Magyar kutatásból derül ki, hogy a hideg vagy a meleg okoz inkább szívmegállást

Több mint 116 ezer szívmegállásos eset adatait vetették össze a 2018 és 2023 közötti hőmérsékleti adatokkal magyar kutatók.

A Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat szakemberei által készített elemzés szerint a hideg nagyobb és tartósabb kockázatot jelent a szívre, mint a meleg.

A tanulmány a Resuscitation Plus folyóiratban jelent meg.

Az eredmények szerint a hőmérséklet és a hirtelen szívmegállás közötti kapcsolat U alakú. A legalacsonyabb kockázatot körülbelül 19 Celsius-foknál mérték. Ennél hidegebb és melegebb irányban egyaránt nőtt az esetek száma.

A legnagyobb kockázatnövekedést a legalább három napig tartó hideg időszakokhoz kötötték. A tartós, 27 fok feletti hőhullámok szintén szignifikáns emelkedést mutattak, de a hatás rövidebb ideig tartott.

Másképp hat a hideg és a hőség

A kutatók szerint fontos különbség van a hideg és a meleg hatásmechanizmusa között.

  • A hőség gyorsan és rövid ideig – jellemzően legfeljebb egy hétig – fejti ki hatását. A kockázat általában a harmadik napon tetőzik, majd fokozatosan csökken.
  • A mínusz 9 fok alatti, legalább két napig fennálló tartós hideg ezzel szemben késleltetett és elhúzódó terhelést jelent. A hatás általában három nap után jelentkezik, és akár két héttel a hideg időszakot követően is növelheti a szívmegállás kockázatát.
Cabrera Martin

„Számos korábbi tanulmánnyal ellentétben mi azt is kimutattuk, hogy a hőséghullámokhoz hasonló módon definiált hideg napok, amikor a hőmérséklet -10 fok alatt van, többletkockázatot hordoznak, ami rugalmasabb riasztási rendszereket tesz szükségessé” – mondta Szilágyi Brigitta, a Corvinus Egyetem docense, a tanulmány egyik szerzője a 24.hu-nak.

Mi történik a szervezetben?

A háttérben eltérő élettani folyamatok állnak. Hőség esetén a kiszáradás, az elektrolit-egyensúly felborulása és a szívritmuszavarok növelhetik a kockázatot. Hidegben viszont az erek összehúzódnak, emelkedik a vérnyomás, és fokozódik a trombózishajlam – ezek együtt nagyobb és tartósabb terhelést rónak a keringési rendszerre.

A kutatás szerint a páratartalom, a napsugárzás vagy az elszigetelt forró napok önmagukban nem mutattak kapcsolatot a szívmegállások számával, és a hatások nem különböztek jelentősen nők és férfiak között sem.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Hőség idején gyors reagálásra van szükség az ellátórendszerben, mivel a kockázat rövid idő alatt emelkedik meg. Tartós hideg esetén viszont hosszabb ideig kell fenntartani a fokozott készültséget, mert a hatás késleltetve és elhúzódva jelentkezik.

Egyéni szinten melegben a megfelelő folyadékbevitel, a fizikai terhelés csökkentése segíthet, míg hideg időben a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és a hideg elleni védekezés – például réteges öltözködéssel – csökkentheti a kockázatot.

A kutatás üzenete egyértelmű: nemcsak a hőhullámok idején érdemes figyelni a szívünkre – a tartós hideg legalább akkora, sőt bizonyos esetekben nagyobb veszélyt jelenthet.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna