Együttműködési megállapodást kötött a NASA és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, írja az egyetem a honlapján. A partnerség egy másfél évvel ezelőtti nyári egyetemhez nyúlik vissza, amelyet a BME-n rendeztek meg. A programon a NASA, az Európai Űrügynökség és több amerikai és európai egyetem szakemberei tartottak előadásokat, és összesen tíz országból, valamint a BME-ről érkező 36 nemzetközi hallgató vett részt rajta.
A nyári egyetem témája a földfelszín nedvességtartalmának mérése volt – egy olyan kutatási terület, amelynek egyre nagyobb szerepe van a klímaváltozás vizsgálatában.
Mikrohullámú műholdak mérik a talaj nedvességtartalmát
A közös projektben a BME Építőmérnöki Karának Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékén működő űrkutatási műhely vesz részt. A kutatók a NASA SMAP űrszondája és a tavaly nyáron felbocsátott, amerikai-indiai fejlesztésű NISAR műhold adatait elemzik.
Ezek az eszközök mikrohullámú jelekkel pásztázzák a Föld felszínét az úgynevezett L-sávú frekvencián – ezen működnek egyébként a GPS-műholdak is. A felszín által kibocsátott mikrohullámú jel erősen függ attól, mennyi nedvesség van a talaj legfelső rétegében, így ebből lehet következtetni a talaj állapotára. A műholdak által készített talajnedvesség-térképek pontosságát azonban földi mérésekkel is ellenőrizni kell – ebben kapnak fontos szerepet a magyar kutatók.
Az űrből érkező adatokat fontos összevetni a földi mérésekkel, validálni, ezáltal minimalizálni vagy kiküszöbölni az esetleges hibákat. Ebben fogjuk támogatni a NASA-t helyi adatokkal
– fogalmazott Kugler Zsófia, a tanszék és a kutatócsoport vezetője, a NASA JPL többszörös vendégkutatója.
Aszálykezelés és hőhullámok előrejelzése
A talajnedvesség pontos ismerete kulcsfontosságú a mezőgazdaság számára: ezek az adatok segítenek megtervezni az öntözést és időben felismerni az aszályhelyzeteket. A tavalyi, rendkívül száraz év ráirányította a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a mezőgazdaság a klímaváltozás hatásaival szemben.
A kutatók szerint a talajnedvesség mérése nemcsak a gazdálkodásban fontos, hanem az időjárás-előrejelzésben is. A legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy az Európában egyre gyakoribb hőhullámok csak ott tudnak kialakulni, ahol a talaj nedvességtartalma egy bizonyos szint alá csökken.
Kugler Zsófia szerint az együttműködés jelenleg elsősorban tudományos jellegű, anyagi támogatás egyelőre nem kapcsolódik hozzá.
„Ez egy nagyon fontos első lépés” – mondta, hozzátéve, hogy a későbbiekben szorosabb partnerség is kialakulhatna. Ehhez azonban szükség lenne egy olyan kormányközi kutatásfinanszírozási keretre, amely jelenleg nem létezik Magyarország és az Egyesült Államok között.
