Bár sokan azt gondolták, hogy a titok a beporzó rovarok vonzásában vagy a szélirányban rejlik, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói kísérletekkel és számításokkal is megvizsgálták a jelenséget, és meglepő eredményre jutottak.
A régi elképzelések
Korábban két fő magyarázat élt a köztudatban. Az egyik szerint a napraforgók azért fordulnak kelet felé, hogy így vonzzák a legtöbb beporzó rovart. A másik szerint a domináns szél „forgatja” a virágokat, mint egy szélkakas. Bár mindkét elmélet logikusnak tűnt, eddig nem állt rendelkezésre kísérleti bizonyíték a megerősítésükre.
Mit találtak az ELTE kutatói?
Az ELTE kutatócsoport öt éven keresztül vizsgálta a napraforgók titokzatos viselkedését. Többek között drónfelvételekkel, terepkísérletekkel és számítógépes szimulációkkal elemezték, hogyan tájolódnak a virágok Magyarországon és más kontinenseken.
Az eredmények világosak: - A napraforgók tényleg kelet felé néznek. Az érett virágok átlagos iránya jelentősen eltér a napkelte szerinti iránytól.
- A beporzók számát nem befolyásolja a tájolás. Terepkísérletekben a virágok keletre, nyugatra, északra vagy délre fordítása nem változtatta a rovarok látogatási gyakoriságát.
- A szél sem magyarázza a jelenséget. A meteorológiai adatok alapján a kelet felé fújó szél csak a vizsgált területek kis részén jellemző, így ez nem lehet a fő oka a virágok egységes keleti irányulásának.
Az új, frappáns magyarázat
A kutatók környezet-biofizikai számításai szerint a napraforgók azért fordulnak kelet felé, mert így nyelik el a legtöbb fényenergiát. Magyarországon és más hasonló klímájú területeken a délutánok gyakran felhősebbek, ezért a reggeli napsütés kulcsfontosságú a virágok számára.
Terepkísérleteinkben azt találtuk, hogy a keletre néző napraforgóvirágok szignifikánsan nagyobb fejet, valamint több és nagyobb tömegű magot fejlesztenek, mint az északra, délre, nyugatra vagy az égbolt zenitjére nézők.” – olvashatjuk a kutatásban.
Miért különleges ez a kutatás?
Bár a napraforgók keleti irányulásával kapcsolatos ötlet – miszerint a virágok így maximalizálják a fényenergia-felvételüket – korábban már felmerült nemzetközi és hazai kutatásokban, az ELTE kutatói most először terepkísérletekkel és környezet-biofizikai számításokkal is bizonyították, hogy a jelenség valóban a fényhasznosítás optimalizálásának köszönhető, miközben a beporzók vagy a szél hatása elhanyagolható.
