Főként külföldi hírességeket, sportolókat, zenészeket, színészeket és üzletembereket tartanak a példaképeiknek a magyar gimnazisták, közülük is leginkább férfiakat - ez derül ki legalábbis az Engame Akadémia friss kutatásából.
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai legújabb kutatásukban annak jártak utána, milyen anatómiai, kognitív és evolúciós feltételei lennének annak, hogy a kutyák valóban beszélni tudjanak.
Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
A brazíliai Niterói városában működő Wolbito do Brasil gyárban hetente több millió Aedes aegypti szúnyogot tenyésztenek, hogy a Wolbachia baktériummal módosított rovarok segítségével csökkentsék a dengue-láz, a Zika-láz és a sárgaláz terjedését. A projekt komplexitása és hatékonysága a modern biotechnológiai megoldások nemzetközi élvonalába emeli a brazíliai kezdeményezést.
A „tehetséges szótanuló” kutyák nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek teljesen új, küllemükben eltérő tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését – ha azok ugyanarra a funkcióra szolgálnak.
A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.
Az olvasási képességek jó része már az iskola előtt kialakul, mégis sok diák lemarad az értő olvasásban – állítja Prof. Dr. Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének vezetője.
Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
Miközben a sofőr a számára fontos információkat láthatja maga előtt a szélvédőn, addig az anyósülésen akár filmet is nézhetnek majd az üvegen.
Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.
Egy jégkorszaki mamut háti csigolyáját találták meg a Tiszában, amely ritka bizonyítéka annak, hogy a folyó mentén évezredekkel ezelőtt is éltek mamutok.
Kőszegen létesülhet az ENSZ új egyetemi központja, amely a béke, a biztonság és a jövő technológiáinak nemzetközi kutatását végzi majd.
Az egyes személyiségjegyek más-más módon képesek megélni a dallamtapadás jelenségét, sőt azt is kimutatták, hogy vannak, akik pontosan tudják milyen módon és mikor ragadhatott be náluk egy adott dallam.
Bár sokan beleegyeztek a részvételbe, később nem kis feszültséget szült a diákok két csoportja között, hogy vannak, akik használhatják a vizsgákhoz is a Mesterséges Intelligenciát. Az intézmény kénytelen volt leállítani az operációkutatás tárgy oktatóinak sajátos kísérletét. Ennek ellenére viszont érdekes megállapítások születtek.
Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.
Az új vagyonkezelő alapítvány élére a Nobel-díjas Krausz Ferenc áll.
2018-tól a számok mintha megbolondultak volna Magyarországon, a KSH pedig elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni.
A kutatásban részt vett páciensek hat hónap után már fel tudták ismerni a kedvenc autóikat, akár több méterről is.
A kilátások nem derűsek, de az intenzív romlás elkerülhető, ha a következő öt évben kitalálnak valami hatékony megoldást.
