5 gramm mikroműanyag az agyunkban – már a gondolkodásunkat is alakíthatja
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat szakemberei által készített elemzés szerint a hideg nagyobb és tartósabb kockázatot jelent a szívre, mint a meleg.
A tanulmány a Resuscitation Plus folyóiratban jelent meg.
Az eredmények szerint a hőmérséklet és a hirtelen szívmegállás közötti kapcsolat U alakú. A legalacsonyabb kockázatot körülbelül 19 Celsius-foknál mérték. Ennél hidegebb és melegebb irányban egyaránt nőtt az esetek száma.
A legnagyobb kockázatnövekedést a legalább három napig tartó hideg időszakokhoz kötötték. A tartós, 27 fok feletti hőhullámok szintén szignifikáns emelkedést mutattak, de a hatás rövidebb ideig tartott.
Másképp hat a hideg és a hőség
A kutatók szerint fontos különbség van a hideg és a meleg hatásmechanizmusa között.
- A hőség gyorsan és rövid ideig – jellemzően legfeljebb egy hétig – fejti ki hatását. A kockázat általában a harmadik napon tetőzik, majd fokozatosan csökken.
- A mínusz 9 fok alatti, legalább két napig fennálló tartós hideg ezzel szemben késleltetett és elhúzódó terhelést jelent. A hatás általában három nap után jelentkezik, és akár két héttel a hideg időszakot követően is növelheti a szívmegállás kockázatát.
Cabrera Martin
„Számos korábbi tanulmánnyal ellentétben mi azt is kimutattuk, hogy a hőséghullámokhoz hasonló módon definiált hideg napok, amikor a hőmérséklet -10 fok alatt van, többletkockázatot hordoznak, ami rugalmasabb riasztási rendszereket tesz szükségessé” – mondta Szilágyi Brigitta, a Corvinus Egyetem docense, a tanulmány egyik szerzője a 24.hu-nak.
Mi történik a szervezetben?
A háttérben eltérő élettani folyamatok állnak. Hőség esetén a kiszáradás, az elektrolit-egyensúly felborulása és a szívritmuszavarok növelhetik a kockázatot. Hidegben viszont az erek összehúzódnak, emelkedik a vérnyomás, és fokozódik a trombózishajlam – ezek együtt nagyobb és tartósabb terhelést rónak a keringési rendszerre.
A kutatás szerint a páratartalom, a napsugárzás vagy az elszigetelt forró napok önmagukban nem mutattak kapcsolatot a szívmegállások számával, és a hatások nem különböztek jelentősen nők és férfiak között sem.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Hőség idején gyors reagálásra van szükség az ellátórendszerben, mivel a kockázat rövid idő alatt emelkedik meg. Tartós hideg esetén viszont hosszabb ideig kell fenntartani a fokozott készültséget, mert a hatás késleltetve és elhúzódva jelentkezik.
Egyéni szinten melegben a megfelelő folyadékbevitel, a fizikai terhelés csökkentése segíthet, míg hideg időben a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és a hideg elleni védekezés – például réteges öltözködéssel – csökkentheti a kockázatot.
A kutatás üzenete egyértelmű: nemcsak a hőhullámok idején érdemes figyelni a szívünkre – a tartós hideg legalább akkora, sőt bizonyos esetekben nagyobb veszélyt jelenthet.
