Krausz Ferenc vezetésével elindult az új tehetséggondozó és csúcskutatási program
A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.
2025. december 31-én lejárt a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozási szerződése a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM), amely addig évi mintegy 250 millió forintos állami támogatást biztosított a programnak. Az elmúlt években összesen közel 6 milliárd forint közpénz érkezett az akadémiához – írja a Telex.
A minisztérium új, hosszabb távú finanszírozási modellt keresett, és végül a Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány mellett döntött. A tárgyalások során egy hároméves, inflációkövető megállapodás körvonalazódott, amely összesen 3 milliárd forintos támogatást jelentett volna az NTA számára.
A megállapodás azonban nem valósult meg. Az Élvonal arra hivatkozott, hogy előbb egy hosszú távú állami szerződést kell aláírnia. Ez 2026 februárjában meg is történt: az alapítvány 25 éves keretmegállapodást kötött a kormánnyal, benne egy 6 éves közfinanszírozási konstrukcióval.
Nem sokkal később azonban jelentősen változtak a számok. Az NTA beszámolója szerint márciusban az eredeti 3 milliárd forintos ígéret helyett előbb egy 6–8 hónapos, 500–666 millió forintos átmeneti támogatásról volt szó, majd ezt is visszavonták.
„Egy finanszírozónál azért konkrét számok és határidők szoktak megjelenni” – mondta az NTA programigazgatója, Hegyi Péter, aki szerint a feltételek folyamatosan változtak.
A végső visszalépéskor Krausz Ferenc arra hivatkozott, hogy az alapítvány ugyan megkapta az első állami forrásokat, de azok „éppen hogy megkezdett nagyberuházásra biztosítanak fedezetet”. A háttérben egy új kutatóközpont, a Frontiers Campus építése állhat, amely jelentős forrásokat köt le.
A levélben az is szerepelt: „a belpolitikai helyzetre való tekintettel” nem tudnak új kötelezettségeket vállalni, amíg nem biztosított a további állami finanszírozás.
Az NTA számára ez azonnali likviditási válságot jelentett. A szervezetnél közel 400 ember – diákok, tanárok és mentorok – kap rendszeres juttatást, és az áprilisi kifizetések veszélybe kerültek.
Ez azt jelentette, hogy nem tudjuk kifizetni a diákokat és a kollégákat, el kellett kezdenünk a felmondólevelek előkészítését
– mondta Hegyi Péter.
A működést végül több forrásból sikerült ideiglenesen fenntartani. A minisztérium 100 millió forintos gyorssegélyt adott, emellett a HUN-REN 46 millió forinttal támogatta az akadémiát, és egyetemi együttműködésekből is érkeztek források.
A pénzügyi vita mögött szakmai konfliktus is állt. Az Élvonal elsősorban a középiskolás programot támogatta volna, míg az NTA ragaszkodott az egyetemi képzés finanszírozásához is.
Feri nagyon tisztán kommunikálta, hogy koncepcionális különbség van közöttünk
– idézte fel Hegyi. Később Krausz azt is jelezte, hogy nem kívánja finanszírozni az egyetemi programot, és inkább a külföldi továbbtanulást ösztönözné.
Ez végül az együttműködés teljes megszakadásához vezetett. Az NTA kuratóriuma úgy döntött, hogy ilyen feltételek mellett nem fogadják el a jóval alacsonyabb, végül felajánlott mintegy 160 millió forintos támogatást sem.
„Egy finanszírozótól nem azt várja az ember, hogy beleszóljon a szakmai függetlenségbe” – fogalmazott Hegyi Péter.
Az Élvonal Alapítvány ezzel szemben azt közölte: az egyeztetéseket az NTA szakította meg, így nem jött létre finanszírozási jogviszony a felek között.
A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.