5 gramm mikroműanyag az agyunkban – már a gondolkodásunkat is alakíthatja
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
Több mint 116 ezer szívmegállásos eset adatait vetették össze a 2018 és 2023 közötti hőmérsékleti adatokkal magyar kutatók.
A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat szakemberei által készített elemzés szerint a hideg nagyobb és tartósabb kockázatot jelent a szívre, mint a meleg.
A tanulmány a Resuscitation Plus folyóiratban jelent meg.
Az eredmények szerint a hőmérséklet és a hirtelen szívmegállás közötti kapcsolat U alakú. A legalacsonyabb kockázatot körülbelül 19 Celsius-foknál mérték. Ennél hidegebb és melegebb irányban egyaránt nőtt az esetek száma.
A legnagyobb kockázatnövekedést a legalább három napig tartó hideg időszakokhoz kötötték. A tartós, 27 fok feletti hőhullámok szintén szignifikáns emelkedést mutattak, de a hatás rövidebb ideig tartott.
A kutatók szerint fontos különbség van a hideg és a meleg hatásmechanizmusa között.
A hőség gyorsan és rövid ideig – jellemzően legfeljebb egy hétig – fejti ki hatását. A kockázat általában a harmadik napon tetőzik, majd fokozatosan csökken.
A mínusz 9 fok alatti, legalább két napig fennálló tartós hideg ezzel szemben késleltetett és elhúzódó terhelést jelent. A hatás általában három nap után jelentkezik, és akár két héttel a hideg időszakot követően is növelheti a szívmegállás kockázatát.
„Számos korábbi tanulmánnyal ellentétben mi azt is kimutattuk, hogy a hőséghullámokhoz hasonló módon definiált hideg napok, amikor a hőmérséklet -10 fok alatt van, többletkockázatot hordoznak, ami rugalmasabb riasztási rendszereket tesz szükségessé” – mondta Szilágyi Brigitta, a Corvinus Egyetem docense, a tanulmány egyik szerzője a 24.hu-nak.
A háttérben eltérő élettani folyamatok állnak. Hőség esetén a kiszáradás, az elektrolit-egyensúly felborulása és a szívritmuszavarok növelhetik a kockázatot. Hidegben viszont az erek összehúzódnak, emelkedik a vérnyomás, és fokozódik a trombózishajlam – ezek együtt nagyobb és tartósabb terhelést rónak a keringési rendszerre.
A kutatás szerint a páratartalom, a napsugárzás vagy az elszigetelt forró napok önmagukban nem mutattak kapcsolatot a szívmegállások számával, és a hatások nem különböztek jelentősen nők és férfiak között sem.
Hőség idején gyors reagálásra van szükség az ellátórendszerben, mivel a kockázat rövid idő alatt emelkedik meg. Tartós hideg esetén viszont hosszabb ideig kell fenntartani a fokozott készültséget, mert a hatás késleltetve és elhúzódva jelentkezik.
Egyéni szinten melegben a megfelelő folyadékbevitel, a fizikai terhelés csökkentése segíthet, míg hideg időben a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és a hideg elleni védekezés – például réteges öltözködéssel – csökkentheti a kockázatot.
A kutatás üzenete egyértelmű: nemcsak a hőhullámok idején érdemes figyelni a szívünkre – a tartós hideg legalább akkora, sőt bizonyos esetekben nagyobb veszélyt jelenthet.
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.