„A közpénzek felhasználásának átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie” – írta nyílt levelében Krausz Ferenc, aki az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány teljes körű átvilágítását kérte a kormánytól. A Nobel-díjas kutató azután szólalt meg, hogy Magyar Péter bejelentette: felbontják az alapítvánnyal kötött, több százmilliárd forintos megállapodást.
A kormány néhány nappal ezelőtt közölte, hogy megszünteti azt a 261,7 milliárd forintos szerződést, amelyet még a választások előtt kötött a Kulturális és Innovációs Minisztérium és Krausz Ferenc alapítványa. A megállapodást korábban a Hankó Balázs vezette tárca írta alá.
A Nobel-díjas tudós levelében először gratulált Magyar Péter választási győzelméhez, majd hangsúlyozta: számítottak arra, hogy az előző kormány által ígért támogatások módosulhatnak.
Azt írta, az alapítvány újabb kötelezettségvállalásokat csak a Tisza-kormánnyal folytatott egyeztetések után tervezett volna tenni. Hozzátette azt is, hogy a szerződés felbontásáról a közösségi médiából értesültek.
Krausz Ferenc szerint az alapítvány célja egy olyan rendszer felépítése volt, amely együttműködésre épül, és erősíti a hazai kutatási szférát:
„Magyarországnak valóban nem párhuzamos rendszerekre, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége. Az Élvonal pontosan ezt kívánja szolgálni” – fogalmazott.
A kutató szerint az alapítvánnyal egy nemzetközi szinten is egyedülálló modellt kezdtek el kialakítani.
A levélben Krausz Ferenc az Élvonal működésének költségeiről is írt. Kiemelte, hogy a 25 tudásközpontból és a hozzá kapcsolódó tehetséggondozási programból álló rendszer költségvetése a német Max-Planck-Társaság éves büdzséjének körülbelül 5 százaléka.
Szerinte ez az arány megfelel a magyar és a német gazdaság méretkülönbségének is, és ha Magyarország fel akar zárkózni a tudományos élvonalhoz, akkor elengedhetetlen a GDP-arányos kutatásfinanszírozás növelése.
A Nobel-díjas kutató levelének egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az alapítvány maga is támogatja a közpénzek átlátható felhasználását.
Krausz Ferenc ezért arra kérte a kormányt, hogy vizsgálják át az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány teljes működését. Emellett azt is jelezte: nyitottak arra, hogy az új kabinet olyan működési modellt dolgozzon ki, amely egyszerre biztosítja az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadságot.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Az oktatási miniszter azt írta, hogy bár az iskolai tanév véget ért, de például a szakképzésben szakmai gyakorlatok vannak, a felsőoktatásban még mindig vizsgáznak a diákok.
Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.
A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot. A 2026-os felvételi eljárásban összesen 500 pontot szerezhettek.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
