Központi írásbeli: a diáknak mindenképpen ott kell lennie a megtekintésen?
Fontos kérdésre válaszolunk.
Az Oktatási Hivatal hétfő délután több feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót. Mutatjuk, mire járhat pluszban még pont.
Január 24-én írták a hatodikosok is (a negyedikesek és a nyolcadikosok) mellett a központi írásbelit magyarból és matekból.
A hatodikosok matek javítókulcsát hétfőn azonban kiegészítették az 5., a 6., és a 8. feladat esetében.
Az ötödik feladatban arra is jár pont, hogy
ha a felvételiző a b) kérdésre rossz B választ adott, akkor az e) kérdésre a B* (130 : B – B) értékét jól kiszámolta, illetve ha a diák a b) kérdésre B és a d) kérésre D választ adott, akkor az e) kérdésre a B*D értékénél helyes eredményt kapott.
A hatodik példában ha a hatodikos negatív számokból alkotott törtet, akkor az se nem rossz, sem jó kategóriába sorolják, így a feladatra kaphat pontokat.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A nyolcadik feladat kiegészítése pedig a következő lett:
„Ha a felvételiző a nullák mezőibe következetesen nem írt semmit, akkor összesen 1-gyel kevesebb pontot kapjon, mint ahány sorban helyesen helyezte el az 1-seket, de 0-nál kevesebb pontot nem kaphat.”
Érdemes kiemelni, hogy az előző években, amikor változott a javítókulcs, az OH külön kiemelte pirossal a változtatás dátumát, idén azonban ezt külön nem jelezte.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.