Ilyen pontszámokkal hívják be szóbelizni a diákokat az ország egyik legjobb gimnáziumába

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium is közzétette a behívási ponthatárait.

A HVG 2026-os középiskolai rangsora szerint az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium a hatodik legjobb gimnázium az országban, ahova idén 651 diák 882 felvételi jelentkezést nyújtott be.

Középiskolai felvételi 2026: elmagyarázzuk egyszerűen hogyan működik a besoroló algoritmus

Az iskola tájékoztatása szerint minden olyan diákot behívnak szóbeli elbeszélgetésre, aki az eddig megszerezhető 110 pontból legalább 91,5, de legfeljebb 99 pontot ért el.

Azok a diákok, akik legalább 99,5 pontot szereztek, felmentést kapnak a szóbeli alól. A jelentkezők majdani sorrendbe állításakor őket maximális, 36 pontos szóbelivel fogják rangsorolni.

Egyre több iskola teszi közzé a szóbelire behívó ponthatárokat, mutatjuk, az eddig közzétett adatokat:  

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.