Elromlott a fűtés, kabátban vizsgáztak a hallgatók a BME-n

Levegős lett a fűtési rendszer, a meleg víz nem jutott el a radiátorokba. A hibát azóta elhárították, az egyetem elnézést kért a történtekért.

Hidegben vizsgáztak a hallgatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyik épületében hétfőn, mert nem működött a fűtés – számolt be az RTL Híradó.

Az egyik diák arról számolt be a közösségi oldalán, hogy kabátban és sapkában írták a dolgozatot. A mesterszakos hallgató elmondása szerint az oktatójuk jól kezelte a helyzetet, az egyetem pedig elnézést kért. A hibát azóta elhárították.

Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese a csatorna érdeklődésére elmondta, van olyan épületük, ami 120 éves, és olyan is, ami 10.

„Az újabb épületekben sokkal megbízhatóbban működik a fűtési rendszer. Vannak olyan tantermek, ahol a levegő hőmérséklete eléri a húsz fokot, de a tanterem kialakítása például olyan, egy nagy előadóterem például, ahol a hőérzet a reggeli órákban biztos, hogy alacsonyabb” – mondta a rektorhelyettes. Hozzátette, hogy abban az épületben, ahol kabátban vizsgáztak, a fűtési rendszer lett levegős, így a meleg víz nem jutott el a radiátorokba.

Bihari elmondta, hogy a rendkívüli hideg az épületek fűtését is megterhelte, de a karbantartás folyamatos, és átfogó felújításra készülnek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.