Központi írásbeli 2026: több helyen is módosították a hatodikosok megoldókulcsát matekból
Az Oktatási Hivatal hétfő délután több feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót. Mutatjuk, mire járhat pluszban még pont.
A hatodikos matek javítókulcs mellett a nyolcadikosok magyar megoldókulcsát is ki kellett több feladatnál egészíteni. Mutatjuk, mire járhat még pont.
Január 24-én írták a negyedikesek, hatodikosok mellett a nyolcadikosok is a központi írásbelit magyarból és matekból.
Az Oktatási Hivatal hétfő délután a nyolcadikosok magyar javítókulcsát is bővítette.
A második feladatban elfogadják az irt-írt mellett a kiirt - kiírt szópárt, viszont leirt- leírt szópárért nem jár pont.
A harmadik, közmondásos feladatnál a három jó megoldás két pontot ér.
A hetedik, szófajos indoklásos feladat „a” pontjánál pedig arra is kaphatnak pontot a diákok, ha csak igenevet írtak az indoklásban.
Az Oktatási Hivatal hétfő délután több feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót. Mutatjuk, mire járhat pluszban még pont.
Érdemes kiemelni, hogy az előző években, amikor változott a javítókulcs, az OH külön kiemelte pirossal a változtatás dátumát, idén azonban ezt külön nem jelezte.
Az Eduline-on korábban pedig arról is beszámoltunk, hogy a nyolcadikosoknak a matek feladatsorban arra is kellett válaszolniuk, hogy „hány ember kell legalább ahhoz kiválasztani, hogy biztosan legyen közöttük legalább kettő, akik esetében a születési hónapjuknak az utolsó betűje azonos?”
Ez a feladat nem újdonság, hiszen a 2013-ban a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójában több évfolyamon pontosan ugyanezt a kérdezték a diákoktól.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.