„A közpénzek felhasználásának átláthatónak, ellenőrizhetőnek és elszámoltathatónak kell lennie” – írta nyílt levelében Krausz Ferenc, aki az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány teljes körű átvilágítását kérte a kormánytól. A Nobel-díjas kutató azután szólalt meg, hogy Magyar Péter bejelentette: felbontják az alapítvánnyal kötött, több százmilliárd forintos megállapodást.
A kormány néhány nappal ezelőtt közölte, hogy megszünteti azt a 261,7 milliárd forintos szerződést, amelyet még a választások előtt kötött a Kulturális és Innovációs Minisztérium és Krausz Ferenc alapítványa. A megállapodást korábban a Hankó Balázs vezette tárca írta alá.
A Nobel-díjas tudós levelében először gratulált Magyar Péter választási győzelméhez, majd hangsúlyozta: számítottak arra, hogy az előző kormány által ígért támogatások módosulhatnak.
Azt írta, az alapítvány újabb kötelezettségvállalásokat csak a Tisza-kormánnyal folytatott egyeztetések után tervezett volna tenni. Hozzátette azt is, hogy a szerződés felbontásáról a közösségi médiából értesültek.
Krausz Ferenc szerint az alapítvány célja egy olyan rendszer felépítése volt, amely együttműködésre épül, és erősíti a hazai kutatási szférát:
„Magyarországnak valóban nem párhuzamos rendszerekre, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége. Az Élvonal pontosan ezt kívánja szolgálni” – fogalmazott.
A kutató szerint az alapítvánnyal egy nemzetközi szinten is egyedülálló modellt kezdtek el kialakítani.
A levélben Krausz Ferenc az Élvonal működésének költségeiről is írt. Kiemelte, hogy a 25 tudásközpontból és a hozzá kapcsolódó tehetséggondozási programból álló rendszer költségvetése a német Max-Planck-Társaság éves büdzséjének körülbelül 5 százaléka.
Szerinte ez az arány megfelel a magyar és a német gazdaság méretkülönbségének is, és ha Magyarország fel akar zárkózni a tudományos élvonalhoz, akkor elengedhetetlen a GDP-arányos kutatásfinanszírozás növelése.
A Nobel-díjas kutató levelének egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az alapítvány maga is támogatja a közpénzek átlátható felhasználását.
Krausz Ferenc ezért arra kérte a kormányt, hogy vizsgálják át az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány teljes működését. Emellett azt is jelezte: nyitottak arra, hogy az új kabinet olyan működési modellt dolgozzon ki, amely egyszerre biztosítja az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadságot.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Calum Nicholson, a Danube Institute kutatási igazgatója arról beszélt, hogy az ideológiai hálózaton belül sokan fontolgatják a távozást, vagy már el is hagyták az országot.
Fontos kérdésre válaszolunk a pótfelvételivel kapcsolatban.
A ponthatárok miatt így is lesz miért izgulni, a belépés miatt már ne kelljen. Ha a budapesti Pont Ott Partin várnátok az eredményeket, mutatjuk, mik a legfontosabb tudnivalók.
Teljes a csütörtöki budapesti ponthatárváró buli lineup-ja.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
92 ország 364 középiskolása mérettette meg magát.
