Középiskolai felvételi: hány ponttól esélyes, hogy behívják szóbelizni a hatodikosokat egy budapesti elitgimibe?

2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.

A középiskolai felvételin a hatodikosok szóbelije is 2026. március 2-19 között lesz. Idén is intézménytől függ, hogy milyen szempontok alapján mérlegelnek. Vannak olyan középiskolák, ahol csak a központi írásbeli eredménye számít, máshol pedig figyelembe veszik az általános iskolából hozott jegyeket is.

Általánosságban elmondható, hogy az elitgimnáziumok esetében a központi írásbeli pontszámok számítanak jobban.

Tavaly elég volt 73-76 pont is

Érdemes kiemelni, hogy 2025-ben a közzétett adatok alapján azoknak a tanulóknak, akik a hetediket már valamelyik hatosztályos gimnáziumban szerették volna kezdeni, az elitgimikben legalább 73-76 pontot kellett írni a központi írásbelin ahhoz, hogy szóban is meghallgassák.

Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 2. hely)

  • német haladó: 127,4 pont/150 pont

  • angol haladó: 123,9 pont/150 pont

ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 6. hely)

  • angol: 86 pont/110 pont

  • német: 86 pont /110 pont

Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 7. hely)

  • speciális matek: 250 pont/300 pont

  • általános: 222 pont/300 pont

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 1. hely)

  • angol NYEK (6+1): 75 pont/100 pont

ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (2026-os HVG-rangsor 10. hely)

  • angol haladó: 74 pont/100 pont

  • német haladó: 74 pont/100 pont

Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest) (2026-ös HVG-rangsor 18. hely)

  • speciális matek: 119 pont/150 pont

Mire lehet számítani idén?

A 2026-os központi írásbeli átlagpontszámait több topgimnázium is közzétette. Ez alapján elmondható, hogy szinte mindegyik helyen vagy nagyjából ugyanannyi vagy pedig 2-3 ponttal magasabb lett az átlagpontszám magyarból és matekból is a hatodikosoknál.

Az ELTE Radnótiban például magyarból mintegy egy ponttal jobb eredményt értek el a diákok, míg matekból szinte tizedpontra pontosan ugyanannyi lett az átlagpontszám, mint tavaly.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (2026-os HVG-rangsor 43. hely) a hatodikosok magyarból 32,6 pontot, matematikából pedig 28,7 pontot értek el, ami előző évhez képest magyarból közel 4, matekból több mint 2 ponttal jobb eredményt jelent.

Azt is érdemes kiemelni, hogy több vidéki, a 2026-os HVG-rangsorban szereplő középiskolában is magasabb lettek, nagyjából 2-3 ponttal tárgyanként a központi írásbelin az átlagpontszámok.

Ráadásul közvetlenül a központi írásbelin az Eduline-nak nyilatkozó hatodikosok szerint sem volt vészesen nehéz a vizsga. Volt olyan diák, akit szinte meg is lepett, hogy mennyi mindent meg tudott oldani a feladatlapon.

Ezekből arra lehet következtetni, hogy a szóbeli behívási ponthatárok a hatodikosok esetében feltehetően emelkedni fognak. Egy budapesti 100-as listán szereplő gimnázium esetében ez azt jelenti, hogy legalább 76-80 pontos központi írásbelire lehet szükség ahhoz, hogy a diákot szóban is meghallgassák.

Ha valaki éppen lecsúszik

Ha csak pár pontról van szó, akkor méltányossági kérelmet is lehet írni az igazgatónak, amelyben részletesen kifejti a diák, hogy miért nem sikerült neki annyira jól az írásbeli és miért szeretne abba az adott gimnáziumba menni.

Ezután dönthet úgy az adott iskola igazgatója, hogy mégis behívja a hatodikost szóbelizni, ahol bizonyíthat.

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.