Levegős lett a fűtési rendszer, a meleg víz nem jutott el a radiátorokba. A hibát azóta elhárították, az egyetem elnézést kért a történtekért.
Hidegben vizsgáztak a hallgatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyik épületében hétfőn, mert nem működött a fűtés – számolt be az RTL Híradó.
Az egyik diák arról számolt be a közösségi oldalán, hogy kabátban és sapkában írták a dolgozatot. A mesterszakos hallgató elmondása szerint az oktatójuk jól kezelte a helyzetet, az egyetem pedig elnézést kért. A hibát azóta elhárították.
Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese a csatorna érdeklődésére elmondta, van olyan épületük, ami 120 éves, és olyan is, ami 10.
„Az újabb épületekben sokkal megbízhatóbban működik a fűtési rendszer. Vannak olyan tantermek, ahol a levegő hőmérséklete eléri a húsz fokot, de a tanterem kialakítása például olyan, egy nagy előadóterem például, ahol a hőérzet a reggeli órákban biztos, hogy alacsonyabb” – mondta a rektorhelyettes. Hozzátette, hogy abban az épületben, ahol kabátban vizsgáztak, a fűtési rendszer lett levegős, így a meleg víz nem jutott el a radiátorokba.
Bihari elmondta, hogy a rendkívüli hideg az épületek fűtését is megterhelte, de a karbantartás folyamatos, és átfogó felújításra készülnek.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
