A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a NASA műholdas talajnedvesség-mérési adatainak ellenőrzésében vesznek részt. A közös munka segíthet pontosabban előre jelezni az aszályokat, a hőhullámokat és javíthatja az időjárás-előrejelzéseket is.
Együttműködési megállapodást kötött a NASA és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, írja az egyetem a honlapján. A partnerség egy másfél évvel ezelőtti nyári egyetemhez nyúlik vissza, amelyet a BME-n rendeztek meg. A programon a NASA, az Európai Űrügynökség és több amerikai és európai egyetem szakemberei tartottak előadásokat, és összesen tíz országból, valamint a BME-ről érkező 36 nemzetközi hallgató vett részt rajta.
A nyári egyetem témája a földfelszín nedvességtartalmának mérése volt – egy olyan kutatási terület, amelynek egyre nagyobb szerepe van a klímaváltozás vizsgálatában.
Mikrohullámú műholdak mérik a talaj nedvességtartalmát
A közös projektben a BME Építőmérnöki Karának Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékén működő űrkutatási műhely vesz részt. A kutatók a NASA SMAP űrszondája és a tavaly nyáron felbocsátott, amerikai-indiai fejlesztésű NISAR műhold adatait elemzik.
Ezek az eszközök mikrohullámú jelekkel pásztázzák a Föld felszínét az úgynevezett L-sávú frekvencián – ezen működnek egyébként a GPS-műholdak is. A felszín által kibocsátott mikrohullámú jel erősen függ attól, mennyi nedvesség van a talaj legfelső rétegében, így ebből lehet következtetni a talaj állapotára. A műholdak által készített talajnedvesség-térképek pontosságát azonban földi mérésekkel is ellenőrizni kell – ebben kapnak fontos szerepet a magyar kutatók.
Az űrből érkező adatokat fontos összevetni a földi mérésekkel, validálni, ezáltal minimalizálni vagy kiküszöbölni az esetleges hibákat. Ebben fogjuk támogatni a NASA-t helyi adatokkal
– fogalmazott Kugler Zsófia, a tanszék és a kutatócsoport vezetője, a NASA JPL többszörös vendégkutatója.
Aszálykezelés és hőhullámok előrejelzése
A talajnedvesség pontos ismerete kulcsfontosságú a mezőgazdaság számára: ezek az adatok segítenek megtervezni az öntözést és időben felismerni az aszályhelyzeteket. A tavalyi, rendkívül száraz év ráirányította a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a mezőgazdaság a klímaváltozás hatásaival szemben.
A kutatók szerint a talajnedvesség mérése nemcsak a gazdálkodásban fontos, hanem az időjárás-előrejelzésben is. A legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy az Európában egyre gyakoribb hőhullámok csak ott tudnak kialakulni, ahol a talaj nedvességtartalma egy bizonyos szint alá csökken.
Kugler Zsófia szerint az együttműködés jelenleg elsősorban tudományos jellegű, anyagi támogatás egyelőre nem kapcsolódik hozzá.
„Ez egy nagyon fontos első lépés” – mondta, hozzátéve, hogy a későbbiekben szorosabb partnerség is kialakulhatna. Ehhez azonban szükség lenne egy olyan kormányközi kutatásfinanszírozási keretre, amely jelenleg nem létezik Magyarország és az Egyesült Államok között.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
