Egy friss kutatás szerint a humor javíthat a tanár-diák viszonyon, jobb légkört teremthet és csökkentheti a feszültséget.
A Georgiai Egyetem kutatóinak nemrég megjelent tanulmánya szerint a humoros anekdoták, szóviccek és egyebek oldhatják a hangulatot a szemináriumokon, fenntarthatják a diákok érdeklődését, javíthatnak a tanár-diák viszonyon, de még azt is befolyásolhatják, hogy a diákok mennyire akarnak elmélyedni az adott témában – szúrta ki a Qubit.
A kutatók nem kevesebb, mint 45 szeminárium hangfelvételeit elemezve jutottak ezekre a megállapításokra. Miután meghallgatták a felvételeket, megkérték a diákokat, hogy értékeljék, mennyire találták humorosnak az előadásokat. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a fent említett pozitív hatások csakis abban az esetben érvényesültek, ha nemcsak a tanár érezte jónak a saját vicceit, hanem a diákok is viccesnek találták azokat. A tanulmányban arra is rámutattak, hogy még az is lehet, hogy mindenki mást tart viccesnek.
Trevor Tuma, a tanulmány egyik szerzője szerint a humor fontos tényező lehet a tanítás sikerében, de kockázatos: a rossz viccek unalmasak, ráadásul szorongást vagy dühöt is kelthetnek a hallgatóságban. Tuma szerint ezért az előadóknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy milyen vicceket süthetnek el, ugyanis, ha halálra untatják a hallgatóságukat, az nem segít az óra sikerén.
A kutatók a tanulmány végén felhívták a figyelmet, hogy további kutatások szükségesek, például meg kellene vizsgálni, hogy a diákok a humor melyik formáját értékelik a legjobban. A mostani kutatás azonban rengeteg időt, munkát és pénzt emésztett fel, ezért ennek vizsgálata már nem fért bele.
A napokban volt az érettségi vizsgák megtekintése, az Érettségi 2025 csoportban pedig jobbnál-jobb bejegyzések születtek a dolgozatokban szereplő vicces válaszokból és a szóbeli előtti megérzésekből.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
