Egy friss magyar kutatás szerint már a napi egy óránál hosszabb képernyőhasználat is hozzájárulhat a későbbi pszichés problémák kialakulásához. Ehhez képest a másfél éves gyerekek közel fele minden nap néz valamilyen digitális képernyőt, és átlagosan majdnem másfél órát töltenek vele.
A kisgyerekkori képernyőhasználat mentális egészségre gyakorolt hatását vizsgálta az a friss magyar tanulmány, amely az Orvosi Hetilapban jelent meg. A Lábadi Beatrix és Kopcsó Krisztina által jegyzett kutatás arra kereste a választ, hogy a korai képernyőzés milyen összefüggésben áll a hároméves kori mentális állapottal - szúrta ki a Telex.
Az eredmények szerint már a napi egy órát meghaladó képernyőidő is növelheti a későbbi pszichés nehézségek kockázatát. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a nem megfelelő médiatartalom fogyasztása fejlődési kockázatot jelenthet a kisgyerekek számára.
A gyerekek egyre korábban kerülnek képernyő elé, és a digitális világ hatásai súlyosbodnak: nemcsak a beszédfejlődés áll meg, hanem az idegrendszer és az érzelmi készségek is károsodhatnak. Pécsi Rita neveléskutató figyelmeztet: a Minecraft „benne van a kábítószerek sorában”, a virtuális játékok és alkalmazások dopamin-hatásai pedig függőséget okoznak.
A kutatás a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat adataira épült, amely több mint kétezer, 2018 és 2019 tavasza között született gyerek fejlődését követte nyomon. Az első adatfelvételek még a várandósság idején, valamint a csecsemők féléves korában történtek területi védőnők közreműködésével. Később kérdezőbiztosok végeztek felméréseket a gyerekek másfél és hároméves korában.
Az eredmények szerint a másfél éves gyerekek átlagos napi képernyőideje 85,7 perc, vagyis közel másfél óra. A kutatás azt is kimutatta, hogy
a másfél évesek 49,2 százaléka napi rendszerességgel használ valamilyen digitális eszközt, miközben csupán 14 százalékuk az, aki egy átlagos napon egyáltalán nem tölt időt képernyő előtt.
A szakemberek szerint hároméves kor alatt egyáltalán nem javasolt digitális eszközök használata. A gyakorlatban azonban sok gyermek már 6 hónapos kora körül találkozik a képernyőkkel, a 2–4 éves korosztály pedig átlagosan napi két órát tölt ilyen eszközök előtt.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a képernyőhasználat hatása nem önmagában érvényesül, hanem a családi környezettel együtt. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű, illetve alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekei jellemzően több időt töltenek digitális eszközök előtt.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Érdemes lenne átalakítani az iskolaérettséggel kapcsolatos döntések rendszerét, az első osztályba érkező gyerekeknek pedig is több időt kellene biztosítani az iskolai élethez való alkalmazkodásra a PDSZ szerint.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
