Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Egyre többen választják a magyar diákok közül a külföldi egyetemeket: a 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal többen mint 2017-ben – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.
A kutatás szerint a legfőbb motivációt a magyarországi politikai és társadalmi környezet jelenti: a válaszadók 48,8%-a emiatt döntött a külföldi tanulmányok mellett. Emellett fontos szempont a külföldi diploma jobb elhelyezkedési lehetősége (36,1%) és a magasabb képzési színvonal (33,1%).
„A változás mögött több tényező áll: a fogadó országok politikai szabályozásai, a szigorodó felvételi követelmények, valamint a természetes telítődés és a helyi sajátosságok” – mondta Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.

Hol tanulnak a legtöbben?

Az Engame Akadémia szerint a következő években olyan országok válhatnak népszerűvé, mint Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország vagy Svájc. Svájcban például a közvélekedéssel ellentétben az állami egyetemek kifejezetten megfizethetők. Egyre népszerűbbek az amerikai egyetemek külföldi kampuszai, például a Bard College Berlin vagy a NYU Abu Dhabi.

Mely országok népszerűsége csökkent, és miért?
Az elmúlt években néhány hagyományosan népszerű célország iránti érdeklődés visszaesett a magyar diákok körében.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.