Az ADHD-szerű viselkedés a kutyáknál is létezik - érdekes kísérletet végeztek az ELTE kutatói

Két friss ELTE-s tanulmány bizonyítja, hogy a kutyák ADHD-hoz hasonló viselkedési jegyei mérhetők, hatással vannak tanulásukra és önkontrolljukra.

Az ELTE etológusai kimutatták, hogy a kutyák spontán mutathatnak az emberi ADHD-hoz hasonló viselkedési jegyeket, amelyek megbízhatóan mérhetők a kutatók által fejlesztett kérdőívvel. A kutyák figyelmi és viselkedési mintázatai nemcsak az emberi ADHD-val mutatnak párhuzamot, hanem új szempontokat adnak a kiképzésükhöz is.

Az Animals folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy a magasabb ADHD-pontszámú kutyák kevésbé rugalmasan reagálnak-e a változó szabályokra. A kísérletben a kutyáknak meg kellett találniuk a jutalomfalatot két cserép közül, majd a kutatók megváltoztatták a helyes választ. A magas ADHD-értékű kutyák lassabban alkalmazkodtak az új szabályhoz – hasonlóan az ADHD-s emberekhez.

Egyre több a speciális figyelmet igénylő diák, a tanárok pedig magukra maradtak az iskolákban

„A magasabb ADHD-pontszámú kutyák lassabban tanulták meg, hogy a falat már a másik cserépben van, tehát az embereknél leírtakhoz hasonlóan kevésbé voltak mentálisan rugalmasak” – magyarázza Kovács Tímea, a tanulmány első szerzője. Reicher Vivien, a kutatás vezetője hozzáteszi: „Mivel az alvásról tudjuk, hogy jó hatással van a tanulásra, azt is megvizsgáltuk, hogyan teljesítenek a kutyák egyórás alvás után ugyanebben a tesztben.”

A kísérletvezető megmutatja a cserepeket, mielőtt a kutya választ egyet
ELTE - Dr. Csibra Barbara

A kutatók azt is megnézték, hogyan hat egy egyórás alvás a teljesítményre. Alvás után eltűntek a különbségek: sőt, a magasabb ADHD-pontszámú kutyák teljesítménye még jobban javult, ha legalább 25 percet aludtak. Ez arra utal, hogy a megfelelő mennyiségű alvás és a feladat ismétlése segíthet csökkenteni a mentális rugalmatlanságot.

A második tanulmány, amely a The Veterinary Journal-ban jelent meg, az önkontrollt vizsgálta a kutyáknál. A gyerekeknél ismert „pillecukor-tesztet” adaptálták: a kutya azonnal megehette a száraz jutalomfalatot, vagy várhatott egy ízletesebb falatra. A magasabb ADHD-pontszámú kutyák kevésbé tudtak várni, vagyis gyengébb önkontrollt mutattak. A különbségek főként a figyelemhiánnyal és hiperaktivitással függtek össze, nem pedig az impulzivitással.

Az is kiderült, hogy a kutyák képzettségi szintje erősen befolyásolja a viselkedési tesztek eredményeit. A magasan képzett kutyáknál nem volt kapcsolat az ADHD-jellegek és az önkontroll között – vagyis a tréning mérsékelheti az ADHD-szerű problémákat.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövőbeli vizsgálatokban érdemes figyelembe venni a kutyák képzettségi szintjét, mert a megfelelő tréning segíthet mérsékelni az ADHD-hoz köthető önkontroll-problémákat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.