A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a NASA műholdas talajnedvesség-mérési adatainak ellenőrzésében vesznek részt. A közös munka segíthet pontosabban előre jelezni az aszályokat, a hőhullámokat és javíthatja az időjárás-előrejelzéseket is.
Együttműködési megállapodást kötött a NASA és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, írja az egyetem a honlapján. A partnerség egy másfél évvel ezelőtti nyári egyetemhez nyúlik vissza, amelyet a BME-n rendeztek meg. A programon a NASA, az Európai Űrügynökség és több amerikai és európai egyetem szakemberei tartottak előadásokat, és összesen tíz országból, valamint a BME-ről érkező 36 nemzetközi hallgató vett részt rajta.
A nyári egyetem témája a földfelszín nedvességtartalmának mérése volt – egy olyan kutatási terület, amelynek egyre nagyobb szerepe van a klímaváltozás vizsgálatában.
Mikrohullámú műholdak mérik a talaj nedvességtartalmát
A közös projektben a BME Építőmérnöki Karának Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékén működő űrkutatási műhely vesz részt. A kutatók a NASA SMAP űrszondája és a tavaly nyáron felbocsátott, amerikai-indiai fejlesztésű NISAR műhold adatait elemzik.
Ezek az eszközök mikrohullámú jelekkel pásztázzák a Föld felszínét az úgynevezett L-sávú frekvencián – ezen működnek egyébként a GPS-műholdak is. A felszín által kibocsátott mikrohullámú jel erősen függ attól, mennyi nedvesség van a talaj legfelső rétegében, így ebből lehet következtetni a talaj állapotára. A műholdak által készített talajnedvesség-térképek pontosságát azonban földi mérésekkel is ellenőrizni kell – ebben kapnak fontos szerepet a magyar kutatók.
Az űrből érkező adatokat fontos összevetni a földi mérésekkel, validálni, ezáltal minimalizálni vagy kiküszöbölni az esetleges hibákat. Ebben fogjuk támogatni a NASA-t helyi adatokkal
– fogalmazott Kugler Zsófia, a tanszék és a kutatócsoport vezetője, a NASA JPL többszörös vendégkutatója.
Aszálykezelés és hőhullámok előrejelzése
A talajnedvesség pontos ismerete kulcsfontosságú a mezőgazdaság számára: ezek az adatok segítenek megtervezni az öntözést és időben felismerni az aszályhelyzeteket. A tavalyi, rendkívül száraz év ráirányította a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a mezőgazdaság a klímaváltozás hatásaival szemben.
A kutatók szerint a talajnedvesség mérése nemcsak a gazdálkodásban fontos, hanem az időjárás-előrejelzésben is. A legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy az Európában egyre gyakoribb hőhullámok csak ott tudnak kialakulni, ahol a talaj nedvességtartalma egy bizonyos szint alá csökken.
Kugler Zsófia szerint az együttműködés jelenleg elsősorban tudományos jellegű, anyagi támogatás egyelőre nem kapcsolódik hozzá.
„Ez egy nagyon fontos első lépés” – mondta, hozzátéve, hogy a későbbiekben szorosabb partnerség is kialakulhatna. Ehhez azonban szükség lenne egy olyan kormányközi kutatásfinanszírozási keretre, amely jelenleg nem létezik Magyarország és az Egyesült Államok között.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
