Mikor és miért érdemes változtatni az iskolák sorrendjén a középiskolai felvételin? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Február 19-ig van lehetősége a diákoknak leadni, hogy milyen középiskolákat és milyen sorrendben jelölnek meg. Az általános iskolák ezen a napon továbbítják a tanulói és jelentkezési lapokat, tehát ekkor történik meg a hivatalos jelentkezés a középfokú iskolákba (a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok esetében a szükséges űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg intézik).
Sok középiskolában tartanak szóbeli felvételit is, amely idén március 2 és 19 között lesz. Március 20-ig pedig minden középiskola közzéteszi az ideiglenes felvételi jegyzékét. Ez még nem a végleges állapotot tükrözi, a listára mindenki felkerül, aki az adott képzésre jelentkezett, akkor is, ha csak a 9. vagy a 10. helyen jelölte meg az intézményt. Ők feltehetően bekerülnek egy, a listájukon előrébb szereplő középiskolába, így helyek szabadulnak fel, és a többi jelentkező előrébb kerülhet.
Ha egy diák valami miatt módosítana az iskolák sorrendjén, akkor még március 25 és 27 között megteheti. Fontos, hogy amennyiben a diák több felvételi kérelmét is elfogadták, akkor a rangsoroló szoftver az általuk meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi, amelyen az iskola jelezte, hogy felvételt nyert, és bele is fért a felvehető létszámba. A listában hátrébb szereplő tanulmányi területekről a program törli a jelentkezést.
Ezért is fontos, hogy a jelentkezési lap első helyén az a középiskola és az a szakirány legyen, ahová a diák a legjobban szeretne bekerülni.
Középiskolai felvételi 2026: közel tízszeres volt a túljelentkezés több elitgimiben tavaly
A módosítás lehetősége akkor lehet fontos, ha
a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatok alapján megváltozott a diák saját felvételi elképzelése,
illetve azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe nagyobb a bejutás esélye.
Új tanulmányi terület felvétele – az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján – csak olyan középfokú iskolában lehetséges, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt. Az intézménnyel történő egyeztetést még a szóbeli vizsgák, valamint a pályaalkalmassági és képességfelmérési vizsgálatok lebonyolítására nyitva álló időszakban szükséges elvégezni. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon a középfokú intézménynek kell feltüntetni. Új iskolát nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Mikor érkezik hivatalos értesítés a központi írásbeli eredményéről? Meddig lehet változtatni a középiskolák sorrendjén? Mikor jönnek az ideiglenes felvételi listák? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
