Így teljesítettek a diákok a központi írásbelin az ország legjobb gimnáziumában
Míg a negyedik évfolyamos tanulók átlageredménye jelentősen visszaesett a tavalyihoz képest, a hatodikosok kisebb javulást értek el.
A legtöbb középiskola már nyilvánosságra hozta a központi írásbeli vizsga eredményeit, így sok diák pontosan tudja, hány pontot szerzett. Az idei feladatsor - a korábbi évekhez hasonlóan - most is tartogatott meglepetéseket, emellett valamennyi évfolyamon utólag a javítókulcs módosítására is sor került.
Bár a nehezén már túl vannak a tanulók, sokakra még vár egy újabb próbatétel. Számos gimnáziumban ugyanis az írásbeli önmagában nem elegendő: a jelentkezőket szóbeli felvételire is behívják. Ezeket az iskolák idén március 2. és 19. között tartják, így a diákoknak még van idejük felkészülni.
Nem hívnak be mindenkit szóbelire
A szóbeli behívás általában az általános iskolai tanulmányi eredményektől és a központi írásbeli pontszámtól is függ. Ha valaki mindössze 1–2 ponttal maradt le a ponthatárról, érdemes méltányossági kérelmet benyújtani az adott intézményhez – előfordulhat, hogy így is lehetőséget kap a szóbelin való részvételre.
Mit kell vinni a szóbeli felvételire?
A legtöbb iskola az alábbi dokumentumokat kéri:
- ellenőrző (elektronikus napló esetén kinyomtatva),
- egy viszonylag friss igazolványkép.
Ezen felül az intézmények kérhetnek további iratokat is, például az aktuális tanév magyar-, matematika- vagy a választott szóbeli tantárgy füzetét, illetve versenyeredményeket igazoló okleveleket. A pontos elvárásokat minden esetben az iskola felvételi tájékoztatója tartalmazza.
Diákok a 2026-os központi írásbelin
Lakos Gábor
Ilyen lesz a szóbeli a HVG-rangsor szerinti topgimikben
A legjobb gimnáziumokban a szóbeli felvételi a kiválasztási folyamat szerves része. Mutatjuk, milyen jellegű vizsgára számíthatnak a jelentkezők az elitgimikben:
ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (HVG-rangsor 1. hely)
A negyedik osztályos jelentkezők közül a központi írásbelin legjobb eredményt elérő 90 tanulót hívják be szóbeli felvételire. A meghallgatás csoportos formában zajlik, egyszerre 7–9 diák részvételével, időtartama 60 perc.
A vizsga során a tanulókat számukra ismerős helyzetekben figyelik meg: részt vesznek egy rövid „tanórán”, majd egyéni és csoportos feladatokat oldanak meg. Ezek nem kapcsolódnak konkrét tantárgyakhoz vagy tananyaghoz. A szóbeli egy négyszemközti beszélgetéssel zárul, amelynek alapja a diák által készített „A színes oldalam” bemutatkozó anyag.
Az értékelés során a pedagógusok többek között a szövegértést, a logikus gondolkodást, az együttműködést, a kommunikációt, a kreativitást és a feladatokhoz való hozzáállást vizsgálják. A szóbeli teljesítményről a pontszámon túl részletes visszajelzést nem adnak.
A hatodik osztályos jelentkezők közül a központi írásbelin legmagasabb pontszámot elérő 120 tanuló kap meghívást szóbelire. A vizsga csoportos, egyszerre 5–7 diák vesz részt rajta, időtartama körülbelül 45 perc.
A meghallgatás egyéni, páros és csoportos feladatokból, valamint egy négyszemközti beszélgetésből áll, amely szintén a „A színes oldalam” bemutatkozó anyagra épül. A feladatok itt sem kötődnek tantárgyakhoz.
A pedagógusok a diákok szövegértését, gondolkodását, kommunikációját, együttműködését, kreativitását és feladatmegoldását értékelik. A szóbeli vizsga eredményéről a pontszámon kívül nem adnak részletes tájékoztatást.
Ilyen központi írásbeliket írtak a diákok a legjobb vidéki gimnáziumokban
Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (HVG-rangos 2. hely)
Szóbeli meghallgatásra azokat a jelentkezőket hívják be, akiknek az általános iskolai tanulmányi eredménye és a központi írásbeli felvételi összpontszáma alapján reális esélyük van a bekerülésre. A behívottak létszáma nagyjából a felvehető tanulók számának két és félszerese. A tapasztalatok szerint a 4,0 alatti tanulmányi átlag jelentősen csökkenti a szóbeli behívás esélyét.
A jelentkezőket bizottság hallgatja meg. Azok a diákok, akik több osztálytípusba is jelentkeznek, csak egy szakmai szóbeli vizsgán vesznek részt, és az ott nyújtott teljesítményt minden megjelölt képzésnél figyelembe veszik.
A vizsga során a tanulók először megkapják a feladatokat, majd rövid felkészülés után kerül sor a meghallgatásra. A szóbeli részei – nem feltétlen ebben a sorrendben – a következők:
- általános beszélgetés a jelentkező személyéről, érdeklődési köréről,
- szövegértési feladat a választott szóbeli tantárgyhoz kapcsolódó szöveg alapján,
- szakmai beszélgetés a megjelölt tantárgyból.
Azoknál a tanulóknál, akik az Ny–E osztályt is megjelölték, külön nyelvi meghallgatásra is sor kerül. Ennek célja annak megállapítása, hogy a jelentkező eléri-e az elvárt B1 nyelvi szintet. Sikeres teljesítés esetén az itt nyújtott teljesítmény beleszámít a szóbeli pontszámba.
A szóbeli meghallgatáson legfeljebb 50 pont szerezhető.
A felvételi megírása után sincs minden eldöntve – ezt érdemes tudni a 6 és 8 osztályos gimiknél
Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium (HVG-rangsor 3. hely)
A szóbeli felvételi háromtagú bizottság előtt zajlik, két részből áll, és legfeljebb 15 percig tart. Ezt 15–20 perces felkészülési idő előzi meg. A vizsgára a jelentkezőknek magukkal kell hozniuk diákigazolványukat vagy személyi igazolványukat, valamint a választott szóbeli tantárgy füzetét.
A kérdések az általános iskolai tananyaghoz kapcsolódnak, és a jelentkezési lapon megjelölt tantárgyból hangzanak el: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika vagy természettudomány. Azoknak a tanulóknak, akik a hetedik évfolyamtól emelt szintű matematika képzésre jelentkeznek, matematikából is szóbeli vizsgát kell tenniük.
Fontos tudni, hogy az általános iskolai tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsgán elért pontszámok alapján a rangsor élén álló jelentkezőket a gimnázium mentesítheti a szóbeli vizsga alól.
VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (HVG-rangsor 4. hely)
A szóbeli felvételi két, egymást követő részből áll, összesen körülbelül 20 percig tart. A vizsgát minden esetben felkészülési idő előzi meg, amelynek hossza megegyezik a vizsga idejével.
A nyelvi és történelem tanulmányi területekre jelentkezők esetében a szóbeli egyik része egy magyar nyelvű beszélgetés. Ennek során a diákok kommunikációs készségét, szövegalkotási képességét (kép vagy rövid szöveg alapján), általános tájékozottságát, viselkedéskultúráját és tanuláshoz való hozzáállását vizsgálják. Történelemből nincs külön tantárgyi felvételi. Ez a vizsgarész legfeljebb 40 pontot ér.
Az emelt szintű matematika képzésre jelentkezők számára külön szaktárgyi szóbeli beszélgetést tartanak. Itt elsősorban a matematikai–logikai gondolkodást, a szövegértést és a problémamegoldó képességet értékelik, valamint azt, hogyan reagál a tanuló a segítő kérdésekre. A felkészüléshez 2–3 rövid feladatot tartalmazó témalapot kapnak, amelyek az írásbeli felvételin is előforduló matematikai gondolkodásra épülnek, ezért külön tételsor vagy előzetes gyakorlás nem szükséges. Ez a rész szintén 40 pontot ér.
A szóbeli másik részében a tanulók haladó idegen nyelvi tudásukról adnak számot szövegfelolvasás, mondatkiegészítés és kötetlen beszélgetés keretében, legfeljebb 40 pontért.
Akik haladó angol és haladó német nyelvi képzést is megjelölnek, mindkét nyelvből vizsgáznak. Felvételire csak az a tanuló rangsorolható, aki az idegen nyelvi szóbelin legalább 50%-os teljesítményt nyújt.
Azoknak a jelentkezőknek, akik idegen nyelvi és emelt matematika tanulmányi területet is választanak, mindkét szóbeli vizsgarészen részt kell venniük. A rangsorolás tanulmányi területenként külön történik.
Központi írásbeli 2026: eddig hozzák a nyolcadikosok a tavalyi átlagpontszámokat
Bár a hivatalos adatokra még várni kell, de egyre több középiskola teszi közzé, hány pontot szereztek náluk a nyolcadikosok a központi írásbelin átlagosan.
