A Georgiai Egyetem kutatóinak nemrég megjelent tanulmánya szerint a humoros anekdoták, szóviccek és egyebek oldhatják a hangulatot a szemináriumokon, fenntarthatják a diákok érdeklődését, javíthatnak a tanár-diák viszonyon, de még azt is befolyásolhatják, hogy a diákok mennyire akarnak elmélyedni az adott témában – szúrta ki a Qubit.
A kutatók nem kevesebb, mint 45 szeminárium hangfelvételeit elemezve jutottak ezekre a megállapításokra. Miután meghallgatták a felvételeket, megkérték a diákokat, hogy értékeljék, mennyire találták humorosnak az előadásokat. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a fent említett pozitív hatások csakis abban az esetben érvényesültek, ha nemcsak a tanár érezte jónak a saját vicceit, hanem a diákok is viccesnek találták azokat. A tanulmányban arra is rámutattak, hogy még az is lehet, hogy mindenki mást tart viccesnek.
Rengeteg pénzt emésztett fel a kutatás
Trevor Tuma, a tanulmány egyik szerzője szerint a humor fontos tényező lehet a tanítás sikerében, de kockázatos: a rossz viccek unalmasak, ráadásul szorongást vagy dühöt is kelthetnek a hallgatóságban. Tuma szerint ezért az előadóknak alaposan meg kell gondolniuk, hogy milyen vicceket süthetnek el, ugyanis, ha halálra untatják a hallgatóságukat, az nem segít az óra sikerén.
A kutatók a tanulmány végén felhívták a figyelmet, hogy további kutatások szükségesek, például meg kellene vizsgálni, hogy a diákok a humor melyik formáját értékelik a legjobban. A mostani kutatás azonban rengeteg időt, munkát és pénzt emésztett fel, ezért ennek vizsgálata már nem fért bele.
A napokban volt az érettségi vizsgák megtekintése, az Érettségi 2025 csoportban pedig jobbnál-jobb bejegyzések születtek a dolgozatokban szereplő vicces válaszokból és a szóbeli előtti megérzésekből.