"Megszoktam, elfogadtam, túléltem” – a diákok többsége beletörődött a telefontilalomba

Egy év telt el a 2024-es iskolai mobiltilalom óta, és kiderült, hogy a diákok többsége túlélte a „digitális detoxot” – de nem mindenki örömmel. Bár a jegyek javultak és a diákok a szünetekben többet beszélgetnek egymással, a szabályok kreatív kijátszása, a hiányérzet és a bizonytalanság új problémákat vetett fel.

A Jójegy portál idén ősszel végezte Magyarország egyik legnagyobb, független oktatási felmérését a mobiltilalom kapcsán, összesen 4.890 diák és 188 tanár válaszait elemezték ki.

Enyhült a kezdeti ellenállás, beletörődtek a diákok

A mobiltelefon tiltása szeptemberben sok diák számára meglepetés volt: a válaszadók 32%-a dühöt vagy szomorúságot érzett. A félelem nem a tiltásból, hanem a biztonsági lánc megszakadásából és az információs vakságból fakadt. Felmerült bennük, hogy fogják ezután megnézni a Krétát és mi lesz, ha nem érik el a szüleiket. A tanulók csupán 6%-a élte meg pozitívan, hogy nem használhatta a telefonját.

Még a tanárok sem tudták értesíteni a szülőket egyes iskolákban a bombariadóról, mert náluk sem volt telefon

Az év során azonban a kezdeti ellenállás enyhült: a diákok közel 44%-a változtatta meg véleményét, és a domináns érzés ma már a pragmatikus beletörődés, amit a kutatás alapján olyan szavakkal jellemeznek, mint a „megszoktam”, „elfogadtam”, „túléltem."

Nem figyeltek jobban az órán, mégis javultak a jegyek

A tiltás hatására a szünetek nem váltak unalmassá: a diákok 52,7%-a nem érzi unalmasabbnak a szüneteket, és közel felük (47,5%) többet beszélget társaival. Érdekes paradoxon, hogy bár 64%-uk szerint nem figyelnek jobban az órákon és nem is szólalnak meg szóban, a jegyek többsége javult: 23,5% számolt be javulásról, míg csak 5,8% a romlásról.

A felmérés szerint a szakképző és általános iskolák diákjai a legnagyobb nyertesek, náluk a jegyek javulása 30% feletti, szemben a gimnáziumok 18%-ával.

 

Deutsche Welle

A diákok közel fele újra megengedné a telefonhasználatot

A kutatás során azt is megkérdezték a diákoktól, hogyha rajtuk múlna, megengednék-e a telefonhasználatot az iskolákban, erre 54%-uk felelt igennel és 22% nemmel, a többiek pedig nem tudják.

Hiába tiltották be a telefonokat az iskolában, nem lett kevesebb a depressziós, szorongós diák

A diákok az iskolában nem elsősorban szórakozásra használják a telefonjukat, hanem biztonsági és praktikus célokra: fontos számukra, hogy vészhelyzet esetén elérjék a szüleiket és a mindennapi ügyintézéshez, tanuláshoz is nélkülözhetetlen eszköz a készülék, például a Kréta, órarend vagy buszmenetrend ellenőrzéséhez, nyelvtanuláshoz, fotózáshoz. A zenehallgatás is fontos szerepet kap, mint stresszoldó és unaloműző eszköz.

A legnagyobb szociális fellendülést a teljes tiltás hozta

A pedagógusok 79,3%-a támogatja a szigorítást, és kiemelik a közösség újjáéledését (82,2%). A kutatás egyik nagy eredménye, hogy a félmegoldások nem működnek. A legnagyobb szociális fellendülést (51% beszélget többet) nem a laza, hanem a totális szigor (5-ös szint) hozta meg. Ahol a tanárok elnézőbbek (1-es szigor), ott a diákok jóval kisebb arányban (37%) kezdtek el egymással foglalkozni a szünetekben. Valószínűleg mert a kiskapukat keresték.

A telefonok kitiltása nem hozta vissza automatikusan az órai aktivitást. Bár a fegyelmezési esetek száma jelentősen csökkent – különösen a szakképző iskolákban (79%) –, a tanárok kétharmada (66%) szerint a diákok továbbra sem jelentkeznek gyakrabban az órákon. Sok diák így a „digitális zombikból” csendes megfigyelővé vált, vagyis a tiltás önmagában nem növelte a motivációt. Érdekes különbség mutatkozik a tantestületeken belül: a 10 évnél régebben pályán lévő pedagógusok leginkább ragaszkodnak az új rendszerhez (83%), míg a pályakezdő és fiatal tanárok 85%-a inkább bevonná a diákokat a szabályok finomhangolásába.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.