Megvan, hogy néhány topgimiben hány pontos központi írásbelit írtak a hatodikosok
Az átlagpontszám egyik helyen sem érte el a 65-öt.
Míg a negyedik évfolyamos tanulók átlageredménye jelentősen visszaesett a tavalyihoz képest, a hatodikosok kisebb javulást értek el.
Közzétette a központi írásbeli felvételi vizsga összesített eredményeit a 2026-os HVG-rangsor első helyén álló ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola.
Az összesítés szerint a negyedikes diákok magyarból és matematikából is gyengébben teljesítettek, mint 2025-ben. A legnagyobb visszaesés matematikából volt tapasztalható: az átlagpontszám közel hat ponttal csökkent.
A 4. évfolyamos központi írásbeli felvételi eredményei 2026-ban:
összesített átlageredmény: 69,87 pont
magyar nyelv: 36,54 pont
matematika: 33,33 pont
Összehasonlításképpen a 2025-ös eredmények:
összesített átlageredmény: 76,1 pont
magyar nyelv: 37,6 pont
matematika: 38,5 pont
Ezzel szemben a hatodik évfolyamos tanulók enyhe javulást mutattak az előző évhez képest: mind magyarból, mind matematikából magasabb átlagpontszám született.
A 6. évfolyamos központi írásbeli felvételi eredményei 2026-ban:
összesített átlageredmény: 63,59 pont
magyar nyelv: 33,72 pont
matematika: 29,87 pont
A 2025-ös adatok:
összesített átlageredmény: 62,3 pont
magyar nyelv: 32,6 pont
matematika: 29,7 pont
A 2026. január 24-én megírt felvételi dolgozatokat az érintettek január 29-én, csütörtökön 8 és 16 óra között tekinthetik meg az iskola dísztermében.
Az átlagpontszám egyik helyen sem érte el a 65-öt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.