A történelem a legnépszerűbb tantárgy egy nemzetközi kutatás szerint

Harminc különböző országban mérték fel, mik voltak az emberek kedvenc és legkevésbé kedvelt tantárgyai.

  • Székács Linda

A legtöbbeknek a történelem volt a kedvenc tantárgya az iskolás éveiben - ez derül ki legalábbis az Ipsos globális piac- és közvéleménykutató októberben megjelent oktatási felméréséből, amit 30 különböző országban végeztek el.

Az összesített eredmények szerint a megkérdezettek mintegy 32 százaléka nyilatkozott arról, hogy az iskolás éveiben a történelem volt a kedvenc tantárgya. A második helyre 30 százalékkal a matematika, a harmadikra pedig a természettudományok kerültek.

A történelmet a legtöbben Amerikából szeretik (41%), míg a matematika a szingapúriak (42%) kedvenc tantárgya.

A férfiak körében egyébként mindhárom korábban felsorolt tantárgy valamivel népszerűbb, mint a nők esetében. A történelem például a férfiak 36 százalékának a kedvence, a nők esetében viszont ez csak 28 százalék. A matematikát pedig a férfiak 33, a nők 28 százaléka kedveli a legjobban.

 

Képernyőfotó/Ipsos Education Monitor 2025
Eltérő eredmények lettek ugyanakkor a különböző generációk preferenciái között is.

A Z generáció számára az öt legkedveltebb tantárgy a

  • természettudományok - 32%
  • matematika - 32%
  • történelem - 28%
  • földrajz - 24%
  • művészetek - 19%

A szüleik (X generáció) azonban a következő tantárgyakat szerették a legjobban:

  • történelem - 31%
  • természettudományok - 23%
  • földrajz - 21%
  • matematika - 19%
  • testnevelés - 19%
De a kutatás során azt is vizsgálták, hogy a megkérdezettek mely tantárgyakat szerették a legkevésbé. A Z generáció körében ez a hittan (30%), az X generációsok között pedig a matematika (37%).

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.