Mikor és miért érdemes változtatni az iskolák sorrendjén a középiskolai felvételin? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Február 19-ig van lehetősége a diákoknak leadni, hogy milyen középiskolákat és milyen sorrendben jelölnek meg. Az általános iskolák ezen a napon továbbítják a tanulói és jelentkezési lapokat, tehát ekkor történik meg a hivatalos jelentkezés a középfokú iskolákba (a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok esetében a szükséges űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg intézik).
Sok középiskolában tartanak szóbeli felvételit is, amely idén március 2 és 19 között lesz. Március 20-ig pedig minden középiskola közzéteszi az ideiglenes felvételi jegyzékét. Ez még nem a végleges állapotot tükrözi, a listára mindenki felkerül, aki az adott képzésre jelentkezett, akkor is, ha csak a 9. vagy a 10. helyen jelölte meg az intézményt. Ők feltehetően bekerülnek egy, a listájukon előrébb szereplő középiskolába, így helyek szabadulnak fel, és a többi jelentkező előrébb kerülhet.
Ha egy diák valami miatt módosítana az iskolák sorrendjén, akkor még március 25 és 27 között megteheti. Fontos, hogy amennyiben a diák több felvételi kérelmét is elfogadták, akkor a rangsoroló szoftver az általuk meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyezi, amelyen az iskola jelezte, hogy felvételt nyert, és bele is fért a felvehető létszámba. A listában hátrébb szereplő tanulmányi területekről a program törli a jelentkezést.
Ezért is fontos, hogy a jelentkezési lap első helyén az a középiskola és az a szakirány legyen, ahová a diák a legjobban szeretne bekerülni.
Középiskolai felvételi 2026: közel tízszeres volt a túljelentkezés több elitgimiben tavaly
A módosítás lehetősége akkor lehet fontos, ha
a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatok alapján megváltozott a diák saját felvételi elképzelése,
illetve azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe nagyobb a bejutás esélye.
Új tanulmányi terület felvétele – az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján – csak olyan középfokú iskolában lehetséges, amely a tanulói adatlapon már korábban is szerepelt. Az intézménnyel történő egyeztetést még a szóbeli vizsgák, valamint a pályaalkalmassági és képességfelmérési vizsgálatok lebonyolítására nyitva álló időszakban szükséges elvégezni. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon a középfokú intézménynek kell feltüntetni. Új iskolát nem lehet a módosító tanulói adatlapon megjelölni – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Mikor érkezik hivatalos értesítés a központi írásbeli eredményéről? Meddig lehet változtatni a középiskolák sorrendjén? Mikor jönnek az ideiglenes felvételi listák? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
