Krausz Ferenc vezetésével elindult az új tehetséggondozó és csúcskutatási program
A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.
2025. december 31-én lejárt a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozási szerződése a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM), amely addig évi mintegy 250 millió forintos állami támogatást biztosított a programnak. Az elmúlt években összesen közel 6 milliárd forint közpénz érkezett az akadémiához – írja a Telex.
A minisztérium új, hosszabb távú finanszírozási modellt keresett, és végül a Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány mellett döntött. A tárgyalások során egy hároméves, inflációkövető megállapodás körvonalazódott, amely összesen 3 milliárd forintos támogatást jelentett volna az NTA számára.
A megállapodás azonban nem valósult meg. Az Élvonal arra hivatkozott, hogy előbb egy hosszú távú állami szerződést kell aláírnia. Ez 2026 februárjában meg is történt: az alapítvány 25 éves keretmegállapodást kötött a kormánnyal, benne egy 6 éves közfinanszírozási konstrukcióval.
Nem sokkal később azonban jelentősen változtak a számok. Az NTA beszámolója szerint márciusban az eredeti 3 milliárd forintos ígéret helyett előbb egy 6–8 hónapos, 500–666 millió forintos átmeneti támogatásról volt szó, majd ezt is visszavonták.
„Egy finanszírozónál azért konkrét számok és határidők szoktak megjelenni” – mondta az NTA programigazgatója, Hegyi Péter, aki szerint a feltételek folyamatosan változtak.
A végső visszalépéskor Krausz Ferenc arra hivatkozott, hogy az alapítvány ugyan megkapta az első állami forrásokat, de azok „éppen hogy megkezdett nagyberuházásra biztosítanak fedezetet”. A háttérben egy új kutatóközpont, a Frontiers Campus építése állhat, amely jelentős forrásokat köt le.
A levélben az is szerepelt: „a belpolitikai helyzetre való tekintettel” nem tudnak új kötelezettségeket vállalni, amíg nem biztosított a további állami finanszírozás.
Az NTA számára ez azonnali likviditási válságot jelentett. A szervezetnél közel 400 ember – diákok, tanárok és mentorok – kap rendszeres juttatást, és az áprilisi kifizetések veszélybe kerültek.
Ez azt jelentette, hogy nem tudjuk kifizetni a diákokat és a kollégákat, el kellett kezdenünk a felmondólevelek előkészítését
– mondta Hegyi Péter.
A működést végül több forrásból sikerült ideiglenesen fenntartani. A minisztérium 100 millió forintos gyorssegélyt adott, emellett a HUN-REN 46 millió forinttal támogatta az akadémiát, és egyetemi együttműködésekből is érkeztek források.
A pénzügyi vita mögött szakmai konfliktus is állt. Az Élvonal elsősorban a középiskolás programot támogatta volna, míg az NTA ragaszkodott az egyetemi képzés finanszírozásához is.
Feri nagyon tisztán kommunikálta, hogy koncepcionális különbség van közöttünk
– idézte fel Hegyi. Később Krausz azt is jelezte, hogy nem kívánja finanszírozni az egyetemi programot, és inkább a külföldi továbbtanulást ösztönözné.
Ez végül az együttműködés teljes megszakadásához vezetett. Az NTA kuratóriuma úgy döntött, hogy ilyen feltételek mellett nem fogadják el a jóval alacsonyabb, végül felajánlott mintegy 160 millió forintos támogatást sem.
„Egy finanszírozótól nem azt várja az ember, hogy beleszóljon a szakmai függetlenségbe” – fogalmazott Hegyi Péter.
Az Élvonal Alapítvány ezzel szemben azt közölte: az egyeztetéseket az NTA szakította meg, így nem jött létre finanszírozási jogviszony a felek között.
A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.