Mi történik azután, hogy a negyedikes vagy hatodikos diák megírta a középiskolai felvételit? Kötelező ezután beadni a jelentkezést? Mi van, ha rosszul sikerült az írásbeli? És mi történik akkor, ha utólag gondoljátok meg magatokat? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem váltja ki a középfokú iskolákba történő jelentkezést, azt külön kell leadni 2025. február 19-ig. Május 8-án kapják meg a diákok a sikeres felvételiről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól, és majd csak június végén lesznek a beiratkozások a középfokú iskolákba.
A központi írásbeli felvételi megírása nem kötelez semmire: a szülők dönthetnek úgy, hogy a felvételi eredménytől függetlenül nem adják be a jelentkezést a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ezt a döntést nem kell külön jelezni a középiskola felé, egyszerűen csak nem kell leadni a jelentkezési lapjukat.
Mikor érkezik hivatalos értesítés a központi írásbeli eredményéről? Meddig lehet változtatni a középiskolák sorrendjén? Mikor jönnek az ideiglenes felvételi listák? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket.
Abban az esetben, ha nem sikerült jól az írásbeli, a jelentkezést akkor is be lehet adni. Előfordulhat, hogy a tanulót nem veszik fel, de a jelentkezés minden esetben lehetőség, nem kockázat.
Középiskolai felvételi 2026: itt van minden fontos dátum a felvételi tájékoztatótól a beiratkozásig
Fontos különbség van a jelentkezés és a beíratás között. Ha a gyereket felveszik egy gimnáziumba, a szülők akkor sem kötelesek beíratni. A végső döntést csak a beiratkozáskor kell meghozni, és ha ekkor a szülő úgy dönt, hogy mégsem élnek a lehetőséggel, a gyerek maradhat az általános iskolában.
Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a nyári szünetnek még nincs vége, már most lehet tudni, mikor pihenhettek legközelebb hosszabb ideig.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
