Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mit lehet tudni a január 31-i iskolai sztrájkról? Összeszedtük a legfontosabb infókat.
Mikor lesz a sztrájk?
Január 31-én, 8 és 10 óra között tartják majd a figyelmeztető sztrájkot.
Mit követelnek?
A két nagy pedagógus-szakszervezet, a PSZ és a PDSZ négy pontban foglalta össze követeléseit, ezekről már hónapok óta tárgyalnak a kormánnyal, eredménytelenül.
A szakszervezet szeretné például elérni, hogy a pedagógus-illetményalap vetítési alapja újra a minimálbér összege legyen. Vagyis vissza szeretnének térni ahhoz a bérszámítási rendszerhez, amelynek alapja a mindenkori minimálbér, melynek összege idén már 200 ezer forint, míg az évek óta változatlan vetítési alap 101 500 forint.
Nemcsak a fizetést, hanem a magas heti óraszámok is problémát jelentenek a szakszervezetek miatt, ezért azt is szeretnék elérni, a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen.
A többi iskolai dolgozó fizetésemelését is követelik, köztük például a tanárhiány miatt egyre több munkát végző pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensekét. Náluk egyébként a munkaidő-beosztást is megváltoztatnák, azt szeretnék, ha a heti 40 órából ötöt regenerációval, illetve felkészüléssel tölthetnének, intézményen kívül.
Hány pedagógus fog sztrájkolni?
Ezt most még nem lehet megmondani, mindenesetre a szakszervezetek a napokban leveleket küldtek az iskolákba, óvodákba, ebben arra kérik az ott dolgozókat, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz, alapítsák meg a helyi sztrájkbizottságot.
Egyébként több szakszervezet is beállt a sztrájkot hirdető pedagógusok mellé: a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Teherfuvarozók Európai Szövetsége is támogatja a megmozduló pedagógusokat. Sőt a MASZSZ demonstrációt is tart a január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk ideje alatt.
Hogyan lehet támogatni a sztrájkoló pedagógusokat?
Szülőként például azzal, ha január 31-én csak tízkor viszik be a gyerekeiket az iskolába. A két szakszervezet egyébként egy petíciót is közzétett, így a szülők, a diákok és más területen dolgozók is támogathatják a megmozdulást. A petíciót már több ezren írták alá, ezen a linken nézhetitek meg.
Mi fog történni az iskolákban a sztrájk idején?
A még elégséges szolgáltatásokról még zajlik a bírósági eljárás, de gyermekfelügyelet mindenképpen lesz, ha a szülők igénylik.
Mi történik, ha a sztrájknak nem lesz hatása?
Ha a figyelmeztető sztrájkra sem reagál érdemben a kormány, március 16-ára határozatlan idejű munkabeszüntetést szerveznek.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.