Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Az ELTE etológusainak friss tanulmánya szerint egyes kutyák képesek új szavakat megtanulni, ráadásul anélkül, hogy a gazdáik közvetlenül tanítanák őket – elég, ha csak hallgatják őket.
A kisgyerekek másfél éves korukban már képesek új szavakat megtanulni a mások közötti beszélgetések alapján. A friss kutatás szerint kutyák egy szűk, de különösen tehetséges csoportja hasonlóan tanul: a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátítanak el új tárgyneveket.
A legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az „ül”, „fekszik” parancsszavakat, de a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy. A „Gifted World Learner” (GWL, vagyis tehetséges szótanuló) kutyák játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét sajátíthatják el.
Hasonlóan tanulnak a kutyák és a kisgyerekek
A kisgyerekek többféle módon tanulnak új szavakat, például úgy is, ha csak hallgatják a felnőttek beszélgetését. Ehhez képesnek kell lenniük arra, hogy kövessék a beszélők tekintetét is figyelmét, felismerni a kommunikációs jeleket és kiszűrni a lényeget a folyamatos beszédfolyamból. A GWL-kutyák hasonló módon képesek új tárgyneveket megtanulni akkor is, ha nem közvetlenül hozzájuk szólnak.
„Megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése feltűnően hasonlít a kisgyermekekéhez” – mondta Shany Dror, vezető kutató, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem munkatársa.
A kutatók az első kísérletben 10 GWL-kutyát vizsgáltak. Először a gazdák közvetlenül az ebeket szólították meg, és két új játékot mutattak a kutyáknak, majd játék közben többször megnevezték azokat. Ezután a kutyák kívülállóként figyelték, ahogy a gazdáik egy másik személlyel beszélgetnek az új játékokról, anélkül, hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna.
A kutyák mindkét helyzetben nyolc percig hallották az új játékok nevét, több rövid alakomra elosztva. Ezután a kutatók az új játékokat egy másik szobába helyezték, majd a gazdáik megkérték a kutyákat, hogy vigyék nekik oda a megfelelő tárgyat.
Az eredmény szerint tízből hét kutya megtanulta az új neveket. A kutyák teljesítménye már az első próbák során nagyon pontos volt: megszólításos helyzetben 80 százalékos, kihallgatásos helyzetben 100 százalékos volt a helyes válaszok aránya. Tehát, a tehetséges kutyák a kihallgatott beszédből ugyanolyan sikeresen tanultak, mint közvetlen tanítás során.
Egyes kutyák már a kihallgatott beszédből is új szavakat tanulnak
Cabrera Martin
A második kísérletben a kutyákat kihívás elé állították: a gazdák először megmutatták nekik az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg, amikor a kutyák már nem látták őket. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve elhangzása között – a tehetséges kutyák többsége így is sikeresen elsajátította az új neveket, ami azt jelenti, hogy ezek a négylábúak rugalmasan képesek különböző módszerekkel elsajátítani új tárgyneveket.
Vannak különbségek a kutyák között
A tanulmány szerint a kihallgatott beszédből való tanulás képessége nem kizárólag az emberi nyelvhez kötődik, hanem általános, fajok között megosztott szociokognitív mechanizmusokon alapulhat.
A tehetséges szótanuló kutyák mindezzel együtt ritkaságnak számítanak, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származnak.
