Egy friss kutatás szerint a humor javíthat a tanár-diák viszonyon, jobb légkört teremthet és csökkentheti a feszültséget.
A Georgiai Egyetem kutatóinak nemrég megjelent tanulmánya szerint a humoros anekdoták, szóviccek és egyebek oldhatják a hangulatot a szemináriumokon, fenntarthatják a diákok érdeklődését, javíthatnak a tanár-diák viszonyon, de még azt is befolyásolhatják, hogy a diákok mennyire akarnak elmélyedni az adott témában – szúrta ki a Qubit.
A kutatók nem kevesebb, mint 45 szeminárium hangfelvételeit elemezve jutottak ezekre a megállapításokra. Miután meghallgatták a felvételeket, megkérték a diákokat, hogy értékeljék, mennyire találták humorosnak az előadásokat. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a fent említett pozitív hatások csakis abban az esetben érvényesültek, ha nemcsak a tanár érezte jónak a saját vicceit, hanem a diákok is viccesnek találták azokat. A tanulmányban arra is rámutattak, hogy még az is lehet, hogy mindenki mást tart viccesnek.
Trevor Tuma, a tanulmány egyik szerzője szerint a humor fontos tényező lehet a tanítás sikerében, de kockázatos: a rossz viccek unalmasak, ráadásul szorongást vagy dühöt is kelthetnek a hallgatóságban. Tuma szerint ezért az előadóknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy milyen vicceket süthetnek el, ugyanis, ha halálra untatják a hallgatóságukat, az nem segít az óra sikerén.
A kutatók a tanulmány végén felhívták a figyelmet, hogy további kutatások szükségesek, például meg kellene vizsgálni, hogy a diákok a humor melyik formáját értékelik a legjobban. A mostani kutatás azonban rengeteg időt, munkát és pénzt emésztett fel, ezért ennek vizsgálata már nem fért bele.
A napokban volt az érettségi vizsgák megtekintése, az Érettségi 2025 csoportban pedig jobbnál-jobb bejegyzések születtek a dolgozatokban szereplő vicces válaszokból és a szóbeli előtti megérzésekből.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
