523 milliárd forintról kötött 25 évre szóló megállapodást az állam a HUN-REN kutatási hálózattal

2050-ig biztosítana stabil finanszírozást és működési kereteket a magyar kutatás számára az a megállapodás, amelyet a kormány a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal írt alá.

Hankó Balázs közösségi oldalán számolt be arról, hogy keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést kötöttek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal. A megállapodás 25 évre, egészen 2050-ig szól, és a célja a magyar tudományos és innovációs rendszer hosszú távú stabilitásának, kiszámíthatóságának és rugalmasságának megteremtése.

A poszt szerint a szerződés összesen 523 milliárd forintnyi forrást rögzít, amelyhez konkrét teljesítményelvárások is társulnak. Ezek között szerepel a szabadalmak számának növelése, az innovációs tevékenység erősítése, a nemzetközi tudományos jelenlét fokozása, valamint a fiatalok nagyobb arányú bevonása a kutatásba.

A megállapodásban számszerű célokat is meghatároztak: 2031-ig évente 140 szabadalom elérését, 10 milliárd forint külső bevétel bevonását, 600 doktorandusz aktív részvételét, valamint 3500 középiskolás diák bekapcsolódását tűzték ki a HUN-REN munkájába.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a kialakított struktúra nem alapítványi modellre épül, hanem állami partnerség keretében működik. A megfogalmazás szerint a cél egy olyan rendszer létrehozása, amely egyszerre szolgálja a magyar tudomány megerősítését, a gazdasági versenyképesség növelését és a hosszú távú fejlődést.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.