Miért néznek mindig keletre a napraforgók? Eddig rosszul hittük

Hányszor láttunk már napraforgóföldet úgy, hogy a virágok éppen ellenkező irányba álltak, mint vártuk? Szép volt úgy is, de talán még jobb kép született volna, ha felénk néznek. Vajon mitől függ az, hogy merre fordulnak a virágok?

Bár sokan azt gondolták, hogy a titok a beporzó rovarok vonzásában vagy a szélirányban rejlik, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói kísérletekkel és számításokkal is megvizsgálták a jelenséget, és meglepő eredményre jutottak.

A régi elképzelések

Korábban két fő magyarázat élt a köztudatban. Az egyik szerint a napraforgók azért fordulnak kelet felé, hogy így vonzzák a legtöbb beporzó rovart. A másik szerint a domináns szél „forgatja” a virágokat, mint egy szélkakas. Bár mindkét elmélet logikusnak tűnt, eddig nem állt rendelkezésre kísérleti bizonyíték a megerősítésükre.

Mit találtak az ELTE kutatói?

Az ELTE kutatócsoport öt éven keresztül vizsgálta a napraforgók titokzatos viselkedését. Többek között drónfelvételekkel, terepkísérletekkel és számítógépes szimulációkkal elemezték, hogyan tájolódnak a virágok Magyarországon és más kontinenseken.

 

ELTE

Az eredmények világosak:

  • A napraforgók tényleg kelet felé néznek. Az érett virágok átlagos iránya jelentősen eltér a napkelte szerinti iránytól.
  • A beporzók számát nem befolyásolja a tájolás. Terepkísérletekben a virágok keletre, nyugatra, északra vagy délre fordítása nem változtatta a rovarok látogatási gyakoriságát.
  • A szél sem magyarázza a jelenséget. A meteorológiai adatok alapján a kelet felé fújó szél csak a vizsgált területek kis részén jellemző, így ez nem lehet a fő oka a virágok egységes keleti irányulásának.

Az új, frappáns magyarázat

A kutatók környezet-biofizikai számításai szerint a napraforgók azért fordulnak kelet felé, mert így nyelik el a legtöbb fényenergiát. Magyarországon és más hasonló klímájú területeken a délutánok gyakran felhősebbek, ezért a reggeli napsütés kulcsfontosságú a virágok számára.

Terepkísérleteinkben azt találtuk, hogy a keletre néző napraforgóvirágok szignifikánsan nagyobb fejet, valamint több és nagyobb tömegű magot fejlesztenek, mint az északra, délre, nyugatra vagy az égbolt zenitjére nézők.” – olvashatjuk a kutatásban.

Miért különleges ez a kutatás?

Bár a napraforgók keleti irányulásával kapcsolatos ötlet – miszerint a virágok így maximalizálják a fényenergia-felvételüket – korábban már felmerült nemzetközi és hazai kutatásokban, az ELTE kutatói most először terepkísérletekkel és környezet-biofizikai számításokkal is bizonyították, hogy a jelenség valóban a fényhasznosítás optimalizálásának köszönhető, miközben a beporzók vagy a szél hatása elhanyagolható.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.