Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révay Miklós Gimnázium igazgatója InfoRádióban arról beszélt, hogy náluk a hatosztályos központi írásbelin matekból idén nem születtek rosszabb eredmények, mint tavaly: 150 diák dolgozata alapján az átlagpontszámok megegyeztek az előző évivel.
A nyolcadikosoknál ugyan egy ponttal alacsonyabb lett az átlag matekból, de szerinte ez nem jelenti azt, hogy az idei feladatlap jelentősen nehezebb lett volna, inkább újszerűbb volt. Kiemelte, hogy különösen a hatosztályos felvételi utolsó két feladata igényelt több munkát.
Magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szüksége azoknak a negyedikeseknek, akiket az ország legjobb gimnáziumaiba hívtak be szóbelizni tavaly.
Horváth a megoldókulcsok utólagos módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy bár a javítási útmutatók gondos előkészítés után készülnek, előfordulhat, hogy a javítás során olyan elfogadható megoldások kerülnek elő, amelyekre a készítők sem gondoltak. Ez az iskolák számára kellemetlen, mert a dolgozatokat sok intézményben már kijavították, és a módosított feladatokat újra át kell nézniük.
Az elnök szerint azonban ennél nagyobb probléma lenne, ha egyes diákok nem kapnák meg az őket megillető pontokat, miközben mások igen, mert ez egyenlőtlen feltételeket teremtene. Az új megoldókulcs lényege, hogy többféle megoldást is elfogadnak, így a diákok pluszpontokat kaphatnak.
Korábban az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a hatodikosok matek javítókulcsát hétfőn kiegészítették az 5., a 6., és a 8. feladatnál. Később pedig a nyolcadikosok és a negyedikesek magyar javítókulcsa is változott.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
