Krausz Ferenc vezetésével elindult az új tehetséggondozó és csúcskutatási program
A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.
2025. december 31-én lejárt a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozási szerződése a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM), amely addig évi mintegy 250 millió forintos állami támogatást biztosított a programnak. Az elmúlt években összesen közel 6 milliárd forint közpénz érkezett az akadémiához – írja a Telex.
A minisztérium új, hosszabb távú finanszírozási modellt keresett, és végül a Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány mellett döntött. A tárgyalások során egy hároméves, inflációkövető megállapodás körvonalazódott, amely összesen 3 milliárd forintos támogatást jelentett volna az NTA számára.
A megállapodás azonban nem valósult meg. Az Élvonal arra hivatkozott, hogy előbb egy hosszú távú állami szerződést kell aláírnia. Ez 2026 februárjában meg is történt: az alapítvány 25 éves keretmegállapodást kötött a kormánnyal, benne egy 6 éves közfinanszírozási konstrukcióval.
Nem sokkal később azonban jelentősen változtak a számok. Az NTA beszámolója szerint márciusban az eredeti 3 milliárd forintos ígéret helyett előbb egy 6–8 hónapos, 500–666 millió forintos átmeneti támogatásról volt szó, majd ezt is visszavonták.
„Egy finanszírozónál azért konkrét számok és határidők szoktak megjelenni” – mondta az NTA programigazgatója, Hegyi Péter, aki szerint a feltételek folyamatosan változtak.
A végső visszalépéskor Krausz Ferenc arra hivatkozott, hogy az alapítvány ugyan megkapta az első állami forrásokat, de azok „éppen hogy megkezdett nagyberuházásra biztosítanak fedezetet”. A háttérben egy új kutatóközpont, a Frontiers Campus építése állhat, amely jelentős forrásokat köt le.
A levélben az is szerepelt: „a belpolitikai helyzetre való tekintettel” nem tudnak új kötelezettségeket vállalni, amíg nem biztosított a további állami finanszírozás.
Az NTA számára ez azonnali likviditási válságot jelentett. A szervezetnél közel 400 ember – diákok, tanárok és mentorok – kap rendszeres juttatást, és az áprilisi kifizetések veszélybe kerültek.
Ez azt jelentette, hogy nem tudjuk kifizetni a diákokat és a kollégákat, el kellett kezdenünk a felmondólevelek előkészítését
– mondta Hegyi Péter.
A működést végül több forrásból sikerült ideiglenesen fenntartani. A minisztérium 100 millió forintos gyorssegélyt adott, emellett a HUN-REN 46 millió forinttal támogatta az akadémiát, és egyetemi együttműködésekből is érkeztek források.
A pénzügyi vita mögött szakmai konfliktus is állt. Az Élvonal elsősorban a középiskolás programot támogatta volna, míg az NTA ragaszkodott az egyetemi képzés finanszírozásához is.
Feri nagyon tisztán kommunikálta, hogy koncepcionális különbség van közöttünk
– idézte fel Hegyi. Később Krausz azt is jelezte, hogy nem kívánja finanszírozni az egyetemi programot, és inkább a külföldi továbbtanulást ösztönözné.
Ez végül az együttműködés teljes megszakadásához vezetett. Az NTA kuratóriuma úgy döntött, hogy ilyen feltételek mellett nem fogadják el a jóval alacsonyabb, végül felajánlott mintegy 160 millió forintos támogatást sem.
„Egy finanszírozótól nem azt várja az ember, hogy beleszóljon a szakmai függetlenségbe” – fogalmazott Hegyi Péter.
Az Élvonal Alapítvány ezzel szemben azt közölte: az egyeztetéseket az NTA szakította meg, így nem jött létre finanszírozási jogviszony a felek között.
A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
76 éves angoltanár, 78 éves óvodapedagógus – az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is megkönnyítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatását, ez viszont csak átmeneti kényszermegoldás a tanárhiány enyhítésére. A téma kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét kérdeztük.
Most már hivatalos, mikor kezdődik a 2026/2027-es tanév, mikor lesznek a szünetek vagy éppenséggel mikor írják a középiskolába készülő diákok a központi írásbelit.
A szakképzés jövőjéről, a vezetői kinevezésekről, az intézményi autonómiáról és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetéről is egyeztetett a Civil Közoktatási Platform (CKP) Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkárral.
Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki önköltséges formában kezdi el Magyarország valamelyik legdrágább egyetemi képzését. Meglepő, de a lista élén nem az orvosi szakok állnak: van olyan alapképzés, ahol egyetlen félévért 4,7 millió forintot kell fizetni.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Míg több egyesület már a kora reggeli vagy esti órákra helyezte át a foglalkozásokat, az Utánpótlás Sportolók Szülei Facebook-csoportban több szülő is arról számolt be, hogy gyereküknek továbbra is a legmelegebb napszakban tartanak edzést, meccset vagy felmérést. Volt, ahol inni sem engedték őket.
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.