Hányszor láttunk már napraforgóföldet úgy, hogy a virágok éppen ellenkező irányba álltak, mint vártuk? Szép volt úgy is, de talán még jobb kép született volna, ha felénk néznek. Vajon mitől függ az, hogy merre fordulnak a virágok?
Bár sokan azt gondolták, hogy a titok a beporzó rovarok vonzásában vagy a szélirányban rejlik, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói kísérletekkel és számításokkal is megvizsgálták a jelenséget, és meglepő eredményre jutottak.
A régi elképzelések
Korábban két fő magyarázat élt a köztudatban. Az egyik szerint a napraforgók azért fordulnak kelet felé, hogy így vonzzák a legtöbb beporzó rovart. A másik szerint a domináns szél „forgatja” a virágokat, mint egy szélkakas. Bár mindkét elmélet logikusnak tűnt, eddig nem állt rendelkezésre kísérleti bizonyíték a megerősítésükre.
Mit találtak az ELTE kutatói?
Az ELTE kutatócsoport öt éven keresztül vizsgálta a napraforgók titokzatos viselkedését. Többek között drónfelvételekkel, terepkísérletekkel és számítógépes szimulációkkal elemezték, hogyan tájolódnak a virágok Magyarországon és más kontinenseken.
Az új, frappáns magyarázat
A kutatók környezet-biofizikai számításai szerint a napraforgók azért fordulnak kelet felé, mert így nyelik el a legtöbb fényenergiát. Magyarországon és más hasonló klímájú területeken a délutánok gyakran felhősebbek, ezért a reggeli napsütés kulcsfontosságú a virágok számára.
Terepkísérleteinkben azt találtuk, hogy a keletre néző napraforgóvirágok szignifikánsan nagyobb fejet, valamint több és nagyobb tömegű magot fejlesztenek, mint az északra, délre, nyugatra vagy az égbolt zenitjére nézők.” – olvashatjuk a kutatásban.
Miért különleges ez a kutatás?
Bár a napraforgók keleti irányulásával kapcsolatos ötlet – miszerint a virágok így maximalizálják a fényenergia-felvételüket – korábban már felmerült nemzetközi és hazai kutatásokban, az ELTE kutatói most először terepkísérletekkel és környezet-biofizikai számításokkal is bizonyították, hogy a jelenség valóban a fényhasznosítás optimalizálásának köszönhető, miközben a beporzók vagy a szél hatása elhanyagolható.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
