Középiskolai felvételi 2026: megvannak az első kijavított feladatlapok

Egyre több középiskola teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit.

A tegnapi központi írásbeliről az Eduline-on is részletesen beszámoltunk.

A pontszámokat több intézmény kiteszi a honlapjára, míg máshol online, külün oldalon oktatási azonosítóval lehet megnézni, de vannak olyan középiskolák, ahol csak a központi írásbeli után 8 nappal, a megtekintésen derülnek ki az eredmények.

Alternatív Közgazdasági Gimnázium (Budapest)

Az AKG minden évben az elsők között közé, hány pontja lett a náluk vizsgázó diákoknak. Az intézmény szerint ebből elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra. Idén például a hatodikos írásbelik átlaga 10 év átlagában mindössze 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól. A tavalyi eredményekhez képest az átlagok szinte minden esetben több, mint 2 százalékponttal javultak.

Az AKG honlapján megosztott statisztikái szerint az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:

Hatodikosok:

  • magyar: 32,6 pont
  • matek 28,7 pont

Nyolcadikosok:

  • magyar 33,4 pont
  • matek 30,85 pont

Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium (Budapest)

A Kőrösiben idén 122 nyolcadikos diák írta meg a központi felvételit, a nyolcadikosok átlagpontszáma tavalyhoz képest, mindkét tárgyból nőtt.

Idén az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:

  • magyar: 32,39 pont
  • matek: 30,85 pont

Az eredményeket az oktatási azonosító szám alapján az iskola honlapján lehet megtekinteni.

Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Szakgimnázium (Miskolc)

Nem kellett az eredmények miatt sokáig izgulniuk azoknak a diákoknak, akik a miskolci Kossuth iskolában írásbeliztek. Az adatokból az látszik, hogy az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a matek sokkal rosszabbul sikerült, mint a magyar.

A sulinavigator.hu statisztikái szerint az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:

  • magyar: 24 pont
  • matek: 12 pont

 

 

 

 

 

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.