5 gramm mikroműanyag az agyunkban – már a gondolkodásunkat is alakíthatja
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
Az utóbbi években a tudósok szinte mindenhol találtak mikroműanyagokat: a vérben, a tüdőben, a méhlepényben, sőt, az emberi agyban is. Egy becslés szerint az agyunkban akár 5 gramm – vagyis egy teáskanálnyi – műanyag is lehet.
Dr. Christian Pacher-Deutsch, a grazi egyetem kutatója a Guardiannak adott interjújában elmondta, hogy a mikroműanyagok még a bélflóránkat is megváltoztathatják. Amikor öt egészséges ember bélbaktériumait különböző mikroműanyagoknak tették ki, a baktériumok összetétele és az általuk termelt vegyületek is megváltoztak.
Ezek a változások hasonlítanak azokhoz a mintázatokhoz, amelyeket depresszióval vagy vastagbélrákkal hoztak összefüggésbe
Jelentősen nőtt a mikroműanyagok mennyisége az emberi szervezetben
Dr. Jaime Ross, a Rhode Island-i Egyetem neurobiológusa szerint a mikroműanyagok minden vizsgált emberi szövetben megtalálhatók – és az elmúlt húsz évben a mennyiségük drámaian nőtt.
A viselkedésváltozás hasonlított ahhoz, amit idősödés vagy neurológiai betegségek esetén látunk
– mondta Ross.
Az emberi kutatások is aggasztóak: műanyag-részecskéket találtak demens betegek agyában és szívbetegek érfalaiban is. Az utóbbiaknál a mikroműanyagok jelenléte ötszörösére növelte a stroke vagy szívroham kockázatát.
200 ezer műanyag-részecske egyetlen ember vérében
Egy új, 144 fontos (kb. 65 ezer forintos) vérteszt, a Plastictox kimutatja, mennyi műanyag kering a szervezetben. A cikk szerzője, Linda Geddes saját vérmintáját is elküldte – a labor négy mikroszkopikus műanyag-részecskét talált, ami 200 ezer darabot jelenthet a vérében.A cég szerint ez az átlagosnál kevesebb, de mivel nincs „biztonságos” szint, az eredmény nehezen értelmezhető. „Nem tudjuk, mi számít rossznak vagy jónak, milyen típusú műanyagokról van szó, és mit csinálnak a testünkben” – mondta Stephanie Wright, a londoni Imperial College kutatója.Egyelőre nincs bizonyíték, de van ok az aggodalomraA kutatók hangsúlyozzák: a mikroműanyagok hatásait még nem lehet egyértelműen bizonyítani, de a helyzet kísértetiesen emlékeztet a légszennyezésre. „Történelmileg tudjuk, hogy a túl sok részecskének való kitettség ártalmas” – mondta Wright és hozzátette: „Most azt kell kiderítenünk, vajon ezek a műanyag-részecskék különösen veszélyesek-e.”Mit tehetünk mi?Bár elkerülni nem lehet, a szakértők szerint sok apró lépéssel csökkenthető a kitettségünk:
Ne melegítsünk ételt műanyag edényben, és ne öntsünk forró italt műanyag pohárba.
Használjunk üveg vagy rozsdamentes acél edényeket, fakanalat és fa vágódeszkát.
Kerüljük a szintetikus anyagokat az ágyneműben, ruhákban, és válasszunk természetes rostokat.
Figyeljünk a kozmetikumok összetevőire – egyes arckrémek, testápolók vagy rúzsok még mindig tartalmazhatnak mikroműanyagokat.
Egy kis remény
A kutatók szerint van egy jó hír: az idősebb emberek vérében nincs több műanyag, mint a fiatalokéban, ami arra utal, hogy a szervezetünk talán képes megszabadulni tőlük. „Ez optimizmusra ad okot – talán van mód arra, hogy a testünk természetes úton megtisztuljon” – mondta Ross.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
