Egy friss magyar kutatás szerint már a napi egy óránál hosszabb képernyőhasználat is hozzájárulhat a későbbi pszichés problémák kialakulásához. Ehhez képest a másfél éves gyerekek közel fele minden nap néz valamilyen digitális képernyőt, és átlagosan majdnem másfél órát töltenek vele.
A kisgyerekkori képernyőhasználat mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálta az a friss magyar tanulmány, amely az Orvosi Hetilapban jelent meg. A Lábadi Beatrix és Kopcsó Krisztina által jegyzett kutatás arra kereste a választ, hogy a korai képernyőzés milyen összefüggésben áll a hároméves kori mentális állapottal - szúrta ki a Telex.
Az eredmények szerint már a napi egy órát meghaladó képernyőidő is növelheti a későbbi pszichés nehézségek kockázatát. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a nem megfelelő médiatartalom fogyasztása fejlődési kockázatot jelenthet a kisgyerekek számára.
A gyerekek egyre korábban kerülnek képernyő elé, és a digitális világ hatásai súlyosbodnak: nemcsak a beszédfejlődés áll meg, hanem az idegrendszer és az érzelmi készségek is károsodhatnak. Pécsi Rita neveléskutató figyelmeztet: a Minecraft „benne van a kábítószerek sorában”, a virtuális játékok és alkalmazások dopamin-hatásai pedig függőséget okoznak.
A kutatás a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adataira épült, amely több mint kétezer, 2018 és 2019 tavasza között született gyerek fejlődését követte nyomon. Az első adatfelvételek még a várandósság idején, valamint a csecsemők féléves korában történtek területi védőnők közreműködésével. Később kérdezőbiztosok végeztek felméréseket a gyerekek másfél és hároméves korában.
Az eredmények szerint a másfél éves gyerekek átlagos napi képernyőideje 85,7 perc, vagyis közel másfél óra. A kutatás azt is kimutatta, hogy
a másfél évesek 49,2 százaléka napi rendszerességgel használ valamilyen digitális eszközt, miközben csupán 14 százalékuk az, aki egy átlagos napon egyáltalán nem tölt időt képernyő előtt.
A szakemberek szerint hároméves kor alatt egyáltalán nem javasolt digitális eszközök használata. A gyakorlatban azonban sok gyermek már 6 hónapos kora körül találkozik a képernyőkkel, a 2–4 éves korosztály pedig átlagosan napi két órát tölt ilyen eszközök előtt.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a képernyőhasználat hatása nem önmagában érvényesül, hanem a családi környezettel együtt. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű, illetve alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekei jellemzően több időt töltenek digitális eszközök előtt.
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
Valóban gyakori, hogy a szülők késő este vagy hétvégén keresik a pedagógusokat, és ez feszültséget okoz? Tanárokat kérdeztünk arról, milyen tapasztalataik vannak – a válaszok pedig meglepően sok pozitív példát mutatnak.
Történelemből minden ötödik diák az általános iskola végén legfeljebb csak a második képességszinten áll a hétből – derült ki a 2025-ös kompetenciamérés adataiból.
A Tisza Párt elnöke szerint mindenkinek jár a színvonalas oktatás attól függetlenül, hogy hol lakik az országban.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Ezt érdemes tudni, ha elfogadták az iskolai halasztást.
Több hiba is kiderült a 2024-es kiadású új függvénytáblázat matematikai részében. Az Oktatási Hivatal ezt elismerte és lehetővé tette, hogy a javított oldalakat a diákok kinyomtassák és akár be is ragasszák a könyvükbe.
Az utóbbi időben több jelzés is érkezett a Pedagógusok Szakszervezetének jogsegélyszolgálatához arról, hogy egyes intézményekben a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt hamarosan betöltő pedagógusok munkaviszonyát közös megegyezéssel próbálják megszüntetni.
