A kormány néhány nappal ezelőtt közölte, hogy megszünteti azt a 261,7 milliárd forintos szerződést, amelyet még a választások előtt kötött a Kulturális és Innovációs Minisztérium és Krausz Ferenc alapítványa. A megállapodást korábban a Hankó Balázs vezette tárca írta alá.
A Nobel-díjas tudós levelében először gratulált Magyar Péter választási győzelméhez, majd hangsúlyozta: számítottak arra, hogy az előző kormány által ígért támogatások módosulhatnak.
Azt írta, az alapítvány újabb kötelezettségvállalásokat csak a Tisza-kormánnyal folytatott egyeztetések után tervezett volna tenni. Hozzátette azt is, hogy a szerződés felbontásáról a közösségi médiából értesültek.
„Nem párhuzamos rendszerekre van szükség”
Krausz Ferenc szerint az alapítvány célja egy olyan rendszer felépítése volt, amely együttműködésre épül, és erősíti a hazai kutatási szférát:
„Magyarországnak valóban nem párhuzamos rendszerekre, hanem egymást erősítő, együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége. Az Élvonal pontosan ezt kívánja szolgálni” – fogalmazott.
A kutató szerint az alapítvánnyal egy nemzetközi szinten is egyedülálló modellt kezdtek el kialakítani.
Elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás
A levélben Krausz Ferenc az Élvonal működésének költségeiről is írt. Kiemelte, hogy a 25 tudásközpontból és a hozzá kapcsolódó tehetséggondozási programból álló rendszer költségvetése a német Max-Planck-Társaság éves büdzséjének körülbelül 5 százaléka.
Szerinte ez az arány megfelel a magyar és a német gazdaság méretkülönbségének is, és ha Magyarország fel akar zárkózni a tudományos élvonalhoz, akkor elengedhetetlen a GDP-arányos kutatásfinanszírozás növelése.
Max Planck Társaság
A német Max-Planck-Gesellschaft (MPG) a világ egyik legjelentősebb független, nonprofit kutatószervezete, amely több mint 80 kutatóintézetet fog össze. Az intézetek számos tudományterületet lefednek a fizikától és kémiától kezdve a természettudományokon át egészen a társadalom- és bölcsészettudományokig.
Teljes körű átvilágítást kér az alapítvány
A Nobel-díjas kutató levelének egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az alapítvány maga is támogatja a közpénzek átlátható felhasználását.
Krausz Ferenc ezért arra kérte a kormányt, hogy vizsgálják át az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány teljes működését. Emellett azt is jelezte: nyitottak arra, hogy az új kabinet olyan működési modellt dolgozzon ki, amely egyszerre biztosítja az átlátható közpolitikai kontrollt és a tudományos szabadságot.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.