Lajka kutyát talán mindenki ismeri, de azt tudtátok, hogy egy Nefertiti nevű ugrópók is járt már az űrben?
Mire Neil Armstrong 1969-ben a Holdra lépett, két szovjet sztyeppei teknős már megkerülte azt. Valójában emberek előtt már sokféle állat – rovarok, egerek, majmok – járt az űrben – szedte össze őket korábban a National Geographic. Az 1940-es években a tudósok azt vizsgálták, vajon túlélhető-e az űrutazás és a súlytalanság.
A korai állatkísérletek az élőlények alkalmazkodóképességét és az űrutazás hatásait mérték. A kisebb állatok – rövid életciklusuk és könnyebb kezelhetőségük miatt – különösen alkalmasnak bizonyultak.
Ma azonban már szigorú etikai szabályok határozzák meg, mikor lehet állatokat használni kutatásra. Bár kutyákat már nem küldenek az űrbe, a patkányok, muslicák és medúzák továbbra is segítik a kutatókat az űrbeli élet hatásainak megértésében. Ezek a vizsgálatok akár a mélyűri utazás és bizonyos betegségek, például a csontritkulás jobb kezelésének alapjait is jelenthetik.
Ezeket a „hungarikumokat” viszi magával Kapu Tibor az űrbe
Hoztunk pár olyan állatot, amelyek űrutazása különlegesnek számít:
Lajka – a hős kóbor kutya
Az első állat, amely Föld körüli pályára állt, Lajka volt – egy moszkvai utcákról befogott kóbor kutya, akit a Szputnyik–2 fedélzetén indítottak útnak 1957. november 3-án. A szovjet küldetés célja az volt, hogy adatokat gyűjtsenek az élő szervezet viselkedéséről az űrben. Mivel a műholdnak nem volt visszatérő egysége, Lajka sorsa eleve megpecsételődött. A hírek szerint a kutya néhány órával a fellövés után elpusztult. Az űrutazása azonban kulcsszerepet játszott a későbbi emberes küldetések előkészítésében.
Nefertiti – a visszatérő űrpók
Bár pókok korábban is jártak már az űrben, Nefertiti nevét mégis érdemes megjegyezni: ő volt az első, aki élve vissza is tért a Földre. A Johnson-ugrópók 2012-ben került fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol több mint 100 napot töltött, miközben a tudósok azt vizsgálták, hogyan vadászik és mozog súlytalanságban. Végül épségben landolt a Csendes-óceánban egy űrkapszula segítségével. Megfigyeléséről videók is készültek az űrállomáson:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>Félicette – az első (és egyetlen) űrmacska
1963-ban Franciaországban indították útnak Félicette-et, a világ első és eddig egyetlen űrbe küldött macskáját. Az állat sikeresen túlélte az utazást, és épségben vissza is tért a Földre. Bár a brazilok már néhány évvel korábban, 1959-ben is terveztek macskát kilőni az űrbe, ezt végül etikai aggályok miatt elvetették. Félicette sorsa sajnos szomorú véget ért: visszatérte után a kutatók elaltatták, hogy tanulmányozhassák a szervezetét.
Ham – az első űrcsimpánz
Ham volt az első emberszabású lény, aki elhagyta a Földet, és biztonságban vissza is tért. A csimpánzt – ami 1957-ben született – az amerikai Mercury–Redstone–2 küldetés során lőtték fel 1961. január 31-én. Ham nemcsak „utasként” vett részt a küldetésben, hanem egyszerű feladatokat is végzett az űrben, amivel a kutatók az emberi viselkedést szimulálták. A visszatérést követően még évekig élt egy állatkertben, majd 1983-ban pusztult el.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy 1947-ben két gyümölcslégy volt az első olyan élőlény, amely kijutott az űrbe. A továbbiakban pedig a kutyák igen kedvelt választásnak számítottak, mivel úgy vélték, hogy jobban tűrik a hosszabb ideig tartó mozdulatlanságot, mint más állatok. 1951-ben összesen 9 kutyát küldtek az űrbe a szovjetek. Emellett számos másik faj egyedei is jártak már a Földön kívül, mint például: tengerimalacok, békák, halak, csigák, medúzák, de még japán fürj is.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
