Magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szüksége azoknak a negyedikeseknek, akiket az ország legjobb gimnáziumaiba hívtak be szóbelizni tavaly.
Bár a szóbelik a 2026-os középiskolai felvételi eljárásban is csak márciusban 2 és 19 lesznek, de már most felmerülhet bennetek a kérdés, ha az ország legjobb nyolcosztályos gimnáziumi tagozataira készültök, hogy tavaly hány pontos központi írásbeli kellett ahhoz, hogy valakit behívjanak szóbelizni.
Jó, ha tudjátok, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, ezért van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.
Mutatjuk néhány elitgiminél a negyedikesek szóbeli behívási ponthatárait 2025-ben:
ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 1. hely)
általános: 91/100 pont
Deák Téri Evangélikus Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 17. hely)
általános: 86/100 pont
Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 19. hely)
általános: 86/100 pont
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 35. hely)
általános: minimum 125 pont
Azzal, hogy mennyire érezték nehéznek a negyedikesek a központi írásbelit részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 52 ezer diák mérette meg tudását az elmúlt pár órában. Megkérdeztük a felvételiző negyedikeseket, hogy sikerült a magyar és a matek feladatsor.
Az orvosi szakokra jelentkező diákoknak a biológia mellett emelt szinten kémia- vagy fizikaérettségit is kell tenniük. A kémiaérettségin elvárt eredmény azonban nagymértékben függ a biológiaérettségi teljesítményétől: minél magasabb pontszámot ér el a vizsgázó biológiából, annál nagyobb mozgástér nyílik a kémia esetében. Ugyanakkor a felvételi biztos sikerességéhez itt is nagy valószínűséggel legalább 60-70 százalékos eredmény elérése szükséges.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
„Egy kudarcot örökölt a felálló kormány” – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a meghallgatásán a Pázmány Campusról. A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
