A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói - Szabó Péter és Pongrácz Rita - megvizsgálták, hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait – írja a Másfélfok.
Melegedő telek és kevesebb hó
A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon: a korábbi évi 100 helyett ma átlagosan már 70 alatt járunk. A felmelegedés emberi eredete statisztikailag is kimutatható, és bár a tél továbbra is változékony, az elmúlt 10–15 évben sokkal több meleg-, mint hidegrekord született. A csapadék mennyisége ugyan kissé nőtt az elmúlt 40-50 évben, de a gyorsuló melegedés egyre ritkábban hullik hó formájában.
Mi a helyzet Európa többi részén?
A klímaátlagok alapján széles körben visszaesett a téli hóesés mennyisége. Magyarországon ez évente átlagosan 10 centiméteres csökkenést jelent, míg például az Alpokban és a Kárpátokban 30–50 centimétert is elérhet. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben.
Figyelembe véve a természetes változékonyságot, az elmúlt hat évtized adatai alapján jól látható a hazai havazások számának csökkenése. A legtöbb havazás az 1969/70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. A legkevesebb havazást pedig a második legenyhébb telünk (2006/07) hozta: ekkor a szokásosnál melegebb és csapadékszegény időjárás együttesen dominált.
Az elmúlt 40 év adatait alapján:
Mit hozhat a jövő?
A jövőre nézve két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak a kutatók:
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés 139 igen szavazattal döntött a volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
