523 milliárd forintról kötött 25 évre szóló megállapodást az állam a HUN-REN kutatási hálózattal

2050-ig biztosítana stabil finanszírozást és működési kereteket a magyar kutatás számára az a megállapodás, amelyet a kormány a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal írt alá.

Hankó Balázs közösségi oldalán számolt be arról, hogy keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést kötöttek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal. A megállapodás 25 évre, egészen 2050-ig szól, és a célja a magyar tudományos és innovációs rendszer hosszú távú stabilitásának, kiszámíthatóságának és rugalmasságának megteremtése.

A poszt szerint a szerződés összesen 523 milliárd forintnyi forrást rögzít, amelyhez konkrét teljesítményelvárások is társulnak. Ezek között szerepel a szabadalmak számának növelése, az innovációs tevékenység erősítése, a nemzetközi tudományos jelenlét fokozása, valamint a fiatalok nagyobb arányú bevonása a kutatásba.

A megállapodásban számszerű célokat is meghatároztak: 2031-ig évente 140 szabadalom elérését, 10 milliárd forint külső bevétel bevonását, 600 doktorandusz aktív részvételét, valamint 3500 középiskolás diák bekapcsolódását tűzték ki a HUN-REN munkájába.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a kialakított struktúra nem alapítványi modellre épül, hanem állami partnerség keretében működik. A megfogalmazás szerint a cél egy olyan rendszer létrehozása, amely egyszerre szolgálja a magyar tudomány megerősítését, a gazdasági versenyképesség növelését és a hosszú távú fejlődést.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.