Központi írásbeli: a diáknak mindenképpen ott kell lennie a megtekintésen?
Fontos kérdésre válaszolunk.
Az Oktatási Hivatal hétfő délután több feladatnál is kiegészítette a javítási útmutatót. Mutatjuk, mire járhat pluszban még pont.
Január 24-én írták a hatodikosok is (a negyedikesek és a nyolcadikosok) mellett a központi írásbelit magyarból és matekból.
A hatodikosok matek javítókulcsát hétfőn azonban kiegészítették az 5., a 6., és a 8. feladat esetében.
Az ötödik feladatban arra is jár pont, hogy
ha a felvételiző a b) kérdésre rossz B választ adott, akkor az e) kérdésre a B* (130 : B – B) értékét jól kiszámolta, illetve ha a diák a b) kérdésre B és a d) kérésre D választ adott, akkor az e) kérdésre a B*D értékénél helyes eredményt kapott.
A hatodik példában ha a hatodikos negatív számokból alkotott törtet, akkor az se nem rossz, sem jó kategóriába sorolják, így a feladatra kaphat pontokat.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A nyolcadik feladat kiegészítése pedig a következő lett:
„Ha a felvételiző a nullák mezőibe következetesen nem írt semmit, akkor összesen 1-gyel kevesebb pontot kapjon, mint ahány sorban helyesen helyezte el az 1-seket, de 0-nál kevesebb pontot nem kaphat.”
Érdemes kiemelni, hogy az előző években, amikor változott a javítókulcs, az OH külön kiemelte pirossal a változtatás dátumát, idén azonban ezt külön nem jelezte.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.