Szórakoztatóan az atibiotikumok és a szuperbaktériumok találkozásáról - videó
A Kurzgesagt legújabb oktatófilmje az emberiség fertőzések elleni modern harcáról szól.
Eduline
Eduline
A számos kreatív dizájnert, grafikust és tudóst tömörítő Kurzgesagt célja, hogy minél szórakoztatóbb módon ismertesse meg a tudomány újabb eredményeit az átlagemberrel. Legújabb rövidfilmjük az antibiotikumok hatásait és a baktériumok fejlődését járja körül.
A penicillin feltalálásáig milliók hallhattak bele olyan fertőzésekbe, melyeket napjainkban már alig veszünk komolyan - ennek ellenére a mai napig sokan hunyhatnak el kórházi fertőzések következtében. Egyes antibiotikumok például a baktériumok az anyagcsere-folyamatát gátolják, lassítják az osztódásukat, így a szervezet könnyebben tud védekezni velük szemben. Mások közvetlenül a baktériumok DNS-ében tesznek kárt, így osztódásra képtelennek lesznek, míg más típusok egyszerűen a sejtfalban tesznek kárt, így a kórokozók megsemmisülnek.
Azonban az antibiotikumok feltalálása egy nem várt folyamatot is elindított, mégpedig olyan újabb baktériumtörzsek jelentek meg, melyek ellenállók lettek az ellenük bevetett szerekkel szemben. A baktériumok kétfajta DNS-sel rendelkeznek, a hagyományos kromoszómákkal és a sejten belül úszkáló plazmidokkal. Amennyiben egy baktérium sikeresen immunitást szerzett egy antibiotikummal szemben, úgy képes átadni plazmidjait más baktériumnak. A baktériumok mutálódása olyan módon is végbe mehet, hogy az elpusztult baktérium maradványait felfalják mások, akár teljesen más törzsek is, így egyes plazmidokat is felvehetnek, balszerencsés esetben szuperbaktériumokká válhatnak, melyek többfajta antibiotikummal szemben is felveszik a kesztyűt.
Az ilyen baktériumok kialakulásának a legjobb helye furcsa módon a kórház, ahol az elégtelen takarítás, illetve a folyamatos és sokrétű antibiotikum-használat kedvez a baktériumok mutálódásának. Nem véletlen az sem, hogy az orvosok akkor is tanácsolják az antibiotikum-kúra végigjárását, mikor már látszólag teljesen meggyógyultunk, ugyanis el kell kerülni, hogy akár csak egy-két baktérium is életben maradjon, mely a befejezetlen kúra miatt rezisztenssé válhat. Ráadásul az élelmiszeripar is rengeteg antibiotikumot használ, hogy minél megőrizzék a haszonállatok egészségét, ám ez csak további rezisztens törzsek kialakulásához vezet.
További részletek a videóban. Érdemes bekapcsolni a feliratozást, ha probléma adódna a nyelvvel (a magyar felirat egyelőre fordítással érhető el)
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
