Egy friss kutatás szerint a humor javíthat a tanár-diák viszonyon, jobb légkört teremthet és csökkentheti a feszültséget.
A Georgiai Egyetem kutatóinak nemrég megjelent tanulmánya szerint a humoros anekdoták, szóviccek és egyebek oldhatják a hangulatot a szemináriumokon, fenntarthatják a diákok érdeklődését, javíthatnak a tanár-diák viszonyon, de még azt is befolyásolhatják, hogy a diákok mennyire akarnak elmélyedni az adott témában – szúrta ki a Qubit.
A kutatók nem kevesebb, mint 45 szeminárium hangfelvételeit elemezve jutottak ezekre a megállapításokra. Miután meghallgatták a felvételeket, megkérték a diákokat, hogy értékeljék, mennyire találták humorosnak az előadásokat. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a fent említett pozitív hatások csakis abban az esetben érvényesültek, ha nemcsak a tanár érezte jónak a saját vicceit, hanem a diákok is viccesnek találták azokat. A tanulmányban arra is rámutattak, hogy még az is lehet, hogy mindenki mást tart viccesnek.
Trevor Tuma, a tanulmány egyik szerzője szerint a humor fontos tényező lehet a tanítás sikerében, de kockázatos: a rossz viccek unalmasak, ráadásul szorongást vagy dühöt is kelthetnek a hallgatóságban. Tuma szerint ezért az előadóknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy milyen vicceket süthetnek el, ugyanis, ha halálra untatják a hallgatóságukat, az nem segít az óra sikerén.
A kutatók a tanulmány végén felhívták a figyelmet, hogy további kutatások szükségesek, például meg kellene vizsgálni, hogy a diákok a humor melyik formáját értékelik a legjobban. A mostani kutatás azonban rengeteg időt, munkát és pénzt emésztett fel, ezért ennek vizsgálata már nem fért bele.
A napokban volt az érettségi vizsgák megtekintése, az Érettségi 2025 csoportban pedig jobbnál-jobb bejegyzések születtek a dolgozatokban szereplő vicces válaszokból és a szóbeli előtti megérzésekből.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
