Középiskolai felvételi 2026: elmagyarázzuk egyszerűen hogyan működik a besoroló algoritmus

Az ideiglenes lista hatvanadik helyéről is be lehet jutni egy 28 fős osztályba. Mutatjuk, hogyan.

A középiskolai felvételi legizgalmasabb része: a besorolás. A középiskolai felvételi eljárás végén egy rangsoroló szoftver dönti el, ki hova kerül be.

Amennyiben több tanulmányi területre is felvennének benneteket, az algoritmus az általatok megadott sorrendet veszi alapul, és az első olyan helyre sorol be benneteket, ahol megfeleltek a felvételi feltételeknek, és belefértek az adott tanulmányi terület felvehető létszámába.

Ezzel párhuzamosan a rendszer automatikusan törli a jelentkezéseteket minden olyan, hátrébb rangsorolt tanulmányi területről, ahol már nincs szükség a jelentkezésetekre. Ennek köszönhetően fordulhat elő az is, hogy például az ideiglenes lista hatvanadik helyéről is bele lehet jutni egy 28 fős osztályba, mert sokan máshová kerülnek be, és kiesnek a listáról.

Az Eduline-on beszámoltunk arról, hogy egyre több középiskola teszi közzé a szóbeli behívási ponthatárait, erről itt olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.