Korábban a Zrínyi matekversenyen is szerepelt az egyik matekfeladat a központi írásbelin

A feladat szövegén csak minimálisan változtattak.

A 2026-os központi írásbeli nyolcas feladatában a nyolcadikosoknak arra kellett válaszolniuk, hogy „hány ember kell legalább ahhoz kiválasztani, hogy biztosan legyen közöttük legalább kettő, akik esetében a születési hónapjuknak az utolsó betűje azonos?”

Ez a feladat nem újdonság, hiszen a 2013-ban a Zrínyi Ilona Matematikaverseny megyei fordulójában több évfolyamon pontosan ugyanezt a kérdezték a diákoktól.

Csak minimális az eltérés a megfogalmazásban,de ugyanazt kérdezik.
eduline

Többek között:

  • 4. osztály  – 13. feladata

  • 5. osztály –  12. feladata

  • 6. osztály –  8. feladata

  • 7. osztályos –  3. feladata

  • 8. osztály –  5. feladata is ugyanígy szólt.

A témában megkérdeztük az Oktatási Hivatalt is, akik úgy fogalmaztak, hogy „a matematika írásbeli felvételi vizsga célja, hogy felmérje azokat az alapvető kompetenciákat, készségeket és képességeket, amelyek az eredményes középiskolai tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Ezt olyan feladatok kijelölésével éri el, amelyek konkrét ismereteket, a korábban tanultak begyakorlását és előhívásának a képességét igénylik.”

Levelükben kitértek arra is, hogy a matematika tudás mérésére szolgáló feladatok forgalomban lévő gyűjteményei több ezer feladatot tartalmaznak, az okostankönyvek még többször ennyit, aki begyakorolja a típusfeladatokat, a felvételire és az érettségire is alkalmas tudással rendelkezik, és hasonló feladatokkal fog találkozni, mint a gyakorlása során megoldott feladatok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.