Megvan, hogy néhány topgimiben hány pontos központi írásbelit írtak a hatodikosok
Az átlagpontszám egyik helyen sem érte el a 65-öt.
Míg a negyedik évfolyamos tanulók átlageredménye jelentősen visszaesett a tavalyihoz képest, a hatodikosok kisebb javulást értek el.
Közzétette a központi írásbeli felvételi vizsga összesített eredményeit a 2026-os HVG-rangsor első helyén álló ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola.
Az összesítés szerint a negyedikes diákok magyarból és matematikából is gyengébben teljesítettek, mint 2025-ben. A legnagyobb visszaesés matematikából volt tapasztalható: az átlagpontszám közel hat ponttal csökkent.
A 4. évfolyamos központi írásbeli felvételi eredményei 2026-ban:
összesített átlageredmény: 69,87 pont
magyar nyelv: 36,54 pont
matematika: 33,33 pont
Összehasonlításképpen a 2025-ös eredmények:
összesített átlageredmény: 76,1 pont
magyar nyelv: 37,6 pont
matematika: 38,5 pont
Ezzel szemben a hatodik évfolyamos tanulók enyhe javulást mutattak az előző évhez képest: mind magyarból, mind matematikából magasabb átlagpontszám született.
A 6. évfolyamos központi írásbeli felvételi eredményei 2026-ban:
összesített átlageredmény: 63,59 pont
magyar nyelv: 33,72 pont
matematika: 29,87 pont
A 2025-ös adatok:
összesített átlageredmény: 62,3 pont
magyar nyelv: 32,6 pont
matematika: 29,7 pont
A 2026. január 24-én megírt felvételi dolgozatokat az érintettek január 29-én, csütörtökön 8 és 16 óra között tekinthetik meg az iskola dísztermében.
Az átlagpontszám egyik helyen sem érte el a 65-öt.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.