Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Az első helyre idén a nagy tudományegyetemek helyett egy kisebb, specifikus képzéseket nyújtó intézmény került.
Az Állatorvostudományi Egyetem összes alap- és osztatlan képzésére felvett nappali tagozatos hallgató mintegy 87,92 százaléka jelentkezett legalább egy nyelvvizsga birtokában az intézménybe - derül ki a HVG Diploma 2025-ös hallgatói kiválósági rangsorából.
A hallgatói kiválósági rangsort összesen négy szempont;
alapján állították össze.
Az összesített rangsor első öt helyét mindezek alapján idén
szerezte meg.
Az egyetemek sorrendje ugyanakkor nagyon máshogy alakul, ha a szempontokat külön-külön is megnézzük. A felvettek pontátlaga például a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a legmagasabb, a legtöbb középiskolai versenyen helyezést elért diák pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Műegyetemre és Debreceni Egyetemre jelentkezett.
A legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgató pedig idén az összesített rangsorban 13. helyen szereplő Állatorvostudományi Egyetemre jelentkezett, ami tavalyi nyelvi részrangsorban még a hatodik helyen szerepelt. Ez azt jelenti, hogy az egyetemre a 2024/25-ös általános felvételi eljárásban jelentkező 705 hallgató közül körülbelül 660-an jelölték meg, hogy rendelkeznek legalább egy nyelvvizsgával. A második helyre a - jóval több felvételizővel rendelkező - Budapesti Corvinus Egyetem került 82,78 százalékkal, a harmadik helyre pedig a Semmelweis Egyetem 80,67 százalékkal.
Erre a tíz egyetemre jelentkezett a legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgató:
| A legjobb egyetemek és főiskolák 2025-ben |
Idén is összeállította a diploma rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát a legjobb főiskolákról, egyetemekről a hvg360-on.
![]() hvg A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy november 29-tól az újságárusoknál is megveheted. |
Visszaesett a nyelvvizsgázók száma
Ahogy arról korábban többször is beszámoltunk már, a nyelvvizsgázók száma évről évre csökken a kormány intézkedései miatt. A piacnak az első csapást a koronavírus-járvány miatt elrendelt nyelvvizsga-amensztia jelentette, majd - bár 2014-ben még az volt a cél, hogy 2020-tól a felsőoktatási felvételi feltétele legyen a nyelvtudás - 2022 decemberében a kormány azt az intézkedést hozta, hogy nemhogy a felvételihez, de az alapszakos egyetemi diploma megszerzéséhez sem lesz már szükség a legalább B2-es, vagyis középszintű nyelvtudás igazolására.
Így annak ellenére, hogy a nyelvvizsga még mindig pontokat ér a felsőoktatási felvételiben, a vizsgázók száma jelentősen visszaesett.
Az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának adatai szerint 2023-ban összesen csupán 66 307-en nyelvvizsgáztak. A legtöbben, 53 750-en angol nyelvből, amit 9748 vizsgázóval a német, 536 fővel pedig a francia követett. Ezzel szemben 2019-ben, a koronavírus-járvány és a felsőoktatási törvény módosítása előtt még közel kétszer ennyien, összesen 124 470-en nyelvvizsgáztak.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.