Középiskolai felvételi 2025: megvannak az első kijavított feladatlapok
Egyre több középiskola teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit.
A feladat szövegén csak minimálisan változtattak.
A 2026-os központi írásbeli nyolcas feladatában a nyolcadikosoknak arra kellett válaszolniuk, hogy „hány ember kell legalább ahhoz kiválasztani, hogy biztosan legyen közöttük legalább kettő, akik esetében a születési hónapjuknak az utolsó betűje azonos?”
Ez a feladat nem újdonság, hiszen a 2013-ban a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójában több évfolyamon pontosan ugyanezt a kérdezték a diákoktól.
Többek között:
4. osztály – 13. feladata
5. osztály – 12. feladata
6. osztály – 8. feladata
7. osztályos – 3. feladata
8. osztály – 5. feladata is ugyanígy szólt.
Egyre több középiskola teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit.
A témában megkérdeztük az Oktatási Hivatalt is, akik úgy fogalmaztak, hogy „a matematika írásbeli felvételi vizsga célja, hogy felmérje azokat az alapvető kompetenciákat, készségeket és képességeket, amelyek az eredményes középiskolai tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Ezt olyan feladatok kijelölésével éri el, amelyek konkrét ismereteket, a korábban tanultak begyakorlását és előhívásának a képességét igénylik.”
Levelükben kitértek arra is, hogy a matematika tudás mérésére szolgáló feladatok forgalomban lévő gyűjteményei több ezer feladatot tartalmaznak, az okostankönyvek még többször ennyit, aki begyakorolja a típusfeladatokat, a felvételire és az érettségire is alkalmas tudással rendelkezik, és hasonló feladatokkal fog találkozni, mint a gyakorlása során megoldott feladatok.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.