Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon.
Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói - Szabó Péter és Pongrácz Rita - megvizsgálták, hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait – írja a Másfélfok.
Melegedő telek és kevesebb hó
A globális felmelegedés miatt néhány évtized alatt drasztikusan csökkent a fagyos napok száma Magyarországon: a korábbi évi 100 helyett ma átlagosan már 70 alatt járunk. A felmelegedés emberi eredete statisztikailag is kimutatható, és bár a tél továbbra is változékony, az elmúlt 10–15 évben sokkal több meleg-, mint hidegrekord született. A csapadék mennyisége ugyan kissé nőtt az elmúlt 40-50 évben, de a gyorsuló melegedés egyre ritkábban hullik hó formájában.

Mi a helyzet Európa többi részén?
A klímaátlagok alapján széles körben visszaesett a téli hóesés mennyisége. Magyarországon ez évente átlagosan 10 centiméteres csökkenést jelent, míg például az Alpokban és a Kárpátokban 30–50 centimétert is elérhet. Egyedül a kontinens legészakibb vidékein, Finnországban, Svédországban, illetve Norvégia csapadékos fjordvidékein figyelhető meg növekedés a téli hóesésben.
Figyelembe véve a természetes változékonyságot, az elmúlt hat évtized adatai alapján jól látható a hazai havazások számának csökkenése. A legtöbb havazás az 1969/70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. A legkevesebb havazást pedig a második legenyhébb telünk (2006/07) hozta: ekkor a szokásosnál melegebb és csapadékszegény időjárás együttesen dominált.
Az elmúlt 40 év adatait alapján:

Mit hozhat a jövő?
A jövőre nézve két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak a kutatók:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.