A felvételi megírása után sincs minden eldöntve – ezt érdemes tudni a 6 és 8 osztályos gimiknél

Mi történik azután, hogy a negyedikes vagy hatodikos diák megírta a középiskolai felvételit? Kötelező ezután beadni a jelentkezést? Mi van, ha rosszul sikerült az írásbeli? És mi történik akkor, ha utólag gondoljátok meg magatokat? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem váltja ki a középfokú iskolákba történő jelentkezést, azt külön kell leadni 2025. február 19-ig. Május 8-án kapják meg a diákok a sikeres felvételiről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól, és majd csak június végén lesznek a beiratkozások a középfokú iskolákba.

Nem kötelező beadni a jelentkezést

A központi írásbeli felvételi megírása nem kötelez semmire: a szülők dönthetnek úgy, hogy a felvételi eredménytől függetlenül nem adják be a jelentkezést a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ezt a döntést nem kell külön jelezni a középiskola felé, egyszerűen csak nem kell leadni a jelentkezési lapjukat.

Rosszul sikerült a felvételi? Akkor is lehet jelentkezni

Abban az esetben, ha nem sikerült jól az írásbeli, a jelentkezést akkor is be lehet adni. Előfordulhat, hogy a tanulót nem veszik fel, de a jelentkezés minden esetben lehetőség, nem kockázat.

Középiskolai felvételi 2026: itt van minden fontos dátum a felvételi tájékoztatótól a beiratkozásig

A jelentkezés nem egyenlő a beíratással

Fontos különbség van a jelentkezés és a beíratás között. Ha a gyereket felveszik egy gimnáziumba, a szülők akkor sem kötelesek beíratni. A végső döntést csak a beiratkozáskor kell meghozni, és ha ekkor a szülő úgy dönt, hogy mégsem élnek a lehetőséggel, a gyerek maradhat az általános iskolában.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.