Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Már egy hete zajlanak a középiskolai szóbeli felvételik az ország iskoláiban. A felvételiző diákok számára ez az időszak különösen megterhelő, hiszen idegen környezetben, új tanárok előtt kell bizonyítaniuk tudásukat és rátermettségüket, miközben minden megszerzett pont számít a későbbi felvételi rangsorban.
Középiskolai szóbeli felvételi 2026: hasznos tippek a sikeres szerepléshez
Az iskolák gyakorlata azonban jelentősen eltérhet egymástól: van, ahol inkább kötetlen beszélgetéssel mérik fel a jelentkezők személyiségét és motivációját, máshol viszont konkrét tudásanyagból kell felelniük a diákoknak, akár előre meghatározott tételek alapján.
A felvételizők számára természetesen az egyik legfontosabb cél, hogy minél több pontot szerezzenek, és jó benyomást keltsenek a vizsgáztató tanárokban. Ugyanakkor legalább ennyire fontos az is, hogy a diákok milyen élményekkel távoznak az adott intézményből.
A szóbeli meghallgatások után ugyanis a jelentkezőknek még lehetőségük van módosítani a középiskolai jelentkezési sorrendet. Így előfordulhat, hogy egy eredetileg előkelő helyen szereplő iskola hátrébb csúszik a listán, ha a felvételi élménye kifejezetten negatív volt.
Ennek kapcsán több felvételizős Facebook-csoportban is megkérdeztük a szülőket arról, milyen tapasztalatokat szereztek gyerekeik a szóbeli felvételik során.
A beszámolók alapján sokan kedves fogadtatásban részesültek, és alapvetően pozitív benyomásokkal távoztak a felvételizők az iskolákból:
„Jó a suli hangulata, a felvételi részletes volt, és a gyerekre koncentráló: figyelmesek és érdeklődők voltak. Nem kérdezték a jelölés sorrendjét. A felvételik 4 vagy 5 napon keresztül zajlottak, hallottam cserékről, simán ment, nem problémáztak rajta.”
- írta nekünk egy szülő, egy másik pedig azt mesélte, hogy gyereke kifejezetten lelkesen és jó élményekkel tért haza a szóbeliről:
„Az én fiam pont tegnap volt szóbeli felvételin 8 osztályos gimnáziumba jelentkezett. Amikor kijött nem is kellett kérdezgetnem, magától mesélt. Le se lehetett lőni annyira pozitívan mesélt az egészről, a tanári hozzáállásról és a diákok is nagyon kedvesek voltak velük. Akik hamarabb érkeztek azokat miután bekísérték játszottak velük meg beszélgettek. Az egyik lány még azt is mondta a fiamnak, hogy ő a kedvence. Mi csak ezt az egy iskolát jelöltük meg, de nem kérdezték, hogy hányadik helyen.”
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
A szabályok szerint az iskolák nem kérdezhetik meg a jelentkezőktől, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott intézményt a felvételi sorrendben. Ennek ellenére több szülő beszámolt arról, hogy gyereküknek mégis feltették ezt a kérdést. Volt, ahol csak arra voltak kíváncsiak, hogy az adott iskola az első helyen szerepel-e a listán, és ha nem, akkor nem firtatták a pontos helyezést.
Mikor teszik ki az ideiglenes felvételi jegyzékeket?
Egyes esetekben azonban konkrétan rákérdeztek a sorrendre. Ilyen helyzetből is akadt olyan, ami nem érintette rosszul a diákot:
„Ugyan megkérdezték hányadik helyen jelöltük az iskolát, de nem befolyásolták a gyereket, csak annyit mondtak, hogy van lehetőség sorrendet változtatni ha szeretné, mert ők is szeretettel várják! Nekünk pozitív élmény volt! Inkább volt kötetlen beszélgetés, mint faggatózás!”
Máshol viszont nem lett belőle jó tapasztalat:
„Eddig egy helyen voltunk szóbelizni, ami pályaalkalmassági vizsgálatnak volt minősítve a behívó alapján, de a feladat egy meserészlet felolvasása majd annak lerajzolása volt. Ezt követően csak az a kérdést sikerült feltenni, hogy hányadikként jelölte meg az iskolát, majd mondták, hogy sajnálják, hogy csak az x. helyre tette.”
Bár a legtöbb beszámoló pozitív vagy semleges élményekről szólt, néhányan kifejezetten rossz tapasztalatokat szereztek. Az egyik szülő azt írta gyereke szóbelijéről:
„Az utolsó nagyon negatív volt: azt mondta inkább munkanélküli lesz, de oda tuti nem. Nagyon nem voltak kedvesek.”
Volt, ahol a gyerekek egy közös alkotófeladatot kaptak, a munkát pedig egy tanár felügyelte. Közben bement hozzájuk a terembe egy másik tanár, akivel a diákokat felügyelő közösen egy harmadik kollégájukat beszélte ki. Az alkotási idő végén a bent lévő tanár odament az egyik gyerekhez, kritizálta a munkáját, majd magára hagyta.
A várakozó szülők helyzete sem volt ideális ebben az iskolában. Az anyuka szerint mindössze öt széket készítettek ki nekik, a folyosón található fotelekből pedig felállították és kitessékelték őket, miközben az esemény reggel fél kilenctől délután négyig tartott. A digitálisan előkészített anyagokat végül nem is tudták bemutatni a felvételizők, mert - a beszámoló alapján - „elfelejtettek” számítógépet vinni a terembe.
Egy másik szülő pedig arról mesélt, hogy a rossz szervezés miatt a diákok és a szülők órákon keresztül az utcán várakoztak. Az iskola egyszerre három különböző tagozat felvételijét tartotta, a jelentkezők azonban nem mehettek be az épületbe.
A gyerekek így az utcán álltak, miközben a már végzett diákok folyamatosan jöttek ki az épületből. Végül elsőként azokat hívták be, akiknek pályaalkalmassági vizsgálatuk volt, a többiek azonban ekkor sem kaptak további tájékoztatást, pedig már egy órája várakoztak, végül megunták és eljöttek.
Az is előfordulhat, hogy két iskola ugyanarra az időpontra szervezi a szóbeli felvételit. Azt fontos tudni, hogy minden szóbelit tartó intézménynek legalább három napot kell kijelölnie a szóbeli meghallgatások lebonyolítására. Ha egy tanuló alapos okból – például időpontütközés miatt – nem tud megjelenni a kijelölt időpontban, az intézmény köteles pótnapot biztosítani számára – írja az Oktatási Hivatal.
A gyakorlatban azonban nem minden iskola kezeli ezt a helyzetet megfelelően. Egy szülő például arról számolt be, hogy telefonon egyeztetett az egyik intézmény igazgatóhelyettesével, mert gyereke szóbelije ütközött egy másik iskola időpontjával:
„Sértődött méltatlansággal kezelte, hogy a kijelölt nap ütközik a másik suliéval, és a pótnapot vennénk igénybe. Na, ő felkérdezte a sorrendet, és úgy beszélt, hogy szinte nem is érdemes akkor elmenni hozzájuk. A végén abban egyeztünk meg, hogy menjünk azért, de nem örül neki, és a pótnapon már nem tudják olyan mélyen meglátni a gyerek rátermettségét. Egyébként ide a szülőket be sem engedik, marad az utca, a gyerektől elveszik az alkotásait, amit nélküle néznek át. Fura, így lehet, hogy nem erőltetjük a 100km-es túrát egy negatív élményért...”
A középiskolák legkésőbb 2026. március 20-ig hozzák nyilvánosságra a felvételi jegyzéket a honlapjukon. A jelentkezők – jelige hiányában – az oktatási azonosítójukkal szerepelnek a listán, tanulmányi területenkénti bontásban.
Mire számíthatnak a diákok, mennyi ideig tart egy vizsga, mit kell magukkal vinniük? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a középiskolai felvételi szóbelikkel kapcsolatban.
