Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révay Miklós Gimnázium igazgatója InfoRádióban arról beszélt, hogy náluk a hatosztályos központi írásbelin matekból idén nem születtek rosszabb eredmények, mint tavaly: 150 diák dolgozata alapján az átlagpontszámok megegyeztek az előző évivel.
A nyolcadikosoknál ugyan egy ponttal alacsonyabb lett az átlag matekból, de szerinte ez nem jelenti azt, hogy az idei feladatlap jelentősen nehezebb lett volna, inkább újszerűbb volt. Kiemelte, hogy különösen a hatosztályos felvételi utolsó két feladata igényelt több munkát.
Magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szüksége azoknak a negyedikeseknek, akiket az ország legjobb gimnáziumaiba hívtak be szóbelizni tavaly.
Horváth a megoldókulcsok utólagos módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy bár a javítási útmutatók gondos előkészítés után készülnek, előfordulhat, hogy a javítás során olyan elfogadható megoldások kerülnek elő, amelyekre a készítők sem gondoltak. Ez az iskolák számára kellemetlen, mert a dolgozatokat sok intézményben már kijavították, és a módosított feladatokat újra át kell nézniük.
Az elnök szerint azonban ennél nagyobb probléma lenne, ha egyes diákok nem kapnák meg az őket megillető pontokat, miközben mások igen, mert ez egyenlőtlen feltételeket teremtene. Az új megoldókulcs lényege, hogy többféle megoldást is elfogadnak, így a diákok pluszpontokat kaphatnak.
Korábban az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a hatodikosok matek javítókulcsát hétfőn kiegészítették az 5., a 6., és a 8. feladatnál. Később pedig a nyolcadikosok és a negyedikesek magyar javítókulcsa is változott.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
