Egyre több középiskola teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit.
A tegnapi központi írásbeliről az Eduline-on is részletesen beszámoltunk.
A pontszámokat több intézmény kiteszi a honlapjára, míg máshol online, külün oldalon oktatási azonosítóval lehet megnézni, de vannak olyan középiskolák, ahol csak a központi írásbeli után 8 nappal, a megtekintésen derülnek ki az eredmények.
Alternatív Közgazdasági Gimnázium (Budapest)
Az AKG minden évben az elsők között közé, hány pontja lett a náluk vizsgázó diákoknak. Az intézmény szerint ebből elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra. Idén például a hatodikos írásbelik átlaga 10 év átlagában mindössze 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól. A tavalyi eredményekhez képest az átlagok szinte minden esetben több, mint 2 százalékponttal javultak.
Az AKG honlapján megosztott statisztikái szerint az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:
Hatodikosok:
Nyolcadikosok:
Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium (Budapest)
A Kőrösiben idén 122 nyolcadikos diák írta meg a központi felvételit, a nyolcadikosok átlagpontszáma tavalyhoz képest, mindkét tárgyból nőtt.
Idén az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:
Az eredményeket az oktatási azonosító szám alapján az iskola honlapján lehet megtekinteni.
Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Szakgimnázium (Miskolc)
Nem kellett az eredmények miatt sokáig izgulniuk azoknak a diákoknak, akik a miskolci Kossuth iskolában írásbeliztek. Az adatokból az látszik, hogy az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a matek sokkal rosszabbul sikerült, mint a magyar.
A sulinavigator.hu statisztikái szerint az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
