„Azt hittem, kevesebbet tudok” – ilyennek látták a hatodikosok a központi írásbelit

Túl vannak a hatodikos diákok a 2026-os magyar és matek központi írásbelin. Megkérdeztük őket, mi volt a véleményük a feladatokról.

Szombaton országszerte több mint 70 ezer tanuló mérettette meg magát a központi írásbeli felvételin. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint idén a 9. évfolyamra több mint 52 900-an jelentkeztek, a 6 évfolyamos gimnáziumi írásbelin közel 11 ezer, 8 évfolyamos írásbelin több mint 6400 tanuló vett részt.

A hatodikosoknak (a negyedikesekhez és a nyolcadikosokhoz hasonlóan) kétszer 45 percük volt az 50-50 pontos magyar és a matek feladatsorra.

Noémi, aki Budapesten írta a felvételit, lapunknak elárulta, szerinte jól sikerült neki a felvételi, mint mondta, nagyon jó volt a magyar és a matek is. A magyarban az első feladat nagyon tetszett neki, bár nem olyan típusú volt, mint amire a korábbi feladatlapok alapján számított. Matekból a 9. feladatot emelte ki, egy koordináta rendszeres feladatot, ami szintén nagyon tetszett neki. Igazán egyik feladatot sem érezte nehéznek, de a magyar feladatlapnál egy részfeladatot nem tudott befejezni, mivel letelt az idő. Noémi azt is elárulta, hogy sokat készült a felvételire otthon, és felkészítőre is járt.

A vidéken tanuló Fruzsina izgult a felvételi előtt, azt hitte, kevesebb dolgot fog tudni, de összességében pozitív élmény volt számára az írásbeli. A fogalmazást könnyűnek érezte, szereti az ilyen típusú feladatokat, a matekban az átváltások viszont nehezebben mentek neki. Már régóta készült a felvételire, nagyjából számított arra, hogy milyen jellegű feladatok lesznek, és az időbe is belefért.

Dorián, aki szintén Budapesten tanul, picit izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, jól sikerült neki. Elmesélte, hogy nagy meglepetések nem érték a feladatsorban, a szokásos típusú feladatok voltak, amik 3-4 éve ismétlődnek. A matek első néhány feladata egyszerű volt, a magyarban pedig a közmondásokat érezte könnyűnek. Elmesélte, hogy a fogalmazást nehezebbnek érezte, de az sem volt vészes. Dorián a matekot kerek 34 perc alatt fejezte be, könnyűnek érezte, a nyelvtant közepes nehézségűnek írta le. Elég sokat készült a felvételire, járt előkészítőre matekra és magyarra is, de otthon is rengeteget gyakorolt.

A szintén vidéken tanuló Zoltán izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, a magyar jól sikerült neki. A matekban kevésbé biztos, ott voltak feladatok, amiket nem tudott megcsinálni. Magyarban a fogalmazást érezte könnyűnek és az elválasztásokat. Sokat készült a felvételire, és úgy érzi, most, élesben sokkal jobban teljesített, mint a próbafelvételin.

A Budapesten tanuló Balázs nagyon izgult a felvételi előtt, de úgy érzi, jól ment neki. Igazán semmi nem lepte meg a feladatsorban, de a matekot nehezebbnek érezte, különösen a koordináta rendszeres feladatot. A többiekhez hasonlóan ő is sokat készült a felvételire, járt előkészítőre, és otthon nagyon sokat gyakorolt. A beszélgetés végén elárulta, hogy nagyon megkönnyebbült most, hogy túl van az írásbelin.

A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.