Középiskolai felvételi: mutatjuk, tavaly hány ponttól hívták be szóbelizni a negyedikeseket néhány elitgimiben

Magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szüksége azoknak a negyedikeseknek, akiket az ország legjobb gimnáziumaiba hívtak be szóbelizni tavaly.

Bár a szóbelik a 2026-os középiskolai felvételi eljárásban is csak márciusban 2 és 19 lesznek, de már most felmerülhet bennetek a kérdés, ha az ország legjobb nyolcosztályos gimnáziumi tagozataira készültök, hogy tavaly hány pontos központi írásbeli kellett ahhoz, hogy valakit behívjanak szóbelizni.

Jó, ha tudjátok, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, ezért van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.

Mutatjuk néhány elitgiminél a negyedikesek szóbeli behívási ponthatárait 2025-ben:

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 1. hely)

általános: 91/100 pont

Deák Téri Evangélikus Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 17. hely)

általános: 86/100 pont

Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 19. hely)

általános: 86/100 pont

Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 35. hely)

általános: minimum 125 pont

Azzal, hogy mennyire érezték nehéznek a negyedikesek a központi írásbelit részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.