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy minden negyedik nappali tagozatra járó magyar egyetemista folyamatosan dolgozott. A hallgatók 15%-a végzett alkalmi jellegű munkát a szorgalmi időszakban.

Pénz és munkatapasztalat

Az állandó jelleggel dolgozók aránya a hitéleti képzésekre járó diákok körében a legnagyobb (77%), de ugyancsak magasabb az átlagosnál a folyamatos jelleggel dolgozók aránya a sporttudományi, az államtudományi, a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési területen, továbbá a jogi képzéseken.

Abban sincsen semmi újdonság, hogy a köztudottan nehéz orvosi-és egészségtudományi szakos hallgatók 69, illetve a természettudományos képzésre járó diákok 60 százaléka nem dolgozik az egyetem mellett, ehelyett inkább a tanulmányaira próbálnak összpontosítani.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a felmérés szerint itthon az egyetemisták 46 százaléka azért dolgozik, hogy a megélhetési költségeit fedezni tudja, és nagyjából ugyanennyien válaszolták azt is, hogy a fizetésükből az extra igényeiket finanszírozzák. 10-ből mintegy 4 hallgató úgy fogalmazott, ha nem lenne munkája, akkor nem engedhetné meg magának, hogy egyetemre vagy éppenséggel főiskolára járjon.

A pénz mellett a szakmai tapasztalat szerzése is fontos a hallgatóknak, hiszen a megkérdezett diákok fele olyan munkát végez, amelyik nagymértékben vagy teljesen kapcsolódik a tanulmányaihoz, ugyanakkor 43 százalékuk nehezen tudja összeegyeztetni időben a munkát a tanulással.

Németországban akár 8000 forintot is kereshetnek óránként

Nagyon nem mindegy persze, hogy a diák mekkora órabérre számíthat. Németországban például  a diákmunka órabére a szakképzett szektorban 12,41 € és kb. 20 € között alakul, ez mintegy 4964-8000 forintot jelent óránként.

Lengyelországban a tanulók többsége 2023-ban 1000-4000 zloty között keresett havonta (kb. 91 700 – 366 800 forint között), átlagosan 2627,5 zlotyt (241 ezer forint/hó körülbelül).

Spanyolországban, a munkaügyi törvények értelmében a diákok fizetése nem lehet alacsonyabb a minimálbér (8,87 euró/óra) 60 százalékánál az első évben, 75 százalékánál pedig a második évben, melynek mindig arányosnak kell lennie a hallgató által ledolgozott órákkal. Így a diákok az első évben minimum 5,322 eurót (kb. 2129 forint), a második évben minimum 6,6525 (kb. 2661 forint) eurót keresnek óránként.

Romániában a diákmunkák általában 2 és 5 euró közötti órabért fizetnek (800-2000 forint körül), ami azt jelenti, hogy heti 20 óra munka esetén havi 165 és 410 euró (66-164 ezer forint) közötti összeget keresnek.

Romániához hasonló a helyzet Magyarországon is. A Meló-Diák hálózatában 1772 forint volt az átlagos órabér 2023-ban, ez az összeg az előző évi 1470 forinthoz képest 17 százalékos emelkedést jelentett. A diákmunka órabérei között akár 500 forint eltérés is lehet régiónként. Míg tavaly év végén Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér és Zala megyében, valamint a fővárosban és Pest megyében már 2000 forint fölött volt az átlag órabér, addig az Alföldön 1640, Dél-Magyarországon pedig átlagban 1750 forintot kerestek a diákok óránként.

Hasonló eredményekre jutott az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet is, amelynek adatai alapján 2024 első négy hónapjában 2050 forint volt a Trenkwalder által közvetített diákok átlagos órabére, ami 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1800 forintos szintet.

Mivel a diákok átlagosan hetente 19, 6 órát dolgoztak, ez azt jelenti, hogy körülbelül  havonta 140- 150 ezer forintot vihettek haza 2023-ban.

Így tudtok diákmunkát vállalni

Ha munkát szeretnétek vállalni, akkor diákként a legegyszerűbb, ha beregisztráltok egy diákszövetkezethez, de arra is van lehetőségetek, hogy „sima” munkaviszonyban, vagy megbízási szerződéssel, vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében helyezkedjetek el.

Jó, ha tudjátok, ha 25 év alattiak vagytok, akkor havi bruttó 576 601 Ft-ig szja-mentességet élveztek, nem kell adót fizetnetek. Ezen összeg felett vagy ha már betöltöttétek a 25. évet, akkor a bruttó jövedelmetekből 15% személyi jövedelemadót vonnak majd le. Vagyis ez azt jelenti, ha 25 év alattiak vagytok, hogy ha például bruttó 1970 forint az órabéretek, akkor ugyanennyit fogtok nettóban is kapni az adókedvezmény miatt.