Ne küldjék iskolába a gyerekeket január 31-én reggel - fontos kérést kaptak a szülők

„Kérjük, hogy akinél a sztrájk miatt nincs tanítás, az lehetőség szerint inkább ne küldje iskolába gyermekét! Ahol szükséges, segítsünk egymásnak a gyermekfelügyeletben, például az egy osztályba járók szülei vigyázhatnak egymás gyerekeire” – írja a Szülői Hang Közösség. Arra kérik a szülőket, hogy támogassák a pedagógusok január 31-i figyelmeztető sztrájkját, szerintük ugyanis a közoktatásban válsághelyzet alakult ki.

  • Eduline

„A pedagógusok január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkja nem csupán néhány százaléknyi további béremelésről szól. A magyar közoktatásban válsághelyzet állt elő: nincs elég pedagógus, sokan elhagyják a pályát vagy nyugdíjba mennek, újak pedig alig jönnek, így évről évre romlik a helyzet” – írja a Szülői Hang.

Hozzáteszik: a kormány által felkínált 9 százalékos emelés semmit nem old meg, a fizetések olyan alacsonyak az iskolákban, „hogy sok pedagógus abban a szégyenben részesül, hogy felelősségteljes munkája után a jelenlegi minimálbérnek megfelelő összeggel kell beérnie hónapról hónapra hosszú éveken keresztül”.

A Szülői Hang szerint a bérek kérdése már nemcsak a pedagógusok belügye, „hanem a gyerekek, szülők és az egész társadalom egyik égető kulcsproblémájává vált”. „Gondoljunk bele! Ha a pedagógus szakmának sem anyagi, sem erkölcsi becsülete nincs, akkor a legelhivatottabbak helyett egyre inkább a pedagógus pályára kevésbé alkalmasak fognak a gyerekeinkkel foglalkozni. A gyenge színvonalú oktatás negatív hatásai többnyire nem azonnal, hanem hosszú távon jelentkeznek, akkor viszont a gyermekeinknek okozott kárt már nem lehet jóvátenni. Szülőként mi is felelősek vagyunk, hogy kiálljunk gyermekeink érdekei mellett; a közoktatás válságát a pedagógusok önmagukban nem tudják helyrehozni, ha nem kapnak támogatást a szülői társadalomtól!” – magyarázzák.

„Lehet, hogy nem vagyunk teljesen elégedettek az iskolák és óvodák működésével, de ne feledjük, hogy a helyi szinten tapasztalható problémák és hiányosságok mögött rendszerszintű a probléma: a pedagógusok gyalázatosan alacsony bérezése és a pedagógusok szakmai önállóságát korlátozó elhibázott kormányzati oktatáspolitika. Ha jót akarunk a gyerekeinknek, akkor szülőként is fontos kiállnunk a pedagógusok méltó anyagi és szakmai megbecsülése mellett” – írják.

Arra kérik a szülőket, hogy támogassák a pedagógusok január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkját. Azt tanácsolják, hogy a szülők egymás között beszéljenek az iskolai problémákról, írják alá a PSZ és a PDSZ által indított petíciót. „Kérjük, hogy akinél a sztrájk miatt nincs tanítás, az lehetőség szerint inkább ne küldje iskolába gyermekét! Ahol szükséges, segítsünk egymásnak a gyermekfelügyeletben, például az egy osztályba járók szülei vigyázhatnak egymás gyerekeire is. Adjunk hangot véleményünknek, segítsünk kihangosítani a közoktatás rendszerszintű problémáit; ehhez szükséges, hogy mi szülőként is álljunk ki gyermekeink mellett! Vegyük fel a kapcsolatot a sztrájkoló pedagógusokkal, érdeklődjünk, hogyan foghatnánk össze, és egyeztessünk a helyi szintű támogató demonstrációk lehetőségéről” – írják, hozzátéve: a Szülői Hang online tiltakozó akciójához is lehet csatlakozni, bárki leírhatja, milyen problémákat lát az oktatásban.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.