Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Az NMHH közleményéből kiderült, hogy a mindössze 868 gramm tömegű, 5×5×15 centiméteres kisműhold nyitható napelemszárnyakkal rendelkezik, és több tudományos kísérlet elvégzésére alkalmas műszert hordoz. A fedélzeten helyet kaptak a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti paneljei, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatainak hat fejlesztése is, amelyek így valódi űrbeli környezetben bizonyíthatják működőképességüket.
Tesztelték a modulokat
A fellövést követő héten lépésről lépésre tesztelték a Hunity egyes moduljait. Először a BME által fejlesztett pocket qube-elemeket ellenőrizték, majd a Cansat-adókat és végül a győri egyetem paneljeit. A mérések igazolták, hogy valamennyi modul működik, ugyanakkor a műhold jeleinek érzékelése komoly technikai kihívást jelent. „Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy zseblámpa fénycsóvájával próbálnánk megtalálni egy 5×5×15 centiméteres téglatestet a világűrben, miközben az a Földtől mintegy 4–500 kilométer távolságban száguld” – fogalmazott Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese.
A Hunity nagyjából 27 ezer kilométeres óránkénti sebességgel halad el Magyarország felett,
miközben a Föld is folyamatosan forog alatta. Az alacsony pályán keringő kisműhold naponta négyszer halad át hazánk felett: kétszer a délelőtti, kétszer pedig az esti órákban. A Kepler-adatok alapján, szoftveres támogatással követik a műhold pályáját, és amikor Európa közelébe ér, a földi állomáson felkészülnek a vételre, várva a műhold „felkeltét” a horizonton.
8-12 perc ellenőrzésre
Amint sikerül érzékelni a Hunityt, a vezérlőközpontban gyors döntéseket kell hozni. A rendelkezésre álló, mindössze 8–12 perces időablakba bele kell férnie a legfontosabb műszaki paraméterek ellenőrzésének – például az akkumulátor töltöttségének és a hőmérsékleti viszonyoknak –, valamint azoknak a parancsoknak a kiadásának is, amelyek meghatározzák, mikor melyik modul lépjen működésbe. Minden hasonló kisműholdnak létezik egy földi „ikertestvére” is, amelyen modellezni lehet az űrben jelentkező problémákat. A szoftveres hibák így a Földről javíthatók, a hardveres meghibásodások viszont már nem, ezért a fellövés előtti alapos tesztelés kiemelt jelentőségű.
Az idei év elsősorban az űrbeli tesztelésről szól, az év végéig a Hunity üzemszerű működésének stabilizálása a cél. Az első érdemi mérési eredmények és tudományos adatok a jövő év első felében várhatók. Különösen nagy jelentőségű, hogy a Cansat-verseny győztes középiskolás csapatainak moduljai is felkerülhettek a műholdra, hiszen így a diákok a gyakorlatban, valódi űrmisszió keretében próbálhatták ki tudásukat. Ez olyan tudományos referencia, amely Magyarországon eddig csak nagyon kevesek számára volt elérhető, és hosszú távon is segítheti a fiatalok további szakmai fejlődését.
Az NMHH szakmai támogatásával korábban már sikeresen teljesítette küldetését a SMOG-1 műhold is, amely a Földről a világűr felé kisugárzott elektroszmog feltérképezését végezte el.
