45 év után ismét feljutott magyar az űrbe

Hosszas halasztás után végül június 25-én magyar idő szerint 8 óra 31 perckor az Axiom-4 nemzetközi űrmisszió a floridai Kennedy Űrközpontból. A négyfős legénység tagja Kapu Tibor, aki a második magyar űrhajósként jut el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Az elmúlt hetekben több tényező miatt halasztották el Kapu Tibor és az Ax-4 misszió legénységének kilövését. Először a Crew Dragon űrkapszula előkészületei húzódtak el a vártnál, ezért a kilövést május 29-ről június 8-ra halasztották. Ezután az időjárás kedvezőtlenre fordult: a június 10-re tervezett startot a térségben uralkodó erős szelek miatt kellett elhalasztani.

Később technikai problémák is jelentkeztek: a Falcon 9 hordozórakéta egyik statikus tesztje során folyékony oxigén szivárgást észleltek, amely újabb csúszást eredményezett.

Végül a Nemzetközi Űrállomás egyik orosz moduljában, a Zvezdában, nyomásanomáliát észleltek, így végül magyar idő szerint június 25-én 8 óra 31 perckor indulhattak Kapu Tiborék a floridai Kennedy Űrközpontból.

Az indulás előtt azért nem maradhatott el egy közös fotó.

 

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a küldetés előtt Kapu Tibor és csapata intenzív kiképzésen vett részt, mely az űrhajós szerint abban segítettek neki, hogy stresszhelyzetben is nyugodt és összeszedett tudjon maradni.

Kapu Tibor többek között magával vitte azt a szkafanderes TV Maci figurát, amely már Farkas Bertalan első magyar űrhajóssal is járt az űrben 1980-ban.

Az Axiom-4 misszió nem csupán történelmi jelentőségű magyar részvétel szempontjából, hanem tudományos munkája miatt is figyelemre méltó. A négy űrhajós 14 napot tölt majd az ISS fedélzetén, ahol 31 ország körülbelül 60 különféle kísérletét és kutatását hajtják végre. Kapu Tibor összesen 25 kísérletet fog elvégezni, amelyeket magyar szakemberek készítettek elő.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.