Az átlagnál stresszesebbek a magyar pedagógusok
Tíz százalékkal meghaladja a nemzetközi átlagot.
#kutatás
Szúnyogokat tenyésztenek, hogy aztán szabadon engedjék őket
A brazíliai Niterói városában működő Wolbito do Brasil gyárban hetente több millió Aedes aegypti szúnyogot tenyésztenek, hogy a Wolbachia baktériummal módosított rovarok segítségével csökkentsék a dengue-láz, a Zika-láz és a sárgaláz terjedését. A projekt komplexitása és hatékonysága a modern biotechnológiai megoldások nemzetközi élvonalába emeli a brazíliai kezdeményezést.
ELTE-kutatás: a kutyák nemcsak megtanulják a szavakat, hanem a mögöttük lévő jelentést is értik
A „tehetséges szótanuló” kutyák nemcsak megjegyzik a játékok neveit, hanem képesek teljesen új, küllemükben eltérő tárgyakra is kiterjeszteni a szavak jelentését – ha azok ugyanarra a funkcióra szolgálnak.
A magyarok többsége óvná gyerekét az ápolói pályától
A Publicus Intézet szeptemberi felmérése szerint a magyarok több mint fele úgy látja, hogy az ápolói pálya nem jó választás. Bár a szakemberek bére és társadalmi megbecsültsége az elmúlt években enyhén javult, az ápolók helyzete továbbra is kritikus, és az utánpótlás biztosítása nem megoldott.
Máshogy kellene olvasni tanítani a gyerekeket
Az olvasási képességek jó része már az iskola előtt kialakul, mégis sok diák lemarad az értő olvasásban – állítja Prof. Dr. Steklács János, a Pécsi Tudományegyetem Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékének vezetője.
Friss felmérés: gyakorlatilag minden harmadik magyar felnőtt funkcionális analfabéta
Ők azok, akik csak egy egyszerű, rövid szöveget képesek elolvasni és értelmezni.
Olyan, mint egy sci-fi filmben – a BME kutatói új generációs kijelzőt fejlesztettek az autók szélvédőjére
Miközben a sofőr a számára fontos információkat láthatja maga előtt a szélvédőn, addig az anyósülésen akár filmet is nézhetnek majd az üvegen.
Aggasztó kutatási eredmények: felváltja a képernyő a játszóteret?
Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.
Több tízezer éves mamutcsont került elő a Tiszából
Egy jégkorszaki mamut háti csigolyáját találták meg a Tiszában, amely ritka bizonyítéka annak, hogy a folyó mentén évezredekkel ezelőtt is éltek mamutok.
ENSZ Egyetemi Intézet létesülhet Kőszegen
Kőszegen létesülhet az ENSZ új egyetemi központja, amely a béke, a biztonság és a jövő technológiáinak nemzetközi kutatását végzi majd.
Egy kutatás szerint a dallamtapadás akár kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé
Az egyes személyiségjegyek más-más módon képesek megélni a dallamtapadás jelenségét, sőt azt is kimutatták, hogy vannak, akik pontosan tudják milyen módon és mikor ragadhatott be náluk egy adott dallam.
Leállították a Corvinus kísérletét, ahol csak a diákok egy része használhatott MI-t a tanuláshoz és a vizsgákhoz
Bár sokan beleegyeztek a részvételbe, később nem kis feszültséget szült a diákok két csoportja között, hogy vannak, akik használhatják a vizsgákhoz is a Mesterséges Intelligenciát. Az intézmény kénytelen volt leállítani az operációkutatás tárgy oktatóinak sajátos kísérletét. Ennek ellenére viszont érdekes megállapítások születtek.
Oktatói Hálózat: a kutatóközpontok átvétele miatt tömeges elbocsátások lehetnek az ELTE-n
Hiába kerülne előrébb a nemzetközi rangsorokban, az Oktatói Hálózat szerint a bölcsész-és társadalomtudományi kutatóközpontok átvétele nehéz helyzetbe hozná az ELTE-t.
Létrehozná a kormány „a tudomány aranycsapatát”
Az új vagyonkezelő alapítvány élére a Nobel-díjas Krausz Ferenc áll.
Furcsa dolgok történtek a KSH magyar szegénységi adataival
2018-tól a számok mintha megbolondultak volna Magyarországon, a KSH pedig elképesztő mértékben javuló szegénységi adatokat kezdett jelenteni.
Megoldást találhattak a gyerekkori vakság kezelésére
A kutatásban részt vett páciensek hat hónap után már fel tudták ismerni a kedvenc autóikat, akár több méterről is.
Minden harmadik gyerek túlsúlyos lesz 2050-re
A kilátások nem derűsek, de az intenzív romlás elkerülhető, ha a következő öt évben kitalálnak valami hatékony megoldást.
Egy magyar kutató több száz éve elhunyt emberek arcát eleveníti meg
Az országban ő az egyetlen, aki ezen a területen tevékenykedik, és az első, aki digitális arcrekonstrukciókat készít.
A táblán csikorgó körmök utálata egy evolúciós örökség is egyben
A kellemetlen hanggal kapcsolatos kutatás IgNobel-díjat is nyert.
Egy hatodikos kisfiú könyvet írt a holokausztot túlélő dédnagymamájáról
Czink Benjámin a holokauszt 80. emléknapjának alkalmából végzett átfogó családfakutatást. A családja története a bergen-belseni haláltábort túlélő dédnagymamájától és annak testvérétől indul, akiket Svédországba menekítettek ki. A könyv és a kutatás kapcsán a kisfiút és az iskoláját a budapesti svéd nagykövetségről is meglátogatták.