Szúnyogokat tenyésztenek, hogy aztán szabadon engedjék őket

A brazíliai Niterói városában működő Wolbito do Brasil gyárban hetente több millió Aedes aegypti szúnyogot tenyésztenek, hogy a Wolbachia baktériummal módosított rovarok segítségével csökkentsék a dengue-láz, a Zika-láz és a sárgaláz terjedését. A projekt komplexitása és hatékonysága a modern biotechnológiai megoldások nemzetközi élvonalába emeli a brazíliai kezdeményezést.

Antonio Brandão, a gyár egyik kutatója szerint a szúnyogtenyésztés elsőre értelmetlennek tűnhet:

Nagy mókamesternek hiszik először Antonio Brandão brazil biológust, amikor azzal büszkélkedik, hogy egy szúnyoggyárban dolgozik" - írja az Index.

A gyár 60 emberméretű hálós ketrecében összesen nagyjából 10 millió szúnyog él, és a nőstények petéiket papírcsíkokra rakják, amelyeket összegyűjtenek és kikeltetnek. A peték Wolbachia baktériumot hordoznak, amely megakadályozza, hogy a rovarok vírusokat terjesszenek, fokozatosan nem fertőzővé alakítva a helyi populációt.

Hetente mintegy 70 liter emberi vérrel itatják őket

A laborban a szúnyogok etetése korántsem egyszerű feladat. Az Aedes aegypti nőstényeknek vérre van szükségük a peterakáshoz, és a gyárban hetente mintegy 70 liter emberi vért kell biztosítani. Brandão és csapata ezt részben lóvérrel oldotta meg, amelyet a helyi farmokról szereznek be.

Az Aedes aegypti szúnyogok azonban az emberi vérhez szoktak, vadon is tartósan az emberekhez kötődnek” – írja a cikk.

A gyár emellett a vadon élő szúnyogok rezisztenciáját is figyelembe veszi, így a szabadon engedett wolbitók erősebb ellenálló képességgel párosodnak, hogy a program hatékony legyen.

Jelentősen csökkent a megbetegedések száma

A wolbito stratégia már bizonyított Kolumbiában, Indonéziában és Brazília több pontján:

a dengue-láz eseteinek száma 69 százalékkal csökkent azokon a területeken, ahol Wolbachia-hordozó szúnyogokat engedtek szabadon.”

A projekt egyik kihívása a közösség bizalmának megszerzése: a helyieket tájékoztatják a célról, és igyekeznek eloszlatni a félelmeket. Egyes híresztelések szerint a tenyésztett rovarok inkább betegségeket terjesztenének, mintsem fékeznék azok terjedését, ami néhány lakót extrém reakcióra késztetett.

Mi a helyzet itthon?

Bár az Aedes aegypti egzotikus trópusi szúnyog, az invazív fajok már Magyarországon is megjelentek: a tigrisszúnyog és a koreai szúnyog stabil populációt alkot, és potenciálisan veszélyes kórokozókat terjeszthetnek. Szerencsére halálos esetet eddig nem regisztráltak, de a brazíliai kutatás jól mutatja, milyen komplex tudományos és logisztikai feladat a szúnyogpopulációk ellenőrzése és a betegségek visszaszorítása.

 

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.