Középiskolai felvételi: mutatjuk, tavaly hány ponttól hívták be szóbelizni a negyedikeseket néhány elitgimiben

Magyarból és matekból is bőven 40 pont feletti írásbelire volt szüksége azoknak a negyedikeseknek, akiket az ország legjobb gimnáziumaiba hívtak be szóbelizni tavaly.

Bár a szóbelik a 2026-os középiskolai felvételi eljárásban is csak márciusban 2 és 19 lesznek, de már most felmerülhet bennetek a kérdés, ha az ország legjobb nyolcosztályos gimnáziumi tagozataira készültök, hogy tavaly hány pontos központi írásbeli kellett ahhoz, hogy valakit behívjanak szóbelizni.

Jó, ha tudjátok, hogy középiskolánként változik a pontszámítás, ezért van olyan intézmény, ahol csak és kizárólag a központi írásbeli eredménye számít, míg máshol az általános iskolából hozott jegyeket is figyelembe veszik.

Mutatjuk néhány elitgiminél a negyedikesek szóbeli behívási ponthatárait 2025-ben:

ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 1. hely)

általános: 91/100 pont

Deák Téri Evangélikus Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 17. hely)

általános: 86/100 pont

Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 19. hely)

általános: 86/100 pont

Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (2026-os HVG-rangsor 35. hely)

általános: minimum 125 pont

Azzal, hogy mennyire érezték nehéznek a negyedikesek a központi írásbelit részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.