„A közpénzek felhasználásának átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie” – írta nyílt levelében Krausz Ferenc, aki az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány teljes körű átvilágítását kérte a kormánytól. A Nobel-díjas kutató azután szólalt meg, hogy Magyar Péter bejelentette: felbontják az alapítvánnyal kötött, több százmilliárd forintos megállapodást.
A kormány néhány nappal ezelőtt közölte, hogy megszünteti azt a 261,7 milliárd forintos szerződést, amelyet még a választások előtt kötött a Kulturális és Innovációs Minisztérium és Krausz Ferenc alapítványa. A megállapodást korábban a Hankó Balázs vezette tárca írta alá.
A Nobel-díjas tudós levelében először gratulált Magyar Péter választási győzelméhez, majd hangsúlyozta: számítottak arra, hogy az előző kormány által ígért támogatások módosulhatnak.
Azt írta, az alapítvány újabb kötelezettségvállalásokat csak a Tisza-kormánnyal folytatott egyeztetések után tervezett volna tenni. Hozzátette azt is, hogy a szerződés felbontásáról a közösségi médiából értesültek.
Krausz Ferenc szerint az alapítvány célja egy olyan rendszer felépítése volt, amely együttműködésre épül, és erősíti a hazai kutatási szférát:
„Magyarországnak valóban nem párhuzamos rendszerekre, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége. Az Élvonal pontosan ezt kívánja szolgálni” – fogalmazott.
A kutató szerint az alapítvánnyal egy nemzetközi szinten is egyedülálló modellt kezdtek el kialakítani.
A levélben Krausz Ferenc az Élvonal működésének költségeiről is írt. Kiemelte, hogy a 25 tudásközpontból és a hozzá kapcsolódó tehetséggondozási programból álló rendszer költségvetése a német Max-Planck-Társaság éves büdzséjének körülbelül 5 százaléka.
Szerinte ez az arány megfelel a magyar és a német gazdaság méretkülönbségének is, és ha Magyarország fel akar zárkózni a tudományos élvonalhoz, akkor elengedhetetlen a GDP-arányos kutatásfinanszírozás növelése.
A Nobel-díjas kutató levelének egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az alapítvány maga is támogatja a közpénzek átlátható felhasználását.
Krausz Ferenc ezért arra kérte a kormányt, hogy vizsgálják át az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány teljes működését. Emellett azt is jelezte: nyitottak arra, hogy az új kabinet olyan működési modellt dolgozzon ki, amely egyszerre biztosítja az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadságot.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
