Egy év telt el a 2024-es iskolai mobiltilalom óta, és kiderült, hogy a diákok többsége túlélte a „digitális detoxot” – de nem mindenki örömmel. Bár a jegyek javultak és a diákok a szünetekben többet beszélgetnek egymással, a szabályok kreatív kijátszása, a hiányérzet és a bizonytalanság új problémákat vetett fel.
A Jójegy portál idén ősszel végezte Magyarország egyik legnagyobb, független oktatási felmérését a mobiltilalom kapcsán, összesen 4.890 diák és 188 tanár válaszait elemezték ki.
Enyhült a kezdeti ellenállás, beletörődtek a diákok
A mobiltelefon tiltása szeptemberben sok diák számára meglepetés volt: a válaszadók 32%-a dühöt vagy szomorúságot érzett. A félelem nem a tiltásból, hanem a biztonsági lánc megszakadásából és az információs vakságból fakadt. Felmerült bennük, hogy fogják ezután megnézni a Krétát és mi lesz, ha nem érik el a szüleiket. A tanulók csupán 6%-a élte meg pozitívan, hogy nem használhatta a telefonját.
Az év során azonban a kezdeti ellenállás enyhült: a diákok közel 44%-a változtatta meg véleményét, és a domináns érzés ma már a pragmatikus beletörődés, amit a kutatás alapján olyan szavakkal jellemeznek, mint a „megszoktam”, „elfogadtam”, „túléltem."
Nem figyeltek jobban az órán, mégis javultak a jegyek
A tiltás hatására a szünetek nem váltak unalmassá: a diákok 52,7%-a nem érzi unalmasabbnak a szüneteket, és közel felük (47,5%) többet beszélget társaival. Érdekes paradoxon, hogy bár 64%-uk szerint nem figyelnek jobban az órákon és nem is szólalnak meg szóban, a jegyek többsége javult: 23,5% számolt be javulásról, míg csak 5,8% a romlásról.
A felmérés szerint a szakképző és általános iskolák diákjai a legnagyobb nyertesek, náluk a jegyek javulása 30% feletti, szemben a gimnáziumok 18%-ával.
A diákok közel fele újra megengedné a telefonhasználatot
A kutatás során azt is megkérdezték a diákoktól, hogyha rajtuk múlna, megengednék-e a telefonhasználatot az iskolákban, erre 54%-uk felelt igennel és 22% nemmel, a többiek pedig nem tudják.
Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák
A diákok az iskolában nem elsősorban szórakozásra használják a telefonjukat, hanem biztonsági és praktikus célokra: fontos számukra, hogy vészhelyzet esetén elérjék a szüleiket és a mindennapi ügyintézéshez, tanuláshoz is nélkülözhetetlen eszköz a készülék, például a Kréta, órarend vagy buszmenetrend ellenőrzéséhez, nyelvtanuláshoz, fotózáshoz. A zenehallgatás is fontos szerepet kap, mint stresszoldó és unaloműző eszköz.
A legnagyobb szociális fellendülést a teljes tiltás hozta
A pedagógusok 79,3%-a támogatja a szigorítást, és kiemelik a közösség újjáéledését (82,2%). A kutatás egyik nagy eredménye, hogy a félmegoldások nem működnek. A legnagyobb szociális fellendülést (51% beszélget többet) nem a laza, hanem a totális szigor (5-ös szint) hozta meg. Ahol a tanárok elnézőbbek (1-es szigor), ott a diákok jóval kisebb arányban (37%) kezdtek el egymással foglalkozni a szünetekben. Valószínűleg mert a kiskapukat keresték.
A telefonok kitiltása nem hozta vissza automatikusan az órai aktivitást. Bár a fegyelmezési esetek száma jelentősen csökkent – különösen a szakképző iskolákban (79%) –, a tanárok kétharmada (66%) szerint a diákok továbbra sem jelentkeznek gyakrabban az órákon. Sok diák így a „digitális zombikból” csendes megfigyelővé vált, vagyis a tiltás önmagában nem növelte a motivációt. Érdekes különbség mutatkozik a tantestületeken belül: a 10 évnél régebben pályán lévő pedagógusok leginkább ragaszkodnak az új rendszerhez (83%), míg a pályakezdő és fiatal tanárok 85%-a inkább bevonná a diákokat a szabályok finomhangolásába.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
