Központi írásbeli: a diáknak mindenképpen ott kell lennie a megtekintésen?
Fontos kérdésre válaszolunk.
Az Oktatási Hivatal hétfő délután több feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót. Mutatjuk, mire járhat pluszban még pont.
Január 24-én írták a hatodikosok is (a negyedikesek és a nyolcadikosok) mellett a központi írásbelit magyarból és matekból.
A hatodikosok matek javítókulcsát hétfőn azonban kiegészítették az 5., a 6., és a 8. feladat esetében.
Az ötödik feladatban arra is jár pont, hogy
ha a felvételiző a b) kérdésre rossz B választ adott, akkor az e) kérdésre a B* (130 : B – B) értékét jól kiszámolta, illetve ha a diák a b) kérdésre B és a d) kérésre D választ adott, akkor az e) kérdésre a B*D értékénél helyes eredményt kapott.
A hatodik példában ha a hatodikos negatív számokból alkotott törtet, akkor az se nem rossz, sem jó kategóriába sorolják, így a feladatra kaphat pontokat.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A nyolcadik feladat kiegészítése pedig a következő lett:
„Ha a felvételiző a nullák mezőibe következetesen nem írt semmit, akkor összesen 1-gyel kevesebb pontot kapjon, mint ahány sorban helyesen helyezte el az 1-seket, de 0-nál kevesebb pontot nem kaphat.”
Érdemes kiemelni, hogy az előző években, amikor változott a javítókulcs, az OH külön kiemelte pirossal a változtatás dátumát, idén azonban ezt külön nem jelezte.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.