45 év után ismét feljutott magyar az űrbe

Hosszas halasztás után végül június 25-én magyar idő szerint 8 óra 31 perckor az Axiom-4 nemzetközi űrmisszió a floridai Kennedy Űrközpontból. A négyfős legénység tagja Kapu Tibor, aki a második magyar űrhajósként jut el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Az elmúlt hetekben több tényező miatt halasztották el Kapu Tibor és az Ax-4 misszió legénységének kilövését. Először a Crew Dragon űrkapszula előkészületei húzódtak el a vártnál, ezért a kilövést május 29-ről június 8-ra halasztották. Ezután az időjárás kedvezőtlenre fordult: a június 10-re tervezett startot a térségben uralkodó erős szelek miatt kellett elhalasztani.

Később technikai problémák is jelentkeztek: a Falcon 9 hordozórakéta egyik statikus tesztje során folyékony oxigén szivárgást észleltek, amely újabb csúszást eredményezett.

Végül a Nemzetközi Űrállomás egyik orosz moduljában, a Zvezdában, nyomásanomáliát észleltek, így végül magyar idő szerint június 25-én 8 óra 31 perckor indulhattak Kapu Tiborék a floridai Kennedy Űrközpontból.

Az indulás előtt azért nem maradhatott el egy közös fotó.

 

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a küldetés előtt Kapu Tibor és csapata intenzív kiképzésen vett részt, mely az űrhajós szerint abban segítettek neki, hogy stresszhelyzetben is nyugodt és összeszedett tudjon maradni.

Kapu Tibor többek között magával vitte azt a szkafanderes TV Maci figurát, amely már Farkas Bertalan első magyar űrhajóssal is járt az űrben 1980-ban.

Az Axiom-4 misszió nem csupán történelmi jelentőségű magyar részvétel szempontjából, hanem tudományos munkája miatt is figyelemre méltó. A négy űrhajós 14 napot tölt majd az ISS fedélzetén, ahol 31 ország körülbelül 60 különféle kísérletét és kutatását hajtják végre. Kapu Tibor összesen 25 kísérletet fog elvégezni, amelyeket magyar szakemberek készítettek elő.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.