Nagyon úgy tűnik, hogy a kutyák jóval többet értenek a beszédből, mint elsőre gondolnánk, ráadásul a gazdi közvetlen tanítása nélkül.
Az ELTE etológusainak friss tanulmánya szerint egyes kutyák képesek új szavakat megtanulni, ráadásul anélkül, hogy a gazdáik közvetlenül tanítanák őket – elég, ha csak hallgatják őket.
A kisgyerekek másfél éves korukban már képesek új szavakat megtanulni a mások közötti beszélgetések alapján. A friss kutatás szerint kutyák egy szűk, de különösen tehetséges csoportja hasonlóan tanul: a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátítanak el új tárgyneveket.
A legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az „ül”, „fekszik” parancsszavakat, de a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy. A „Gifted World Learner” (GWL, vagyis tehetséges szótanuló) kutyák játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét sajátíthatják el.
Hasonlóan tanulnak a kutyák és a kisgyerekek
A kisgyerekek többféle módon tanulnak új szavakat, például úgy is, ha csak hallgatják a felnőttek beszélgetését. Ehhez képesnek kell lenniük arra, hogy kövessék a beszélők tekintetét is figyelmét, felismerni a kommunikációs jeleket és kiszűrni a lényeget a folyamatos beszédfolyamból. A GWL-kutyák hasonló módon képesek új tárgyneveket megtanulni akkor is, ha nem közvetlenül hozzájuk szólnak.
„Megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése feltűnően hasonlít a kisgyermekekéhez” – mondta Shany Dror, vezető kutató, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem munkatársa.
A kutatók az első kísérletben 10 GWL-kutyát vizsgáltak. Először a gazdák közvetlenül az ebeket szólították meg, és két új játékot mutattak a kutyáknak, majd játék közben többször megnevezték azokat. Ezután a kutyák kívülállóként figyelték, ahogy a gazdáik egy másik személlyel beszélgetnek az új játékokról, anélkül, hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna.
A kutyák mindkét helyzetben nyolc percig hallották az új játékok nevét, több rövid alakomra elosztva. Ezután a kutatók az új játékokat egy másik szobába helyezték, majd a gazdáik megkérték a kutyákat, hogy vigyék nekik oda a megfelelő tárgyat.
Az eredmény szerint tízből hét kutya megtanulta az új neveket. A kutyák teljesítménye már az első próbák során nagyon pontos volt: megszólításos helyzetben 80 százalékos, kihallgatásos helyzetben 100 százalékos volt a helyes válaszok aránya. Tehát, a tehetséges kutyák a kihallgatott beszédből ugyanolyan sikeresen tanultak, mint közvetlen tanítás során.
A második kísérletben a kutyákat kihívás elé állították: a gazdák először megmutatták nekik az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg, amikor a kutyák már nem látták őket. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve elhangzása között – a tehetséges kutyák többsége így is sikeresen elsajátította az új neveket, ami azt jelenti, hogy ezek a négylábúak rugalmasan képesek különböző módszerekkel elsajátítani új tárgyneveket.
Vannak különbségek a kutyák között
A tanulmány szerint a kihallgatott beszédből való tanulás képessége nem kizárólag az emberi nyelvhez kötődik, hanem általános, fajok között megosztott szociokognitív mechanizmusokon alapulhat.
A tehetséges szótanuló kutyák mindezzel együtt ritkaságnak számítanak, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
