Középiskolai felvételi 2025: megvannak az első kijavított feladatlapok
Egyre több középiskola teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit.
A feladat szövegén csak minimálisan változtattak.
A 2026-os központi írásbeli nyolcas feladatában a nyolcadikosoknak arra kellett válaszolniuk, hogy „hány ember kell legalább ahhoz kiválasztani, hogy biztosan legyen közöttük legalább kettő, akik esetében a születési hónapjuknak az utolsó betűje azonos?”
Ez a feladat nem újdonság, hiszen a 2013-ban a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójában több évfolyamon pontosan ugyanezt a kérdezték a diákoktól.

Többek között:
Egyre több középiskola teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit.
A témában megkérdeztük az Oktatási Hivatalt is, akik úgy fogalmaztak, hogy „a matematika írásbeli felvételi vizsga célja, hogy felmérje azokat az alapvető kompetenciákat, készségeket és képességeket, amelyek az eredményes középiskolai tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Ezt olyan feladatok kijelölésével éri el, amelyek konkrét ismereteket, a korábban tanultak begyakorlását és előhívásának a képességét igénylik.”
Levelükben kitértek arra is, hogy a matematika tudás mérésére szolgáló feladatok forgalomban lévő gyűjteményei több ezer feladatot tartalmaznak, az okostankönyvek még többször ennyit, aki begyakorolja a típusfeladatokat, a felvételire és az érettségire is alkalmas tudással rendelkezik, és hasonló feladatokkal fog találkozni, mint a gyakorlása során megoldott feladatok.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).