Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 52 ezer diák mérette meg tudását az elmúlt pár órában. Megkérdeztük a felvételiző negyedikeseket, hogy sikerült a magyar és a matek feladatsor.
A negyedikesek közül vannak a legtöbben, akik csak próba jelleggel írták meg a központi írásbelit: azért, hogy megtapasztalják, milyen egy éles vizsgahelyzetben helytállni. A felkészülés, a gyakorlás és a vizsgahelyzet olyan tapasztalatot ad a 9-10 éveseknek, amihez hasonlót máshol nem élhetnének át: megtanulják kezelni az izgalmat és beosztani az idejüket. Természetesen vannak olyanok is, akik számára már komoly a tét: ők valóban azért írják meg a vizsgát, hogy bekerüljenek abba a középiskolába, ahová szeretnének.
A legtöbben elégedetten és mosolyogva jöttek ki a teremből
Felszabadultan, sokszor mosolyogva jöttek ki a vizsgatermekből azok a negyedikesek, akiket a központi írásbeli után kérdeztünk. A megkérdezett gyerekek egyöntetűen úgy érezték, összességében jól sikerült a felvételi, senki sem számolt be csalódottságról. Egy szülő azt is kiemelte, hogy lánya „nagyon felszabadultan és vidáman” jött ki a vizsgáról, ami számára legalább olyan fontos volt, mint maga az eredmény.
Volt, aki bevallotta, hogy komolyan félt a vizsga előtt, mert hónapok óta készült rá otthon és az iskolában is. Más sokkal lazábban élte meg a helyzetet: egyikük szerint „csak olyan volt, mintha egy nagy dolgozat lenne."
Iván arról számolt be, hogy már hónapokkal a vizsga előtt elkezdte a gyakorlást: „nyár közepe volt, amikor az első feladatlapomat megírtam." Mások is több korábbi feladatsort töltöttek ki otthon, sokszor szülői vagy tanári segítséggel.
A rokonértelmű szavak mindenkinek mentek
A magyar feladatsorban többen is találtak kifejezetten könnyű részeket. Nóri szerint „a rokon értelmű szavak keresése volt a legkönnyebb feladat”, Janka azt emelte ki, amikor „szólásmondásokba kellett szavakat behelyettesíteni”, Anna pedig az ellentétpárokat sorolta a legegyszerűbbek közé. Eszter számára szintén a szólás-közmondásos rész volt az, amit szinte a kisujjából rázott ki.
Mindenki egyetértett abban, hogy a fogalmazás és a szövegértés vitte el a legtöbb időt. Nóri szerint: „nem volt elég idő befejezni”. Anna pedig arról mesélt, hogy „többször el kellett olvasni” a szöveget és voltak olyan feladatleírások, ahol az értelmezés is időigényes volt.
Nem mindenki értette az utolsó matekfeladatot, de Robot Robi volt a kedvenc
Matekból szinte mindenki az utolsó feladatot említette a legnehezebbként. Janka őszintén mondta: „az utolsó feladatot nagyon nem értettem”, Nóri pedig hiába próbálkozott, azt mondta nem sikerült kiszámolnia, az idő letelt és beszedték a feladatlapot.
Érdekes módon, éppen ez a feladat volt Iván kedvence: ő úgy érezte, „a matekból pedig az utolsó feladat volt nekem a legkönnyebb”, és még azt is felidézte, hogy „ki kellett számolni, mennyit fizettek, meg mennyi volt a visszajáró”. Neki inkább a geometria okozott nehézséget, amit egyértelműen a legbonyolultabb résznek nevezett.
A Robit Robiról szóló feladat volt a legtöbb negyedikes kedvence, ahol azt kellett összeszámolni, hogy hányféle úton juthat el Robot Robi A állomásról F állomásra, ha csak azon az úton haladhat, amit a nyilak jelölnek.
A tanórákon csak elvétve írtak fogalmazást a felvételi előtt
A beszélgetésekből az is kiderült, hogy a fogalmazás különösen érzékeny pont volt a vizsgán, részben azért, mert az iskolában alig gyakorolják. A megkérdezett diákok közül szinte senki nem ír rendszeresen fogalmazást tanórán. Nóri elmondása alapján a suliban eddig csak egy fogalmazást írtak, Iván pedig úgy fogalmazott: „nem szoktunk, de otthon sokat gyakoroltam”. A legtöbben tehát inkább otthon, felvételi előkészítőn vagy magántanárnál készültek erre a részre.
Bár a feladatok sokszor nehéznek tűntek, a gyerekek többsége végül megkönnyebbülten zárta a napot. Volt, aki még izgult a pontok miatt, de általános volt az érzés: túl vannak rajta. Ahogy egyikük összefoglalta: „nem volt olyan nehéz, mint amilyennek előtte tűnt."
A központi írásbeliről szóló tudósításunkat az alábbi cikkünkben olvashatjátok.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását hétfőn 14 órától tartják. A miniszterjelölteket kinevezésük előtt az illetékes szakbizottság hallgatja meg: ilyenkor ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt mond a jelölésükről.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
