Mi történik azután, hogy a negyedikes vagy hatodikos diák megírta a középiskolai felvételit? Kötelező ezután beadni a jelentkezést? Mi van, ha rosszul sikerült az írásbeli? És mi történik akkor, ha utólag gondoljátok meg magatokat? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem váltja ki a középfokú iskolákba történő jelentkezést, azt külön kell leadni 2025. február 19-ig. Május 8-án kapják meg a diákok a sikeres felvételiről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól, és majd csak június végén lesznek a beiratkozások a középfokú iskolákba.
A központi írásbeli felvételi megírása nem kötelez semmire: a szülők dönthetnek úgy, hogy a felvételi eredménytől függetlenül nem adják be a jelentkezést a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ezt a döntést nem kell külön jelezni a középiskola felé, egyszerűen csak nem kell leadni a jelentkezési lapjukat.
Mikor érkezik hivatalos értesítés a központi írásbeli eredményéről? Meddig lehet változtatni a középiskolák sorrendjén? Mikor jönnek az ideiglenes felvételi listák? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket.
Abban az esetben, ha nem sikerült jól az írásbeli, a jelentkezést akkor is be lehet adni. Előfordulhat, hogy a tanulót nem veszik fel, de a jelentkezés minden esetben lehetőség, nem kockázat.
Középiskolai felvételi 2026: itt van minden fontos dátum a felvételi tájékoztatótól a beiratkozásig
Fontos különbség van a jelentkezés és a beíratás között. Ha a gyereket felveszik egy gimnáziumba, a szülők akkor sem kötelesek beíratni. A végső döntést csak a beiratkozáskor kell meghozni, és ha ekkor a szülő úgy dönt, hogy mégsem élnek a lehetőséggel, a gyerek maradhat az általános iskolában.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
