Döbbenetes, mennyi időt képernyőznek a másfél éves gyerekek

Egy friss magyar kutatás szerint már a napi egy óránál hosszabb képernyőhasználat is hozzájárulhat a későbbi pszichés problémák kialakulásához. Ehhez képest a másfél éves gyerekek közel fele minden nap néz valamilyen digitális képernyőt, és átlagosan majdnem másfél órát töltenek vele.

A kisgyerekkori képernyőhasználat mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálta az a friss magyar tanulmány, amely az Orvosi Hetilapban jelent meg. A Lábadi Beatrix és Kopcsó Krisztina által jegyzett kutatás arra kereste a választ, hogy a korai képernyőzés milyen összefüggésben áll a hároméves kori mentális állapottal - szúrta ki a Telex.

Az eredmények szerint már a napi egy órát meghaladó képernyőidő is növelheti a későbbi pszichés nehézségek kockázatát. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a nem megfelelő médiatartalom fogyasztása fejlődési kockázatot jelenthet a kisgyerekek számára.

A logopédusok régóta mondják: "ömlenek be a képernyős beszédfejlődési zavarokkal és idegrendszeri problémákkal küzdő esetek"

A gyerekek egyre korábban kerülnek képernyő elé, és a digitális világ hatásai súlyosbodnak: nemcsak a beszédfejlődés áll meg, hanem az idegrendszer és az érzelmi készségek is károsodhatnak. Pécsi Rita neveléskutató figyelmeztet: a Minecraft „benne van a kábítószerek sorában”, a virtuális játékok és alkalmazások dopamin-hatásai pedig függőséget okoznak.

A kutatás a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adataira épült, amely több mint kétezer, 2018 és 2019 tavasza között született gyerek fejlődését követte nyomon. Az első adatfelvételek még a várandósság idején, valamint a csecsemők féléves korában történtek területi védőnők közreműködésével. Később kérdezőbiztosok végeztek felméréseket a gyerekek másfél és hároméves korában.

Az eredmények szerint a másfél éves gyerekek átlagos napi képernyőideje 85,7 perc, vagyis közel másfél óra. A kutatás azt is kimutatta, hogy

a másfél évesek 49,2 százaléka napi rendszerességgel használ valamilyen digitális eszközt, miközben csupán 14 százalékuk az, aki egy átlagos napon egyáltalán nem tölt időt képernyő előtt.

A szakemberek szerint hároméves kor alatt egyáltalán nem javasolt digitális eszközök használata. A gyakorlatban azonban sok gyermek már 6 hónapos kora körül találkozik a képernyőkkel, a 2–4 éves korosztály pedig átlagosan napi két órát tölt ilyen eszközök előtt.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a képernyőhasználat hatása nem önmagában érvényesül, hanem a családi környezettel együtt. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű, illetve alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekei jellemzően több időt töltenek digitális eszközök előtt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.