Harminc különböző országban mérték fel, mik voltak az emberek kedvenc és legkevésbé kedvelt tantárgyai.
A legtöbbeknek a történelem volt a kedvenc tantárgya az iskolás éveiben - ez derül ki legalábbis az Ipsos globális piac- és közvéleménykutató októberben megjelent oktatási felméréséből, amit 30 különböző országban végeztek el.
Az összesített eredmények szerint a megkérdezettek mintegy 32 százaléka nyilatkozott arról, hogy az iskolás éveiben a történelem volt a kedvenc tantárgya. A második helyre 30 százalékkal a matematika, a harmadikra pedig a természettudományok kerültek.
A történelmet a legtöbben Amerikából szeretik (41%), míg a matematika a szingapúriak (42%) kedvenc tantárgya.
A férfiak körében egyébként mindhárom korábban felsorolt tantárgy valamivel népszerűbb, mint a nők esetében. A történelem például a férfiak 36 százalékának a kedvence, a nők esetében viszont ez csak 28 százalék. A matematikát pedig a férfiak 33, a nők 28 százaléka kedveli a legjobban.
A Z generáció számára az öt legkedveltebb tantárgy a
A szüleik (X generáció) azonban a következő tantárgyakat szerették a legjobban:
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
