Központi írásbeli: a diáknak mindenképpen ott kell lennie a megtekintésen?
Fontos kérdésre válaszolunk.
Az Oktatási Hivatal hétfő délután több feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót. Mutatjuk, mire járhat pluszban még pont.
Január 24-én írták a hatodikosok is (a negyedikesek és a nyolcadikosok) mellett a központi írásbelit magyarból és matekból.
A hatodikosok matek javítókulcsát hétfőn azonban kiegészítették az 5., a 6., és a 8. feladat esetében.
Az ötödik feladatban arra is jár pont, hogy
ha a felvételiző a b) kérdésre rossz B választ adott, akkor az e) kérdésre a B* (130 : B – B) értékét jól kiszámolta, illetve ha a diák a b) kérdésre B és a d) kérésre D választ adott, akkor az e) kérdésre a B*D értékénél helyes eredményt kapott.
A hatodik példában ha a hatodikos negatív számokból alkotott törtet, akkor az se nem rossz, sem jó kategóriába sorolják, így a feladatra kaphat pontokat.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A nyolcadik feladat kiegészítése pedig a következő lett:
„Ha a felvételiző a nullák mezőibe következetesen nem írt semmit, akkor összesen 1-gyel kevesebb pontot kapjon, mint ahány sorban helyesen helyezte el az 1-seket, de 0-nál kevesebb pontot nem kaphat.”
Érdemes kiemelni, hogy az előző években, amikor változott a javítókulcs, az OH külön kiemelte pirossal a változtatás dátumát, idén azonban ezt külön nem jelezte.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.