„Azt hittem, kevesebbet tudok” – ilyennek látták a hatodikosok a központi írásbelit

Túl vannak a hatodikos diákok a 2026-os magyar és matek központi írásbelin. Megkérdeztük őket, mi volt a véleményük a feladatokról.

Szombaton országszerte több mint 70 ezer tanuló mérettette meg magát a központi írásbeli felvételin. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint idén a 9. évfolyamra több mint 52 900-an jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin közel 11 ezer, 8 évfolyamos írásbelin több mint 6400 tanuló vett részt.

A hatodikosoknak (a negyedikesekhez és a nyolcadikosokhoz hasonlóan) kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.

Noémi, aki Budapesten írta a felvételit, lapunknak elárulta, szerinte jól sikerült neki a felvételi, mint mondta, nagyon jó volt a magyar és a matek is. A magyarban az első feladat nagyon tetszett neki, bár nem olyan típusú volt, mint amire a korábbi feladatlapok alapján számított. Matekból a 9. feladatot emelte ki, egy koordináta rendszeres feladatot, ami szintén nagyon tetszett neki. Igazán egyik feladatot sem érezte nehéznek, de a magyar feladatlapnál egy részfeladatot nem tudott befejezni, mivel letelt az idő. Noémi azt is elárulta, hogy sokat készült a felvételire otthon, és felkészítőre is járt.

A vidéken tanuló Fruzsina izgult a felvételi előtt, azt hitte, kevesebb dolgot fog tudni, de összességében pozitív élmény volt számára az írásbeli. A fogalmazást könnyűnek érezte, szereti az ilyen típusú feladatokat, a matekban az átváltások viszont nehezebben mentek neki. Már régóta készült a felvételire, nagyjából számított arra, hogy milyen jellegű feladatok lesznek, és az időbe is belefért.

Dorián, aki szintén Budapesten tanul, picit izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, jól sikerült neki. Elmesélte, hogy nagy meglepetések nem érték a feladatsorban, a szokásos típusú feladatok voltak, amik 3-4 éve ismétlődnek. A matek első néhány feladata egyszerű volt, a magyarban pedig a közmondásokat érezte könnyűnek. Elmesélte, hogy a fogalmazást nehezebbnek érezte, de az sem volt vészes. Dorián a matekot kerek 34 perc alatt fejezte be, könnyűnek érezte, a nyelvtant közepes nehézségűnek írta le. Elég sokat készült a felvételire, járt előkészítőre matekra és magyarra is, de otthon is rengeteget gyakorolt.

A szintén vidéken tanuló Zoltán izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, a magyar jól sikerült neki. A matekban kevésbé biztos, ott voltak feladatok, amiket nem tudott megcsinálni. Magyarban a fogalmazást érezte könnyűnek és az elválasztásokat. Sokat készült a felvételire, és úgy érzi, most, élesben sokkal jobban teljesített, mint a próbafelvételin.

A Budapesten tanuló Balázs nagyon izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, jól ment neki. Igazán semmi nem lepte meg a feladatsorban, de a matekot nehezebbnek érezte, különösen a koordináta rendszeres feladatot. A többiekhez hasonlóan ő is sokat készült a felvételire, járt előkészítőre, és otthon nagyon sokat gyakorolt. A beszélgetés végén elárulta, hogy nagyon megkönnyebbült most, hogy túl van az írásbelin.

A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu