Mikor és miért érdemes változtatni az iskolák sorrendjén a középiskolai felvételin? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Február 19-ig van lehetősége a diákoknak leadni, hogy milyen középiskolákat és milyen sorrendben jelölnek meg. Az általános iskolák ezen a napon továbbítják a tanulói és jelentkezési lapokat, tehát ekkor történik meg a hivatalos jelentkezés a középfokú iskolákba (a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok esetében a szükséges űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg intézik).
Sok középiskolában tartanak szóbeli felvételit is, amely idén március 2 és 19 között lesz. Március 20-ig pedig minden középiskola közzéteszi az ideiglenes felvételi jegyzékét. Ez még nem a végleges állapotot tükrözi, a listára mindenki felkerül, aki az adott képzésre jelentkezett, akkor is, ha csak a 9. vagy a 10. helyen jelölte meg az intézményt. Ők feltehetően bekerülnek egy, a listájukon előrébb szereplő középiskolába, így helyek szabadulnak fel, és a többi jelentkező előrébb kerülhet.
Ha egy diák valami miatt módosítana az iskolák sorrendjén, akkor még március 25 és 27 között megteheti. Fontos, hogy amennyiben a diák több felvételi kérelmét is elfogadták, akkor a rangsoroló szoftver az általuk meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi, amelyen az iskola jelezte, hogy felvételt nyert, és bele is fért a felvehető létszámba. A listában hátrébb szereplő tanulmányi területekről a program törli a jelentkezést.
Ezért is fontos, hogy a jelentkezési lap első helyén az a középiskola és az a szakirány legyen, ahová a diák a legjobban szeretne bekerülni.
Középiskolai felvételi 2026: közel tízszeres volt a túljelentkezés több elitgimiben tavaly
A módosítás lehetősége akkor lehet fontos, ha
a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatok alapján megváltozott a diák saját felvételi elképzelése,
illetve azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe nagyobb a bejutás esélye.
Új tanulmányi terület felvétele – az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján – csak olyan középfokú iskolában lehetséges, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt. Az intézménnyel történő egyeztetést még a szóbeli vizsgák, valamint a pályaalkalmassági és képességfelmérési vizsgálatok lebonyolítására nyitva álló időszakban szükséges elvégezni. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon a középfokú intézménynek kell feltüntetni. Új iskolát nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Mikor érkezik hivatalos értesítés a központi írásbeli eredményéről? Meddig lehet változtatni a középiskolák sorrendjén? Mikor jönnek az ideiglenes felvételi listák? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
