Mi történik azután, hogy a negyedikes vagy hatodikos diák megírta a középiskolai felvételit? Kötelező ezután beadni a jelentkezést? Mi van, ha rosszul sikerült az írásbeli? És mi történik akkor, ha utólag gondoljátok meg magatokat? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem váltja ki a középfokú iskolákba történő jelentkezést, azt külön kell leadni 2025. február 19-ig. Május 8-án kapják meg a diákok a sikeres felvételiről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól, és majd csak június végén lesznek a beiratkozások a középfokú iskolákba.
A központi írásbeli felvételi megírása nem kötelez semmire: a szülők dönthetnek úgy, hogy a felvételi eredménytől függetlenül nem adják be a jelentkezést a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ezt a döntést nem kell külön jelezni a középiskola felé, egyszerűen csak nem kell leadni a jelentkezési lapjukat.
Mikor érkezik hivatalos értesítés a központi írásbeli eredményéről? Meddig lehet változtatni a középiskolák sorrendjén? Mikor jönnek az ideiglenes felvételi listák? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket.
Abban az esetben, ha nem sikerült jól az írásbeli, a jelentkezést akkor is be lehet adni. Előfordulhat, hogy a tanulót nem veszik fel, de a jelentkezés minden esetben lehetőség, nem kockázat.
Középiskolai felvételi 2026: itt van minden fontos dátum a felvételi tájékoztatótól a beiratkozásig
Fontos különbség van a jelentkezés és a beíratás között. Ha a gyereket felveszik egy gimnáziumba, a szülők akkor sem kötelesek beíratni. A végső döntést csak a beiratkozáskor kell meghozni, és ha ekkor a szülő úgy dönt, hogy mégsem élnek a lehetőséggel, a gyerek maradhat az általános iskolában.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
