Középiskolai felvételi 2026: megvannak az első kijavított feladatlapok

Egyre több középiskola teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit.

A tegnapi központi írásbeliről az Eduline-on is részletesen beszámoltunk.

A pontszámokat több intézmény kiteszi a honlapjára, míg máshol online, külün oldalon oktatási azonosítóval lehet megnézni, de vannak olyan középiskolák, ahol csak a központi írásbeli után 8 nappal, a megtekintésen derülnek ki az eredmények.

Alternatív Közgazdasági Gimnázium (Budapest)

Az AKG minden évben az elsők között közé, hány pontja lett a náluk vizsgázó diákoknak. Az intézmény szerint ebből elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra. Idén például a hatodikos írásbelik átlaga 10 év átlagában mindössze 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól. A tavalyi eredményekhez képest az átlagok szinte minden esetben több, mint 2 százalékponttal javultak.

Az AKG honlapján megosztott statisztikái szerint az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:

Hatodikosok:

  • magyar: 32,6 pont
  • matek 28,7 pont

Nyolcadikosok:

  • magyar 33,4 pont
  • matek 30,85 pont

Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium (Budapest)

A Kőrösiben idén 122 nyolcadikos diák írta meg a központi felvételit, a nyolcadikosok átlagpontszáma tavalyhoz képest, mindkét tárgyból nőtt.

Idén az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:

  • magyar: 32,39 pont
  • matek: 30,85 pont

Az eredményeket az oktatási azonosító szám alapján az iskola honlapján lehet megtekinteni.

Kossuth Lajos Evangélikus Gimnázium és Szakgimnázium (Miskolc)

Nem kellett az eredmények miatt sokáig izgulniuk azoknak a diákoknak, akik a miskolci Kossuth iskolában írásbeliztek. Az adatokból az látszik, hogy az itt vizsgázó nyolcadikosoknak a matek sokkal rosszabbul sikerült, mint a magyar.

A sulinavigator.hu statisztikái szerint az átlagpontszámok a következőképpen alakultak:

  • magyar: 24 pont
  • matek: 12 pont

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu