Krausz Ferenc vezetésével elindult az új tehetséggondozó és csúcskutatási program
A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
Többmilliárdos támogatási ígéret után végül a belpolitikai helyzet miatt lépett vissza Krausz Ferenc alapítványa a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozásától. A program működése napokra került a leállás szélére, végül állami gyorssegély mentette meg.
2025. december 31-én lejárt a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) finanszírozási szerződése a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM), amely addig évi mintegy 250 millió forintos állami támogatást biztosított a programnak. Az elmúlt években összesen közel 6 milliárd forint közpénz érkezett az akadémiához – írja a Telex.
A minisztérium új, hosszabb távú finanszírozási modellt keresett, és végül a Krausz Ferenc által vezetett Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány mellett döntött. A tárgyalások során egy hároméves, inflációkövető megállapodás körvonalazódott, amely összesen 3 milliárd forintos támogatást jelentett volna az NTA számára.
A megállapodás azonban nem valósult meg. Az Élvonal arra hivatkozott, hogy előbb egy hosszú távú állami szerződést kell aláírnia. Ez 2026 februárjában meg is történt: az alapítvány 25 éves keretmegállapodást kötött a kormánnyal, benne egy 6 éves közfinanszírozási konstrukcióval.
Nem sokkal később azonban jelentősen változtak a számok. Az NTA beszámolója szerint márciusban az eredeti 3 milliárd forintos ígéret helyett előbb egy 6–8 hónapos, 500–666 millió forintos átmeneti támogatásról volt szó, majd ezt is visszavonták.
„Egy finanszírozónál azért konkrét számok és határidők szoktak megjelenni” – mondta az NTA programigazgatója, Hegyi Péter, aki szerint a feltételek folyamatosan változtak.
A végső visszalépéskor Krausz Ferenc arra hivatkozott, hogy az alapítvány ugyan megkapta az első állami forrásokat, de azok „éppen hogy megkezdett nagyberuházásra biztosítanak fedezetet”. A háttérben egy új kutatóközpont, a Frontiers Campus építése állhat, amely jelentős forrásokat köt le.
A levélben az is szerepelt: „a belpolitikai helyzetre való tekintettel” nem tudnak új kötelezettségeket vállalni, amíg nem biztosított a további állami finanszírozás.
Az NTA számára ez azonnali likviditási válságot jelentett. A szervezetnél közel 400 ember – diákok, tanárok és mentorok – kap rendszeres juttatást, és az áprilisi kifizetések veszélybe kerültek.
Ez azt jelentette, hogy nem tudjuk kifizetni a diákokat és a kollégákat, el kellett kezdenünk a felmondólevelek előkészítését
– mondta Hegyi Péter.
A működést végül több forrásból sikerült ideiglenesen fenntartani. A minisztérium 100 millió forintos gyorssegélyt adott, emellett a HUN-REN 46 millió forinttal támogatta az akadémiát, és egyetemi együttműködésekből is érkeztek források.
A pénzügyi vita mögött szakmai konfliktus is állt. Az Élvonal elsősorban a középiskolás programot támogatta volna, míg az NTA ragaszkodott az egyetemi képzés finanszírozásához is.
Feri nagyon tisztán kommunikálta, hogy koncepcionális különbség van közöttünk
– idézte fel Hegyi. Később Krausz azt is jelezte, hogy nem kívánja finanszírozni az egyetemi programot, és inkább a külföldi továbbtanulást ösztönözné.
Ez végül az együttműködés teljes megszakadásához vezetett. Az NTA kuratóriuma úgy döntött, hogy ilyen feltételek mellett nem fogadják el a jóval alacsonyabb, végül felajánlott mintegy 160 millió forintos támogatást sem.
„Egy finanszírozótól nem azt várja az ember, hogy beleszóljon a szakmai függetlenségbe” – fogalmazott Hegyi Péter.
Az Élvonal Alapítvány ezzel szemben azt közölte: az egyeztetéseket az NTA szakította meg, így nem jött létre finanszírozási jogviszony a felek között.
A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
Nem a jogi vagy az orvosi képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat 2025-ben. 480 feletti pontokat olyan levelező szakokon hirdettek, ahova főleg 27 év felettiek jelentkeztek vagy csak egy-egy diákot vettek fel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Egyetlen „igennel” adott egyértelmű választ Magyar Péter arra a kérdésre, várható-e a közeljövőben érdemi, célzott bérkorrekció a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Az oktatási miniszter szerint az előző kormányban az oktatás egy mostohagyerek volt, melyet „egy hozzá nem értő nyugdíjas rendőr” és „egy állami pénzeket kampánycélokra osztogató, korrupt gyógyszerész” irányított.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.