Egy friss magyar kutatás szerint már a napi egy óránál hosszabb képernyőhasználat is hozzájárulhat a későbbi pszichés problémák kialakulásához. Ehhez képest a másfél éves gyerekek közel fele minden nap néz valamilyen digitális képernyőt, és átlagosan majdnem másfél órát töltenek vele.
A kisgyerekkori képernyőhasználat mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálta az a friss magyar tanulmány, amely az Orvosi Hetilapban jelent meg. A Lábadi Beatrix és Kopcsó Krisztina által jegyzett kutatás arra kereste a választ, hogy a korai képernyőzés milyen összefüggésben áll a hároméves kori mentális állapottal - szúrta ki a Telex.
Az eredmények szerint már a napi egy órát meghaladó képernyőidő is növelheti a későbbi pszichés nehézségek kockázatát. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a nem megfelelő médiatartalom fogyasztása fejlődési kockázatot jelenthet a kisgyerekek számára.
A gyerekek egyre korábban kerülnek képernyő elé, és a digitális világ hatásai súlyosbodnak: nemcsak a beszédfejlődés áll meg, hanem az idegrendszer és az érzelmi készségek is károsodhatnak. Pécsi Rita neveléskutató figyelmeztet: a Minecraft „benne van a kábítószerek sorában”, a virtuális játékok és alkalmazások dopamin-hatásai pedig függőséget okoznak.
A kutatás a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adataira épült, amely több mint kétezer, 2018 és 2019 tavasza között született gyerek fejlődését követte nyomon. Az első adatfelvételek még a várandósság idején, valamint a csecsemők féléves korában történtek területi védőnők közreműködésével. Később kérdezőbiztosok végeztek felméréseket a gyerekek másfél és hároméves korában.
Az eredmények szerint a másfél éves gyerekek átlagos napi képernyőideje 85,7 perc, vagyis közel másfél óra. A kutatás azt is kimutatta, hogy
a másfél évesek 49,2 százaléka napi rendszerességgel használ valamilyen digitális eszközt, miközben csupán 14 százalékuk az, aki egy átlagos napon egyáltalán nem tölt időt képernyő előtt.
A szakemberek szerint hároméves kor alatt egyáltalán nem javasolt digitális eszközök használata. A gyakorlatban azonban sok gyermek már 6 hónapos kora körül találkozik a képernyőkkel, a 2–4 éves korosztály pedig átlagosan napi két órát tölt ilyen eszközök előtt.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a képernyőhasználat hatása nem önmagában érvényesül, hanem a családi környezettel együtt. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű, illetve alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekei jellemzően több időt töltenek digitális eszközök előtt.
Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az egyébként matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás Lászlót az Észak-Budapesti Tankerületi Központot vezette volna.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
