Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.
Az utóbbi években a tudósok szinte mindenhol találtak mikroműanyagokat: a vérben, a tüdőben, a méhlepényben, sőt, az emberi agyban is. Egy becslés szerint az agyunkban akár 5 gramm – vagyis egy teáskanálnyi – műanyag is lehet.
Dr. Christian Pacher-Deutsch, a grazi egyetem kutatója a Guardiannak adott interjújában elmondta, hogy a mikroműanyagok még a bélflóránkat is megváltoztathatják. Amikor öt egészséges ember bélbaktériumait különböző mikroműanyagoknak tették ki, a baktériumok összetétele és az általuk termelt vegyületek is megváltoztak.Ezek a változások hasonlítanak azokhoz a mintázatokhoz, amelyeket depresszióval vagy vastagbélrákkal hoztak összefüggésbe
– mondta a kutató.
Megoldást találhattak a gyerekkori vakság kezelésére
Jelentősen nőtt a mikroműanyagok mennyisége az emberi szervezetben
Dr. Jaime Ross, a Rhode Island-i Egyetem neurobiológusa szerint a mikroműanyagok minden vizsgált emberi szövetben megtalálhatók – és az elmúlt húsz évben a mennyiségük drámaian nőtt.Kísérletei szerint azok az egerek, amelyek mikroműanyaggal szennyezett vizet ittak, szorongóbbak és zavartabbak lettek – és az agyukban csökkent egy, az egészséges agyműködéshez szükséges fehérje szintje.
A viselkedésváltozás hasonlított ahhoz, amit idősödés vagy neurológiai betegségek esetén látunk
– mondta Ross.
Az emberi kutatások is aggasztóak: műanyag-részecskéket találtak demens betegek agyában és szívbetegek érfalaiban is. Az utóbbiaknál a mikroműanyagok jelenléte ötszörösére növelte a stroke vagy szívroham kockázatát.
200 ezer műanyag-részecske egyetlen ember vérében
Egy új, 144 fontos (kb. 65 ezer forintos) vérteszt, a Plastictox kimutatja, mennyi műanyag kering a szervezetben. A cikk szerzője, Linda Geddes saját vérmintáját is elküldte – a labor négy mikroszkopikus műanyag-részecskét talált, ami 200 ezer darabot jelenthet a vérében.A cég szerint ez az átlagosnál kevesebb, de mivel nincs „biztonságos” szint, az eredmény nehezen értelmezhető. „Nem tudjuk, mi számít rossznak vagy jónak, milyen típusú műanyagokról van szó, és mit csinálnak a testünkben” – mondta Stephanie Wright, a londoni Imperial College kutatója.Egyelőre nincs bizonyíték, de van ok az aggodalomraA kutatók hangsúlyozzák: a mikroműanyagok hatásait még nem lehet egyértelműen bizonyítani, de a helyzet kísértetiesen emlékeztet a légszennyezésre. „Történelmileg tudjuk, hogy a túl sok részecskének való kitettség ártalmas” – mondta Wright és hozzátette: „Most azt kell kiderítenünk, vajon ezek a műanyag-részecskék különösen veszélyesek-e.”Mit tehetünk mi?Bár elkerülni nem lehet, a szakértők szerint sok apró lépéssel csökkenthető a kitettségünk:Egy kis remény
A kutatók szerint van egy jó hír: az idősebb emberek vérében nincs több műanyag, mint a fiatalokéban, ami arra utal, hogy a szervezetünk talán képes megszabadulni tőlük. „Ez optimizmusra ad okot – talán van mód arra, hogy a testünk természetes úton megtisztuljon” – mondta Ross.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.