Friss kutatás: a sok képernyőidő rontja a gyerekek szókincsfejlődését

Sokat romlott a helyzet a koronavírus-járvány alatt.

  • Tornyos Kata

Egy amerikai kutatás szerint a gyerekeknek kimondottan nem tesz jót, ha „le vannak téve” a tévé vagy bármilyen eszköz elé, hogy videókat nézzenek – írta meg az rtl.hu. A 17–30 hónapos korosztály átlagosan napi két órát tölt videók nézésével, ami jóval több, mint a Covid-járvány előtt.

A kutatásból kiderült, hogy a rendszeresen videót néző gyerekek általában kevesebb szóval fejezik ki magukat és nem is vesznek részt olyan aktívan a társalgásokban, mint a kevesebb videót néző társaik. A kutatás hozzáteszi, hogy a negatív hatások mérsékelhetők, ha a videók gyerekeknek szólnak, vagy ha kapcsolatteremtésre öszönzik őket.

A Southern Methodist University kutatása kérdőívek alapján készült, amelyben a részt vevők a gyerekeik szókincséről, mondatformálásukról és a médiafogyasztási szokásaikról számoltak be.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.