Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
2050-ig biztosítana stabil finanszírozást és működési kereteket a magyar kutatás számára az a megállapodás, amelyet a kormány a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal írt alá.
Hankó Balázs közösségi oldalán számolt be arról, hogy keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést kötöttek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal. A megállapodás 25 évre, egészen 2050-ig szól, és a célja a magyar tudományos és innovációs rendszer hosszú távú stabilitásának, kiszámíthatóságának és rugalmasságának megteremtése.
A poszt szerint a szerződés összesen 523 milliárd forintnyi forrást rögzít, amelyhez konkrét teljesítményelvárások is társulnak. Ezek között szerepel a szabadalmak számának növelése, az innovációs tevékenység erősítése, a nemzetközi tudományos jelenlét fokozása, valamint a fiatalok nagyobb arányú bevonása a kutatásba.
A megállapodásban számszerű célokat is meghatároztak: 2031-ig évente 140 szabadalom elérését, 10 milliárd forint külső bevétel bevonását, 600 doktorandusz aktív részvételét, valamint 3500 középiskolás diák bekapcsolódását tűzték ki a HUN-REN munkájába.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a kialakított struktúra nem alapítványi modellre épül, hanem állami partnerség keretében működik. A megfogalmazás szerint a cél egy olyan rendszer létrehozása, amely egyszerre szolgálja a magyar tudomány megerősítését, a gazdasági versenyképesség növelését és a hosszú távú fejlődést.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.