Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Lajka kutyát talán mindenki ismeri, de azt tudtátok, hogy egy Nefertiti nevű ugrópók is járt már az űrben?
Mire Neil Armstrong 1969-ben a Holdra lépett, két szovjet sztyeppei teknős már megkerülte azt. Valójában emberek előtt már sokféle állat – rovarok, egerek, majmok – járt az űrben – szedte össze őket korábban a National Geographic. Az 1940-es években a tudósok azt vizsgálták, vajon túlélhető-e az űrutazás és a súlytalanság.
A korai állatkísérletek az élőlények alkalmazkodóképességét és az űrutazás hatásait mérték. A kisebb állatok – rövid életciklusuk és könnyebb kezelhetőségük miatt – különösen alkalmasnak bizonyultak.
Ma azonban már szigorú etikai szabályok határozzák meg, mikor lehet állatokat használni kutatásra. Bár kutyákat már nem küldenek az űrbe, a patkányok, muslicák és medúzák továbbra is segítik a kutatókat az űrbeli élet hatásainak megértésében. Ezek a vizsgálatok akár a mélyűri utazás és bizonyos betegségek, például a csontritkulás jobb kezelésének alapjait is jelenthetik.
Ezeket a „hungarikumokat” viszi magával Kapu Tibor az űrbe
Hoztunk pár olyan állatot, amelyek űrutazása különlegesnek számít:
Lajka – a hős kóbor kutya
Az első állat, amely Föld körüli pályára állt, Lajka volt – egy moszkvai utcákról befogott kóbor kutya, akit a Szputnyik–2 fedélzetén indítottak útnak 1957. november 3-án. A szovjet küldetés célja az volt, hogy adatokat gyűjtsenek az élő szervezet viselkedéséről az űrben. Mivel a műholdnak nem volt visszatérő egysége, Lajka sorsa eleve megpecsételődött. A hírek szerint a kutya néhány órával a fellövés után elpusztult. Az űrutazása azonban kulcsszerepet játszott a későbbi emberes küldetések előkészítésében.
Nefertiti – a visszatérő űrpók
Bár pókok korábban is jártak már az űrben, Nefertiti nevét mégis érdemes megjegyezni: ő volt az első, aki élve vissza is tért a Földre. A Johnson-ugrópók 2012-ben került fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol több mint 100 napot töltött, miközben a tudósok azt vizsgálták, hogyan vadászik és mozog súlytalanságban. Végül épségben landolt a Csendes-óceánban egy űrkapszula segítségével. Megfigyeléséről videók is készültek az űrállomáson:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>Félicette – az első (és egyetlen) űrmacska
1963-ban Franciaországban indították útnak Félicette-et, a világ első és eddig egyetlen űrbe küldött macskáját. Az állat sikeresen túlélte az utazást, és épségben vissza is tért a Földre. Bár a brazilok már néhány évvel korábban, 1959-ben is terveztek macskát kilőni az űrbe, ezt végül etikai aggályok miatt elvetették. Félicette sorsa sajnos szomorú véget ért: visszatérte után a kutatók elaltatták, hogy tanulmányozhassák a szervezetét.
Ham – az első űrcsimpánz
Ham volt az első emberszabású lény, aki elhagyta a Földet, és biztonságban vissza is tért. A csimpánzt – ami 1957-ben született – az amerikai Mercury–Redstone–2 küldetés során lőtték fel 1961. január 31-én. Ham nemcsak „utasként” vett részt a küldetésben, hanem egyszerű feladatokat is végzett az űrben, amivel a kutatók az emberi viselkedést szimulálták. A visszatérést követően még évekig élt egy állatkertben, majd 1983-ban pusztult el.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy 1947-ben két gyümölcslégy volt az első olyan élőlény, amely kijutott az űrbe. A továbbiakban pedig a kutyák igen kedvelt választásnak számítottak, mivel úgy vélték, hogy jobban tűrik a hosszabb ideig tartó mozdulatlanságot, mint más állatok. 1951-ben összesen 9 kutyát küldtek az űrbe a szovjetek. Emellett számos másik faj egyedei is jártak már a Földön kívül, mint például: tengerimalacok, békák, halak, csigák, medúzák, de még japán fürj is.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.