5 gramm mikroműanyag az agyunkban – már a gondolkodásunkat is alakíthatja

A kutatók egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a mikroműanyagok nemcsak a környezetet, hanem a szervezetünket is átalakíthatják – akár a gondolkodásunkat is.

Az utóbbi években a tudósok szinte mindenhol találtak mikroműanyagokat: a vérben, a tüdőben, a méhlepényben, sőt, az emberi agyban is. Egy becslés szerint az agyunkban akár 5 gramm – vagyis egy teáskanálnyi – műanyag is lehet.

Dr. Christian Pacher-Deutsch, a grazi egyetem kutatója a Guardiannak adott interjújában elmondta, hogy a mikroműanyagok még a bélflóránkat is megváltoztathatják. Amikor öt egészséges ember bélbaktériumait különböző mikroműanyagoknak tették ki, a baktériumok összetétele és az általuk termelt vegyületek is megváltoztak.

Ezek a változások hasonlítanak azokhoz a mintázatokhoz, amelyeket depresszióval vagy vastagbélrákkal hoztak összefüggésbe

– mondta a kutató.

Megoldást találhattak a gyerekkori vakság kezelésére

Jelentősen nőtt a mikroműanyagok mennyisége az emberi szervezetben

Dr. Jaime Ross, a Rhode Island-i Egyetem neurobiológusa szerint a mikroműanyagok minden vizsgált emberi szövetben megtalálhatók – és az elmúlt húsz évben a mennyiségük drámaian nőtt.

Kísérletei szerint azok az egerek, amelyek mikroműanyaggal szennyezett vizet ittak, szorongóbbak és zavartabbak lettek – és az agyukban csökkent egy, az egészséges agyműködéshez szükséges fehérje szintje.

A viselkedésváltozás hasonlított ahhoz, amit idősödés vagy neurológiai betegségek esetén látunk

– mondta Ross.

Az emberi kutatások is aggasztóak: műanyag-részecskéket találtak demens betegek agyában és szívbetegek érfalaiban is. Az utóbbiaknál a mikroműanyagok jelenléte ötszörösére növelte a stroke vagy szívroham kockázatát.

 

200 ezer műanyag-részecske egyetlen ember vérében

Egy új, 144 fontos (kb. 65 ezer forintos) vérteszt, a Plastictox kimutatja, mennyi műanyag kering a szervezetben. A cikk szerzője, Linda Geddes saját vérmintáját is elküldte – a labor négy mikroszkopikus műanyag-részecskét talált, ami 200 ezer darabot jelenthet a vérében.

A cég szerint ez az átlagosnál kevesebb, de mivel nincs „biztonságos” szint, az eredmény nehezen értelmezhető. „Nem tudjuk, mi számít rossznak vagy jónak, milyen típusú műanyagokról van szó, és mit csinálnak a testünkben” – mondta Stephanie Wright, a londoni Imperial College kutatója.

Egyelőre nincs bizonyíték, de van ok az aggodalomra

A kutatók hangsúlyozzák: a mikroműanyagok hatásait még nem lehet egyértelműen bizonyítani, de a helyzet kísértetiesen emlékeztet a légszennyezésre. „Történelmileg tudjuk, hogy a túl sok részecskének való kitettség ártalmas” – mondta Wright és hozzátette: „Most azt kell kiderítenünk, vajon ezek a műanyag-részecskék különösen veszélyesek-e.”

Mit tehetünk mi?

Bár elkerülni nem lehet, a szakértők szerint sok apró lépéssel csökkenthető a kitettségünk:
  • Ne melegítsünk ételt műanyag edényben, és ne öntsünk forró italt műanyag pohárba.
  • Használjunk üveg vagy rozsdamentes acél edényeket, fakanalat és fa vágódeszkát.
  • Kerüljük a szintetikus anyagokat az ágyneműben, ruhákban, és válasszunk természetes rostokat.
  • Figyeljünk a kozmetikumok összetevőire – egyes arckrémek, testápolók vagy rúzsok még mindig tartalmazhatnak mikroműanyagokat.

Egy kis remény

A kutatók szerint van egy jó hír: az idősebb emberek vérében nincs több műanyag, mint a fiatalokéban, ami arra utal, hogy a szervezetünk talán képes megszabadulni tőlük. „Ez optimizmusra ad okot – talán van mód arra, hogy a testünk természetes úton megtisztuljon” – mondta Ross.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.