A szakszervezet nyílt levélben fordul Gulyás Balázshoz, amelyben öt konkrét kérdésben vár választ a kutatóhálózat dolgozóinak helyzetét érintően.
Szeptember 15-én Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke tájékoztatót tart a hálózatban maradó 14 kutatóközpont munkatársai számára. A rendezvényre azonban a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét (TDDSZ) - noha a LIFE és STEM központokban is több mint 10 százalékos tagsággal rendelkezik - nem hívták meg. Emiatt nyílt levélben tették fel a kérdéseiket:
A TDDSZ által megfogalmazott kérdések:
A háttérhez hozzátartozik, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) 2025. január 21-i ülésén az hangzott el: a HUN-REN kutatói 2025 áprilisától 50 százalékos béremelésre számíthatnak. A mostani bejelentések szerint azonban a kutatóhálózat dolgozói átlagosan csak 30 százalékos emelést kapnak, amely sem az eredeti ígéretnek, sem az elmúlt évek inflációjának nem felel meg.
További feszültséget okoz, hogy a januártól visszamenőleg járó béremelésből kimaradnak azok a humán és társadalomtudományi kutatóközpontok, amelyek augusztus 1-től az ELTE-hez kerültek, jóllehet 2025. július 31-ig még a HUN-REN alkalmazottai voltak. Ez több mint 1200 kutatót érint hátrányosan.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
